Az alkalmazkodás uniós finanszírozása

Az EU eszközök széles körén keresztül finanszírozza az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást Európában. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az európai költségvetés legalább 25%-a éghajlatváltozással kapcsolatos kiadás legyen. Ezért az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket be kell építeni az összes főbb uniós kiadási programba, és nyomonkövetési rendszert kell bevezetni e célkitűzések elérésének biztosítása érdekében. Az alkalmazkodáshoz kapcsolódó fontos finanszírozási források a következők:

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az európai helyreállítási terv, a Next Generation EU központi eleme. Célja a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, reziliensebbé és a zöld és digitális átállás kihívásaira és lehetőségeire felkészültebbé tétele. Az uniós országok felelősek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívások kezelését, valamint a zöld és digitális átállás támogatását célzó beruházásokat és reformokat tartalmazó nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásáért. Ez magában foglalja az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát is, amelynek célja, hogy Európa 2050-re az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá váljon. További információk itt találhatók.
A LIFE program az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai finanszírozási eszköze. Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló alprogram hozzá fog járulni a fenntartható, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és reziliens gazdaságra való átálláshoz, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. További információk itt találhatók.
A Horizont Európa az EU fő kutatási és innovációs finanszírozási programja. Kezeli az éghajlatváltozást, hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, és fellendíti az EU versenyképességét és növekedését. További információk itt találhatók.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés keretében nyújtott finanszírozás a Horizont Európa programon, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramján keresztül is elérhető.
Az EU kohéziós politikája az EU fő beruházási politikája, amely – egyéb célkitűzések mellett – támogatja a fenntartható fejlődést és a polgárok életminőségének javítását. A finanszírozást egyedi alapokon keresztül biztosítják, többek között a következők révén:
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (beleértve az INTERREG-projektekfinanszírozását is) célja az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyenlőtlenségek kiigazítása révén. A 2021–2027 közötti időszakban lehetővé teszi az intelligensebb, zöldebb, összekapcsoltabb és szociálisabb, polgáraihoz közelebb álló Európába történő beruházásokat. Az eszközzel kapcsolatos további információk itttalálhatók.
A Kohéziós Alap célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a környezetvédelembe és a transzeurópai közlekedési hálózatokba (TEN-T) történő beruházások révén.
- TEN-E (energia) rendelet (valójában felülvizsgálat alatt). A jelenlegi TEN-E rendelet fő szakpolitikai prioritása az összes tagállam és régió energiabiztonságának és összekapcsolhatóságának javítása volt. A lehetőség az, hogy az energiarendszerbe történő jelentős beruházásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a beruházási ciklus korai szakaszában foglalkozzanak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával/az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szempontokkal annak biztosítása érdekében, hogy a tiszta energiára való átállás az éghajlatváltozás hatásaival szemben is reziliens legyen. A TEN-E rendelet hivatkozik az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára, de csak bizonyos projektekkel kapcsolatban, és nem eléggé kidolgozott a részletek és az iránymutatás tekintetében.
- A TEN-T (vasúti) infrastruktúra – például a belvízi utak vagy kikötők, de az utak vagy vasútvonalak veszélyeztetett részei is – szélsőséges időjárási események (hosszú aszály, áradások stb.) idején különös kockázatoknak vannak kitéve. Ezért az is fontos, hogy a TEN-T infrastruktúrát úgy tervezzék meg, hogy az biztosítsa az éghajlatváltozással szembeni magas szintű rezilienciát. A TEN-T rendelet konkrét követelményeket ír elő a közlekedési infrastruktúrának a változó éghajlattal, valamint a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal szembeni sebezhetőségének figyelembevétele tekintetében, e kihívások kezelése érdekében. További információk itt találhatók.
Az Igazságos Átmenet Alap (szintén az igazságos átmenet mechanizmuselső pillére) kulcsfontosságú eszköz a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett területek támogatásához, testre szabott támogatást nyújtva számukra. Végrehajtása megosztott irányítás keretében, a kohéziós politika átfogó keretében történik, amely a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére és az EU-n belüli strukturális változások kezelésére irányuló fő uniós politika. További információk itt találhatók.

Egyéb releváns eszközök a következők:

A célzott InvestEU program az igazságos átmenet mechanizmus második pillére. Az európai beruházási terv modelljére épül, és egy fedél alatt egyesíti az Európai Stratégiai Beruházási Alapot és a jelenleg rendelkezésre álló 13 uniós pénzügyi eszközt. A cél az, hogy a költségvetési garanciákon keresztül nyújtott uniós finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon egy koherensebb megközelítés révén, egy szabály- és eljárásrendszerrel, valamint egy technikai segítségnyújtási kapcsolattartó ponttal. A fenntarthatóság az InvestEU program kulcsfontosságú eleme.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz olyan finanszírozási program, amely a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban támogatja a transzeurópai hálózatokat és infrastruktúrákat. Fontos odaítélési kritérium az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni reziliencia az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség és a vonatkozó alkalmazkodási intézkedéseket is magában foglaló kockázatértékelés révén. További információk itt találhatók.
Az uniós országok az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott finanszírozást vidékfejlesztési programokon keresztül hajtják végre. A vidékfejlesztési programokat a nemzeti költségvetések társfinanszírozzák, és nemzeti vagy regionális alapon is elkészíthetők. Míg az Európai Bizottság jóváhagyja és nyomon követi a vidékfejlesztési programokat, a projektek kiválasztására és a kifizetések odaítélésére vonatkozó döntéseket a nemzeti és regionális irányító hatóságok hozzák meg. Minden vidékfejlesztési programnak törekednie kell arra, hogy az EMVA hat prioritása közül legalább négy megvalósuljon. Az egyik prioritás az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban. Az egyes vidékfejlesztési programok finanszírozásának legalább 30%-át a környezet és az éghajlatváltozás szempontjából releváns intézkedésekre kell fordítani. További információk itt találhatók.
Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap 2021 és 2027 között működik, és támogatja az EU közös halászati politikáját, az uniós tengerpolitikát és a nemzetközi óceánpolitikai irányításra vonatkozó uniós menetrendet. Támogatást nyújt olyan innovatív projektek kidolgozásához, amelyek biztosítják a vízi és tengeri erőforrások fenntartható felhasználását. További információk itt találhatók.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus A mechanizmus célja az uniós tagállamok és 6 részt vevő állam közötti polgári védelmi együttműködés megerősítése a katasztrófamegelőzés, -felkészültség és -reagálás javítása érdekében. Ha egy vészhelyzet túlterheli egy európai és Európán kívüli ország reagálási képességeit, segítséget kérhet a mechanizmuson keresztül. További információk itt találhatók.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank támogatja ügyfeleit az éghajlatváltozás azon hatásainak azonosításában, amelyek valószínűleg befolyásolják működésüket. Ez várhatóan olyan alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához vezet, amelyek jobb gyakorlatok révén növelik a rezilienciát, valamint olyan intézkedésekbe és technológiákba történő beruházásokhoz, amelyek jobban megfelelnek a változó és változóbb éghajlatnak, és amelyek csökkentik a hosszú távú kockázatokat. További információk itt találhatók.
Az Európai Beruházási Bank már most is világszerte az éghajlat-politika és a környezeti fenntarthatóság egyik legnagyobb befektetője, és az éghajlat-politika legnagyobb multilaterális fejlesztési banki finanszírozója. Az EBB célja, hogy növelje az éghajlat-politikai fellépéshez nyújtott támogatásának volumenét, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítését is. További információk itt találhatók. Konkrétabban, az EBB biztosítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházási tanácsadó platformot (ADAPT). Megkönnyíti a technikai és pénzügyi szakértelem kiépítését a konkrét beruházási és piaci igények kezelése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások finanszírozásának felgyorsítása érdekében. Ezek olyan beruházások, amelyek képesek megerősíteni a városok, az infrastrukturális hálózatok, a part menti területek, a vízgyűjtők, az élelmiszerrendszerek, az erdők és az ökoszisztémák, valamint az éghajlatváltozásnak kitett egyéb tevékenységek rezilienciáját.
Az Erasmus+ az európai oktatást, képzést, ifjúságot és sportot támogató uniós program. Lehetővé teszi továbbá olyan projektek megvalósítását, amelyek felkészítik a hallgatókat az éghajlatváltozás megértésére, és megismerik a környezetvédelem iránti kollektív felelősséget és a további káros helyzetek megelőzését. További információk itt találhatók.
A Digitális Európa program célja, hogy áthidalja a digitális technológiai kutatás és a piaci bevezetés közötti szakadékot. Ez előnyös lesz az európai polgárok és vállalkozások, különösen a kkv-k számára. A Digitális Európa program keretében megvalósuló beruházások támogatják az Európai Unió kettős célkitűzését, a zöld átállást és a digitális transzformációt, miközben megerősítik az Unió rezilienciáját és digitális szuverenitását. További információk itt találhatók.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban

Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására

Az alkalmazkodás uniós finanszírozása

Language preference detected

Exclusion of liability