IKT

IKT

Kulcsfontosságú üzenetek

• Mind az akut (szélsőséges időjárási események), mind a krónikus éghajlati hatások (azaz a környezet hosszabb távú változásai) hatással vannak az információs és kommunikációs technológiákra (IKT).

• Az IKT-kat egyre inkább elismerik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló innovatív megközelítések támogatóiként.

• Az uniós alkalmazkodási stratégia egyértelműen kimondja, hogy a digitális transzformáció kulcsfontosságú a zöld megállapodás alkalmazkodási célkitűzéseinek eléréséhez. Az olyan új eszközök, mint a Destination Earth és a Digital Twins nagy ígéretet jelentenek arra, hogy jobban megértsük a jelenlegi és jövőbeli éghajlati hatásokat bolygószintű és helyi szinten. Az óceánok mérését és megfigyelését is tovább erősítik.

Hatások és sebezhetőségek

Az éghajlatváltozás által az IKT számára jelentett kihívások két fő kategóriába sorolhatók: akut események és krónikus stressz. Az akut események (más néven kritikus vagy válságesemények) közé tartoznak az árvizek (pluviális, folyami, part menti), hurrikánok, jégviharok, hőhullámok stb. Az akut események veszélyeztetik az IKT-infrastruktúrákat azáltal, hogy elpusztítják vagy letiltják azokat a fizikai eszközöket, amelyektől függenek. Bár pusztító hatásuk lehet, az akut események általában rövid életűek.

A krónikus stressz az éghajlati normák fokozatosabb változásaiból ered. Ezek a változások magukban foglalják a megnövekedett napi és éves hőmérsékleti tartományokat, a hőmérsékleti szélsőségeknek való nagyobb kitettséget, a hosszabb ideig tartó magas hőmérsékleteket, a gyorsabb hőmérséklet-ingadozást, a magasabb páratartalmat és a másodrendű hatásokat, például a csapadék és a szél mintáinak változásait, amelyek gyakoribb vízbehatoláshoz vagy viharkárokhoz vezetnek. Bár ezek a hatások kisebb valószínűséggel járnak katasztrofális következményekkel, fokozott eszközromláshoz, gyakoribb meghibásodásokhoz és rövidebb élettartamhoz vezetnek, ami viszont jelentős pénzügyi következményekkel jár, mivel az eszközöknek gyakoribb korszerűsítési és csereciklusokra lesz szükségük, és valószínűleg intenzívebb nyomon követést igényelnek a romlás jelei tekintetében. A krónikus stressz sokkal hosszabb idő alatt jelentkezik. A melegedő és változóbb éghajlat a hűtési igények növelésével hangsúlyozza a villamosenergia-hálózatot.

További adatközpontok jelentős mennyiségű vizet használnak a helyszínen elsősorban a hűtőrendszerükhöz, amely hűtőtornyokból, hűtőkből, szivattyúkból, csővezetékekből, hőcserélőkből / kondenzátorokból és számítógépes helyiség légkondicionálóból (CRAC) vagy számítógépes helyiség légkezelőből (CRAH) áll.

Ez a két fajta stressz nem diszkrét: a stressz egy harmadik típusát „krónikus válságként” vagy „krónikus veszélyességi állapotként” azonosították, amely lényegében egy jelentős ideig tartó akut esemény (pl. olyan árvizek, amelyek napok helyett hetekig vagy hónapokig tartanak – mint például a 2012-ben tapasztaltak).

Az IKT azonban természeténél fogva decentralizált és moduláris, ezért az éghajlatváltozás hatásaival szemben nagy ellenálló képességgel rendelkezik. A redundáns vezetékes telefonok, az internetszolgáltatók sokfélesége, a sürgősségi barangolás és a mobiltelefonok mikrotöltő biztonsági mentési rendszerei növelni fogják az IKT éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Ez a jövőben változhat a felhőalapú számítástechnika elterjedésével, amelyben az infrastruktúra koncentrációja figyelhető meg. Hasonlóképpen, a transzatlanti internetes forgalom nagy része Hollandián keresztül halad át, ahol néhány csatlakozó köti össze mindkét kontinenst.

Szakpolitikai keret

Összességében az információs és kommunikációs technológiák (IKT) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására vonatkozó uniós szakpolitikai keret az IKT-infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának javítására, valamint az ágazat környezeti lábnyomának energiahatékonysági intézkedések és egyéb kezdeményezések révén történő csökkentésére összpontosít. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós szakpolitikai keretét az EU digitális menetrendje határozza meg. 2020-ban a második ötéves digitális stratégia – Európa digitális jövőjének alakítása – a digitális transzformáció három fő célkitűzésére összpontosított: emberközpontú technológia, tisztességes és versenyképes gazdaság, valamint nyitott, demokratikus és fenntartható társadalom. 2021-ben a stratégiát a tízéves digitális iránytű egészítette ki: a digitális évtized megvalósításának európai módja,amely konkrét formába önti az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit. Ebben az IKT-ágazat jelentős szerepet játszik az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelemben. Az uniós alkalmazkodási stratégia egyértelműen kimondja, hogy a digitális transzformáció kulcsfontosságú a zöld megállapodás alkalmazkodási célkitűzéseinek eléréséhez. Az olyan új eszközök, mint a Destination Earth és a Digital Twins nagy ígéretet jelentenek arra, hogy jobban megértsük a jelenlegi és jövőbeli éghajlati hatásokat bolygószintű és helyi szinten. Az óceánok mérését és megfigyelését is tovább erősítik.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

Az EU több finanszírozási programot is indított az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására az IKT területén. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap például olyan projekteket finanszíroz, amelyek javítják az IKT-infrastruktúra éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. A Horizont Európa kutatási és innovációs program szintén támogatja a kutatást és az innovációt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén.

Átfogó áttekintés az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon található.

Az alkalmazkodás megvalósításának támogatása

Az Európai Bizottság 2014-ben megkezdett megbízatásának részeként a Bizottság és a CEN-CENELEC arra törekedett, hogy foglalkozzon az európai szabványoknak és a szabványosításnak az éghajlatváltozáshoz való hozzáigazításával, különös hangsúlyt fektetve a kulcsfontosságú ágazatok rezilienciájára. Ez az infrastruktúra-szabványok felülvizsgálatához vezetett az éghajlatváltozás által érintett ágazatokban, például az energetikában, a közlekedésben, az építőiparban és az IKT-ban.