Természetalapú megoldások

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az Európai Bizottság meghatározása szerint a természetalapú megoldások „a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, ugyanakkor környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel járnak, és hozzájárulnak a reziliencia kiépítéséhez. Az ilyen megoldások helyileg adaptált, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természeti és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba, tájakba és tengeri tájakba.” A természetalapú megoldásoknak a biológiai sokféleség javát kell szolgálniuk, és támogatniuk kell számos ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtását.
• Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2022 márciusában az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének ötödik ülésén (UNEA 5) megállapodott a természetalapú megoldásokról szóló határozatról, amely számos hasonlóságot mutat az Európai Bizottság fogalommeghatározásával.
• A természetalapú megoldásokat többcélú megoldásokként ismerik el, amelyek gyakran nagyobb járulékos előnyökkel járnak, mint a hagyományos technikai intézkedések. A 2021-ben aktualizált uniós alkalmazkodási stratégia nagy hangsúlyt fektet az ökoszisztéma-alapú megközelítésekre, és különösen a természetalapú megoldásokra. A vonatkozó uniós szakpolitikai keretek tehát nemcsak az uniós alkalmazkodási stratégia, hanem a zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia is. Az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célok e tekintetben különösen relevánsak.
• Ahhoz, hogy a regionális és helyi hatóságok és az érdekelt közösségek képesek legyenek a természetalapú megoldások azonosítására és végrehajtására, kapacitásépítésre és tudásmegosztásra van szükség. Uniós szinten számos releváns információs platformot hoztak létre erre a célra. A regionális kezdeményezéseket célzott uniós finanszírozási rendszerek és hálózatépítési kezdeményezések – többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés – is támogatják.

Természetalapú megoldásokban rejlő lehetőségek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikák és intézkedések tekintetében

Az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás az ökoszisztéma helyreállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítására összpontosít, hogy megvédje a társadalmat az éghajlatváltozás negatív hatásaitól. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá válnak az éghajlatváltozás hatásai, például az aszályok, az áradások vagy a szélsőséges hőmérsékletek, egyre sürgetőbbé válnak az alkalmazkodási intézkedések. Az éghajlatváltozás Európa-szerte számos ágazatot és régiót érint. A természetalapú megoldások számos ökoszisztéma-alapú megközelítést foglalnak magukban, amelyek célja az éghajlatváltozással szembeni reziliencia növelése. Az NbS-t jellemzően az érdekelt felek irányítják, és a regionális feltételekhez igazítják (azIPCC 6. jelentése; Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia). Az európai NbS-ről szóló EEA-jelentés részletes áttekintést nyújt a különböző NbS-koncepciókról és azok szakpolitikai ágazatokban való alkalmazásáról.  Az NbS az alkalmazkodást szolgáló öt kulcsfontosságú intézkedés egyike a tagállamok alkalmazkodási intézkedésekről szóló önkéntes jelentéseiben.

A természetalapú megoldások jellemzően a part menti övezetek védelmét, a vizes élőhelyek helyreállítását, a folyók/árterek helyreállítását, az agrárerdészetet, a természetközeli erdőgazdálkodást, a (peri)városi zöldítést és a talajvédelmet foglalják magukban. Az NbS így olyan szolgáltatásokat tud nyújtani, mint az erózió elleni védekezés, az aszály- és árvízmegelőzés, a szénmegkötés, a hűtés és az erdőtüzek megelőzése. Az e számos előnyre és gyakorlati know-how-ra vonatkozó tudományos bizonyítékok gyorsan bővülnek Európában, amit az EU Horizont 2020 és a Horizont Európa által finanszírozott kutatási projektek is támogatnak.

Az NbS hatékonysága nagymértékben függ a helyi körülményektől. A technikai standardok, az együttműködésen alapuló irányítás, a tudástranszfer, a kapacitásépítés és a megfelelő finanszírozás javítani fogja végrehajtásukat. Kulcsfontosságú a helyi érdekelt felek bevonása.

A helyreállított ökoszisztémákat, például a tőzeglápokat és az erdőket is érintheti az éghajlatváltozás, ami hosszú távon potenciálisan csökkenti a természetalapú megoldások hatékonyságát. Ezért az NbS-projektek tervezésének az éghajlatváltozás várható hatásairól szóló előretekintő tanulmányokra kell épülnie.

Szakpolitikai keret

Globális szinten az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye kifejezetten támogatta a kapcsolódó célokat meghatározó ökoszisztéma-alapú megközelítéseket, és a közelmúltban önkéntes iránymutatásokat fogadott el azok kialakítására és hatékony végrehajtására vonatkozóan. A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret is ösztönzi az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket a reziliencia kiépítése és a katasztrófakockázat csökkentése érdekében.

Az európai zöld megállapodás részeként az Európai Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, amely elismeri, hogy a természet helyreállítása kulcsfontosságú hozzájárulás mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mind az ahhoz való alkalmazkodáshoz, és előmozdítja annak a várostervezésbe való integrálását. Az Európai Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett jogilag kötelező erejű uniós természet-helyreállítási célokra, amelyek célja a biológiai sokféleség növelése, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a természeti katasztrófák hatásainak megelőzése és csökkentése.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó, nemrégiben aktualizált uniós stratégia nagy hangsúlyt fektet a természetalapú megoldásokra mint horizontális prioritásra. Végrehajtásuk például alapvető fontosságú a víz-keretirányelv szerinti integrált vízgyűjtő-gazdálkodás szempontjából.

A nagy kiterjedésű természetalapú megoldások fontos szerepet játszanak az árvízvédelmi irányelvben említett szolidaritás elvének előmozdításában, mivel olyan stratégiákat igényelnek, amelyek a határokon átnyúló tájakon vagy joghatóságokon átívelő területgazdálkodással foglalkoznak, bevonva a szereplők és érdekelt felek széles körét.

A zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégia 2019. évi felülvizsgálata hangsúlyozza a zöld infrastruktúrából és az ökoszisztéma-alapú megoldásokból eredő gazdasági, társadalmi és egyéb járulékos előnyöket. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokról és a Zöld I.infrastruktúráról szóló két útmutató dokumentum az uniós szintű zöld és kék infrastruktúra döntéshozók számára történő megvalósítására összpontosít: a stratégiai keretről szóló uniós útmutató dokumentum és az ökoszisztémáknak és szolgáltatásaiknak a döntéshozatalba történő integrálásáról szóló uniós útmutató dokumentum.

A tudásbázis fejlesztése

Az európai természetalapú megoldásokról szóló EEA-jelentés azt vizsgálja, hogy a természetalapú megoldások hogyan segíthetnek megelőzni az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-veszteség legsúlyosabb hatásait. Ez a kiadvány aktuális és időszerű elemzést nyújt az NbS-ről, miközben azonosítja az ismeretek hiányosságait és a fennmaradó kihívásokat, amelyek megakadályozzák a szélesebb körű helyi szintű végrehajtást. Emellett az IUCN globális szabványt dolgozott ki az NbS számára, és NbS eszközöket biztosít az éghajlatváltozás kezelésére.

Az NbS égisze alá tartozik a zöld infrastruktúra koncepciója. Az uniós tagállamok számos tevékenységet dolgoztak ki a nemzeti szakpolitikai kerettel, a környezetbarát infrastruktúrának az ágazati politikákba való beépítésével, a tudásalap bővítésével és a környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos konkrét projektek végrehajtásával kapcsolatban.  Ezek az információk a Biológiai Sokféleség Európai Információs Rendszerében(BISE) találhatók.

Az uniós finanszírozású Horizont 2020 program keretében jelentős együttműködési erőfeszítésre került sor annak érdekében, hogy a szakemberek számára átfogó NbS hatásvizsgálati keretet, valamint az NbS hatásának értékelésére szolgáló megbízható mutatókat és módszertanokat biztosítsanak. Ennek eredményeként elkészült a gyakorlati szakembereknek szóló kézikönyv és a módszerek megfelelő függeléke, valamint az Európai Bizottság által finanszírozott, a környezetbarát infrastruktúráról szóló tanulmányok és kiadványok áttekintése.

Számos portál és weboldal tartalmaz példákat és háttér-információkat az NbS-ről:

• Az OPPLA platform gyakorlati ismereteket oszt meg a természeti tőkéről, az ökoszisztéma-szolgáltatásokról és a természetalapú megoldásokról, esettanulmányok, termékek és eszközök széles skáláját kínálva;
• A természetalapú városi innováció H2020 NATURVATION projektje kulcsfontosságú forrásokat dolgozott ki a természetalapú megoldásokra vonatkozóan az éghajlat szempontjából, beleértve egy városi természetatlaszt, amely 100 európai városból közel 1000 példát tartalmaz a természetalapú megoldásokra, amelyek hozzájárulnak a városi rendszer éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához, valamint a természetalapú megoldások előnyeinek európai értékelési térképeit a városi hősziget csökkentésére az EU 775 városi területén;
• A H2020 Network Nature projekt erőforrás-könyvtárávalés esettanulmány-keresőjével támogatja a rendszerszintű tudástranszfert. Mindkettő tartalmaz az éghajlattal kapcsolatos természetalapú megoldásokra vonatkozó információkat;
• A természetes vízmegtartást célzó intézkedések platformja a fellépések és esettanulmányokszéles körű katalógusával információkat gyűjtött a vízügyi ágazatban alkalmazott környezetbarát infrastruktúráról;
• Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) az alkalmazkodással kapcsolatos tudásportálon belül adatbázist tart fenn az alkalmazkodás ökoszisztéma-alapú megközelítéseiről;
• Az NbS kezdeményezés egy interdiszciplináris program, amely az NbS tudományára, politikájára és gyakorlatára összpontosít, és két kapcsolódó globális platformot kínál („NbS Evidence Platform”és „NbS Policy Platform”);
• Az EbA Solution Portalelősegíti az esettanulmányok és az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás példáinak megosztását a világ különböző régióiból és ökoszisztémáiból;
• A Knowledge4Policy (K4P) az Európai Bizottság tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatali platformja. Ez a platform összekapcsolja többek között a természetalapú megoldások hatásáról szóló kézikönyvet a gyakorló szakemberekkel ésa természetvédelem pénzügyi helyzetéről szóló kézikönyvet;
• A BiodivERsA adatbázistartalmazza a biológiai sokféleséggel és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatások jelenlegi állását Európában a projektek, programok és finanszírozás tekintetében. A BiodivERsA folyamatban lévő projekteket hajt végre a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozásra vonatkozó kifejezett felhívás eredményeként. A felhívás négy témakörének egyike az NbS/ökoszisztéma alapú adaptáció volt.

A finanszírozás és a beruházások támogatása

A többéves pénzügyi keret meghatározza az EU költségvetését. A 2021–2027-es kiadási időszakban a teljes uniós költségvetés legalább 30%-át éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítják. A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia kiemelte, hogy az éghajlat-politikára szánt uniós költségvetés jelentős részét a biológiai sokféleségre és a természetalapú megoldásokra fogják fordítani. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazkodás finanszírozása különböző forrásokból kombinálható, és közülük sokan az alkalmazkodáshoz is támogatják az NbS-t.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, a természetalapú megoldások szempontjából releváns uniós kutatást a következő forrásokból finanszírozzák:

• Horizont Európa, ahol a 6. klaszter a legrelevánsabb az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a katasztrófakockázatok csökkentésével és a katasztrófakockázatok csökkentésével kapcsolatos környezetvédelmi megközelítések szempontjából,
• Life Climate Action, amely támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállást.
• Európai strukturális és beruházási alapok, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap
• COST-cselekvések, alulról építkező, nyílt kutatási és innovációs hálózatok finanszírozása.

A természetalapú támogatás az EU kohéziós politikája vagy az EU közös agrárpolitikája keretében is nyújtható.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés támogatja a régiókat, a városokat és a helyi önkormányzatokat az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseikben, finanszírozást nyújtva a Horizont Európa, az uniós kutatási és innovációs keretprogramok részeként. A küldetés cselekvéseiben részt vehetnek a Horizont Európához társult országok vagy a Horizont Európához való társulásról tárgyaló országok régiói és helyi önkormányzatai. A vállalkozások is jogosultak lehetnek a részvételre, például innovatív megoldásokat vagy éghajlat-politikai szolgáltatásokat nyújtó innovátorokként. A finanszírozási lehetőségek megtalálhatók a finanszírozási és pályázati portálon, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramjában.

Átfogó áttekintés az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon található.

A végrehajtás támogatása

Az Európai Bizottság iránymutatással szolgált a „Handbook for the implementation of NbS for water security” (Handbook for the implementation of NbS for water security) című kézikönyvben , amely kézikönyvet a szakemberek számára az NbS és számos más, az NbS területrendezésével, közbeszerzésével, finanszírozásával, üzleti tevékenységével és irányításával kapcsolatos erőforrás hatásának értékeléséhez, az NbS-re vonatkozó Network Nature uniós platformra csoportosítva.

A tagállamok, a régiók és a városok részvétele döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy az EU rezilienssé váljon az éghajlatváltozás hatásaival szemben, mivel kulcsfontosságú szerepet játszanak a változásban az új technológiák bevezetése, a helyi igényeket kielégítő innovatív megoldások kísérletezése, valamint a különböző érdekelt feleknek a zöld átállás felé történő irányítása terén. Ezért az Európai Bizottság az alkalmazkodásra irányuló uniós misszió ezen új eszközét arra használja, hogy felgyorsítsa az alkalmazkodási erőfeszítéseket az uniós tagállamokban. A küldetés az európai zöld megállapodás és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtási mechanizmusa. Az NbS-t a rendszerszintű átállást célzó innovatív megoldások központi elemének tekintik.

A Polgármesterek Szövetsége egy olyan uniós kezdeményezés, amelynek célja, hogy bevonja és támogassa a városokat az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós célok elérésében. A Polgármesterek Szövetségének új szakpolitika-támogató eszköze keretében az Európai Bizottság 12 kiválasztott ország esetében segíti a helyi és regionális önkormányzatokat az alkalmazkodási stratégiák végrehajtásában. Az NbS használata a támogatandó tevékenységek egyike.

A természetalapú alkalmazkodás alkalmazása terén elért eredmények MRE-je

Számos tagállam árvízkockázat-kezelési tervében figyelembe veszi az éghajlati hatásokat. A 2019. évi uniós vízügyi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata azt mutatta, hogy az éghajlatváltozás kezelése érdekében mind a 26 schengeni ország beépítette árvízkockázat-kezelési tervébe a természetes vízmegtartási intézkedéseket. A víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv végrehajtásáról szóló hatodik jelentés országonkénti bontásban tartalmazza a természetes vízmegtartási intézkedések terén elért nemzeti előrehaladás értékelését.

A természeti tőkére vonatkozó számvitel megbízható módszertanának és integrált rendszerének kidolgozása érdekében az EU elindította az INCA projektet, amely szorosan illeszkedik „az ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotának feltérképezésére és értékelésére” irányuló átfogó munkájához (MAES). Az INCA-MAES áttekintést és eredményjelentést tett közzé a természeti tőke számviteléről az Európai Unióban.

2022 áprilisában az Európai Bizottság közzétettea „The vital role of nature-based solutions in a nature positive economy” (A természetalapú megoldások létfontosságú szerepe a természetpozitív gazdaságban)című jelentést, amely a természetalapú megoldások potenciális gazdasági előnyeivel kapcsolatos ismerethiányt és a természetalapú vállalkozások előtt álló kihívásokat kezeli (pl. új munkahelyek és készségek, innovációk létrehozása és szélesebb körű gazdasági hatások egy olyan természetalapú megközelítés révén, amely tiszteletben tartja a környezet és a közösségek igényeit). A jelentés megvizsgál néhány olyan kulcsfontosságú kérdést, amellyel az érdekelt felek szembesülnek, ideértve a „zöldrefestést” is.