1.4 Az emberi és technikai erőforrások azonosítása és megszerzése

Az alkalmazkodáshoz szükséges emberi és technikai erőforrások szintje kritikus tényező azok számára, akik alkalmazkodási intézkedéseket kívánnak kezdeményezni egy városban. E követelmények egyértelmű megértése fontos a döntéshozók magas szintű támogatásának biztosításához.

Minden alkalmazkodási folyamat egyedi, és különböző irányítási és intézményi struktúrák lehetségesek, amelyek mindegyike eltérő erőforrásigényekkel rendelkezik. Az emberi erőforrások tekintetében a választási lehetőségek a meglévő ágazati tevékenységek alacsony költségű, egyszemélyes, vezető koordinációjától a célzott alkalmazkodási egység létrehozásáig terjednek, amely felügyeli és koordinálja a mélyreható kockázatértékeléseket, az érdekelt felek bevonását és részvételét, valamint az alkalmazkodási intézkedések részletes tervezését, végrehajtását és nyomon követését magában foglaló folyamatokat.

A választást a városi térség éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak való kitettségének és sebezhetőségének szintje, lakosságának és veszélyeztetett eszközeinek mérete, az érzékeny ágazatok köre és a meglévő intézményi felépítés alapján kell meghatározni.

A korlátozott költségvetésekkel összefüggésben a forrásigények csökkentésének különböző módjai a következők:

• a már folyamatban lévő és az alkalmazkodás szempontjából releváns tevékenységekre építve, azaz az alkalmazkodás beépítése a meglévő tervekbe és szakpolitikákba (lásd az 5.3. lépést);
• részvétel olyan támogató hálózatokban és kezdeményezésekben, mint a Polgármesterek Szövetsége (lásd az 1.8. lépést);
• különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés (lásd az 1.5. lépést);
• együttműködés a magánszektorral (lásd az 1.6. lépést);
• Együttműködés egyetemekkel és kutatási projektekkel (lásd az 1.6. lépést);
• Összehangolás más folyamatokkal, például fenntarthatósági stratégia végrehajtásával (lásd a 2.6. lépést).

Az alkalmazkodási folyamatot megkezdő más városi területek tapasztalatainak és esettanulmányainak cseréje hasznos lehet az erőforrásigények megértésében. A helyes alkalmazkodási gyakorlatok példáit lásd a 3.2. lépésben.