Épületek

Épületek

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az épületek érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozásra, amely hatással lehet mind az épület szerkezeti jellemzőire, mind az épület beltéri körülményeire. A beltéri hőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya a felhasználók számára termikus kényelmetlenséget okozhat, ami negatív hatással lehet az egészségre, a jólétre és a termelékenységre.
• Az EU azon dolgozik, hogy több fronton kezelje ezt a problémát. Dolgozott azon, hogy előmozdítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépítését az építési szabványokba, irányelveket hozott létre az energiahatékonyság és a teljesítmény növelése érdekében, és szakpolitikákat dolgozott ki az épületek olyan felújításának ösztönzésére, amely jobb erőforrás- és energiahatékonyságot eredményez. Az Európai Bizottság 2023 márciusában uniós szintű iránymutatást készített az épületek éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájáról.
• Az épített környezet rezilienciájának növelésére vonatkozó ismereteket különböző kutatási programok révén frissítik és dolgozzák ki, és az EU pénzügyi támogatást nyújt – például az új európai Bauhauson keresztül – az innovatív ötletekhez és megoldásokhoz.

Hatások és sebezhetőségek

Az épületek érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozásra. A jövő az összeomlás, az építőanyagok és még az épületek szerkezeti integritásának fokozott kockázatát, a viharok, a hó vagy a süllyedés károsodása miatti jelentős értékvesztést, a víz behatolását, a romló beltéri klímát és az épület élettartamának csökkenését eredményezheti. Az új és a meglévő épületeket értékelni kell a jelenlegi kockázatokkal és a jövőbeli éghajlatváltozásokkal szembeni reziliencia szempontjából, és ennek megfelelően kell tervezni vagy korszerűsíteni.

Az épület szerkezeti jellemzőinek befolyásolása mellett az éghajlatváltozás befolyásolhatja azokat a körülményeket, amelyek között az emberek bent élnek, dolgoznak és kölcsönhatásba lépnek. Az épületek használóinak fűtési és hűtési rendszereket kell használniuk, hogy megbirkózzanak a szélsőséges hőmérsékletek okozta termikus kellemetlenségekkel.

Szakpolitikai keret

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia számos intézkedést tartalmaz az épített környezet éghajlati sebezhetőségének kezelésére, szem előtt tartva ugyanakkor az épületek horizontális jelentőségét az európai éghajlat-politikán belül. A stratégia rámutat arra, hogy javítani kell az épületek éghajlatváltozásra való felkészültségét. A stratégia szem előtt tartja továbbá az épületeknek a nagyszabású alkalmazkodásban – például a városi hőszigethatás zöldtetőkkel és falakkal történő megfékezésében – betöltött szerepét, valamint az épített környezetre gyakorolt éghajlatváltozási stressz pontosabb előrejelzésének szükségességét. Az épületek szintjén a beruházáspolitikai döntéseket szilárd éghajlati adatokkal kell alátámasztani, beleértve a felújításra vonatkozó háztartási szintű döntéseket is. Ami az épületek biztosítását illeti, a stratégia egyik fő prioritása az infrastruktúra és az épített környezet éghajlatvédelmi hiányosságainak megszüntetése. A víz és az energia közötti kapcsolat szintén döntő fontosságú, és az építőipar segíthet a kapcsolódó sebezhetőségek kezelésében.

A stratégia előnyben részesíti az olyan természetalapú megoldásokat, mint a zöld tetők és falak, amelyek segíthetnek csökkenteni a helytelen alkalmazkodást, amely gyakorlat elkerülését a stratégia javasolja. Az épületekben például a természetalapú megoldások fenntartható alternatívát jelenthetnek a légkondicionálás hűtési célú kizárólagos használatával szemben. A zöld infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések (zöld folyosók, zöld városi területek, városi fák, valamint zöld tetők és falak) növelhetik az épített környezet ellenálló képességét, különösen akkor, ha beépülnek a várostervezésbe, és természetalapú megoldásokkal párosulnak.

Kifejezetten tervbe van véve az alkalmazkodási stratégia és a 2020. évi épületkorszerűsítési programról szóló közlemény integrálása. Az európai zöld megállapodás részeként az épületkorszerűsítési program célja, hogy a következő tíz évben megkétszerezze a felújítási arányokat, és nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot biztosítson. Ami az alkalmazkodást illeti, rámutat arra, hogy felül kell vizsgálni az épületek fűtésére és hűtésére vonatkozó szabványokat, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket és javítva a társadalom hőhullámokra való felkészültségét. Ezt az energiaszegénységről szóló 2020. évi ajánlás is folytatja, amely szintén az épületkorszerűsítési program részét képezi.

2021-ben megkezdődött az irodaépületekre vonatkozó 2016. évi zöld közbeszerzési kritériumok felülvizsgálata (az épületkorszerűsítési program keretében). Kiterjed az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó kritériumokra, és a fenntartható épületekre vonatkozó új európai keretben kidolgozott mutatókon alapul. Ez utóbbi, amelyet 2020-ban indítottak el, célja az épületek fenntarthatósági teljesítményének értékelése azok teljes életciklusa során, az egészségre és a hőkomfortra, a szélsőséges időjárási kockázatokra, a fenntartható vízelvezetésre és a vízfogyasztásra vonatkozó mutatók alapján.

Az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos uniós szakpolitikákat a Climate-ADAPT Health oldal ismerteti. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv iránymutatást nyújt e tekintetben.

A tudásalap fejlesztése

Az IPCC 6. értékelő jelentésének II. munkacsoportja által készített, „Éghajlatváltozás 2022: A hatások, az alkalmazkodás és a sebezhetőség magában foglalja az épített környezet sebezhetőségét és alkalmazkodási lehetőségeit, mind globális, mind több regionális szempontból (beleértve Európát és a Földközi-tengert), valamint szélesebb aggregátumokon belül, mint például a városi települések, az egészség és a tengerszint emelkedése.

Az éghajlatváltozás által az épületekre jelentett fizikai veszélyek az erdőtüzek, a permafroszt olvadása és a tengerszint emelkedése – ami számos alacsonyan fekvő tengerparti város, köztük az európai városok számára is jelentős sebezhetőséget jelent. Az épített környezet ezért olyan területnek tekinthető, ahol sürgős alkalmazkodási intézkedésekre van szükség, mint például az építési szabályzatok felülvizsgálata az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb perspektívában; innovatív építési megközelítések alkalmazása; vagy akár biztonságosabb területekre való áthelyezés, amikor egyes rendkívül veszélyeztetett települések megmentésére rendelkezésre álló lehetőségek kimerülnek. Az igazságos alkalmazkodási politikák keretében kezelendő alkalmazkodási intézkedések bejelentett egyenlőtlen elosztási hatásai közé tartoznak a magasabb költségek, a beltéri életkörülmények romlása (különösen a hátrányos helyzetűek esetében, a szegények számára megfizethető alacsonyabb minőségű építőanyagok miatt), valamint az éghajlatváltozás okozta dzsentrifikációhoz való alkalmazkodás. Az IPCC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentése az építőiparban az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodás lehetőségeivel foglalkozott, amelyek hozzájárulhatnak a felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásához.

Az Eurostat Urban Audit mutatóalapú információkat nyújt a városok alkalmazkodóképességéről, beleértve az infrastruktúrát és az épületeket is. Az Urban Adaptation Map Viewer (Városi adaptációs térképnéző) mutatókat biztosít, pl. talajtömítést és zöld városi területeket.

A Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatásának városi atlasza több száz város és környéke felszínborítási és földhasználati térképeiről nyújt harmonizált információkat.

Az Európai Bizottság „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramján belül a munkaprogram egyik témája az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek az infrastruktúra-építés terén. A RESIN projekt segíti a városokat abban, hogy szilárd alkalmazkodási stratégiákat dolgozzanak ki a legkritikusabb infrastruktúrájukra vonatkozóan. Az EU-CIRCLE projekt uniós szintű keretet dolgoz ki a természeti veszélyekre, többek között az éghajlatváltozásra felkészült létfontosságú infrastruktúrák támogatására. Az ABC21 projekt célja, hogy tanulmányozza a meleg éghajlati övezetek legjobb fenntartható terveit piaci és kutatási potenciáljuk felszabadítása érdekében. A projekt a bioklimatikus tervezési megközelítésre, az alacsony energiájú hűtési technikákra és a világ melegebb részein, például Afrikában már használt helyi építőanyagokra összpontosít, amelyek azonosíthatók és adaptálhatók más földrajzi területekre.

A városi alkalmazkodással kapcsolatos további ismeretek a Climate-ADAPT Urban oldalon találhatók.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

Az alkalmazkodás uniós finanszírozását a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret támogatja, amely biztosítja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket valamennyi főbb uniós kiadási programba beépítsék.

Az infrastruktúra – többek között az épületek – rezilienciájának támogatására irányuló uniós finanszírozást elsősorban a kohéziós politika szervezi, konkrétabban az Európai Regionális Fejlesztési Alapokon keresztül.

Az EU Szolidaritási Alapja vészhelyzet esetén, a károkozást követően avatkozik be. Az éghajlatváltozással kapcsolatos rendezvények is finanszírozhatók.

2021-től kezdődően a Horizont Európa kutatási program az 5. klaszter (Éghajlati energia és mobilitás) 4. célterületén (Hatékony, fenntartható és inkluzív energiafelhasználás) belüli épületekre terjed ki. E program 4. célterületén belül két téma – a történelmi épületek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálata és a veszélyeztetett épületek zavaró eseményekkel szembeni rezilienciája – esetében a pályázatok benyújtásának határideje 2023 szeptembere volt; így a következő télen az épületek alkalmazkodásával foglalkozó új projektek finanszírozhatók. Az épületek az Európai horizont részeként az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés által megcélzott tevékenységi területek közé tartoznak, amely küldetés az épületkorszerűsítési program és az alkalmazkodási stratégia elveinek integrálása szellemében előmozdítja „az épületkorszerűsítési programhoz rendelkezésre álló források mozgósítását az utólagos átalakításra és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes középületek és szociális lakások számára, erőforrás- és energiahatékonyságuk, egészségük és a körforgásos gazdaság elveinek való megfelelésük érdekében”.

Az infrastrukturális ágazatban az uniós finanszírozás kiigazításának egyéb típusai az Európai Beruházási Bank által nyújtott támogatások. Az Európai Beruházási Bank aktívan előmozdítja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát a finanszírozott projektekben.

A biztosítások célja, hogy pénzügyileg kompenzálják a katasztrófák által okozott károkat, amelyek az éghajlatváltozás miatt várhatóan növekedni fognak. A biztosítási fedezet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nagyon fontos eszköze az infrastrukturális ágazatban, beleértve az épületeket is.

Átfogó áttekintés az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon található.

Az alkalmazkodás megvalósításának támogatása

2014 óta az európai szabványügyi szervezetek, a CEN és a CENELEC előmozdítják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépítését az építési szabványokba, előmozdítva fejlesztésüket és harmonizációjukat azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság megbízatását követően az éghajlatváltozás hatásait, a technológiai fejlődést és a társadalmi igényeket beépítsék a beruházási döntésekbe.

Az egy évszázaddal ezelőtti kreatív mozgalomból ihletet merítve az EU az épületkorszerűsítési program keretében elindította az új európai Bauhaust, amely platformként szolgál a fenntartható és szép épített környezetet szolgáló új megoldások kreatív közös létrehozásának előmozdítására az EU-ban. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse a megfizethetőbb, hozzáférhetőbb fenntartható életterekkel kapcsolatos eszmecserét, mozgósítsa a tervezők, építészek, mérnökök, tudósok, diákok és bármilyen háttérrel rendelkező inspirált emberek kreativitását azzal a céllal, hogy végső soron javítsa élettapasztalatunk minőségét. Pénzügyi támogatást is nyújt a többéves pénzügyi kereten belüli ad hoc pályázati felhívások és programok révén. A kezdeti szakasz már számos eredeti hozzászóláshoz vezetett, amelyek alapján az Európai Bizottság 2021. szeptember 15-én közleményt adott ki.

A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége támogatást nyújt a városi környezethez való alkalmazkodást célzó intézkedésekhez. További információk a ClimateAdapt Urban oldalon találhatók.