2.5 A környező területek alkalmazkodásban betöltött szerepének megértése

A városokat nem lehet az őket körülvevő régióktól elszigetelten kezelni. A települések mind közvetlen, mind további környezetüktől függnek a különböző éghajlatérzékeny szolgáltatások és termékek tekintetében: mezőgazdasági élelmiszer-termelés, vízellátás, infrastrukturális hálózatok, energiatermelés, hulladék- és szennyvízgazdálkodás, erdészeti anyagok, szabadidős lehetőségek stb. Ezért az éghajlatváltozás hatásai, amelyek esetleg nem gyakorolnak közvetlen hatást a városra vagy a városra, továbbra is súlyos következményekkel járhatnak, ha elérik az ilyen szolgáltatásokat nyújtó területet. A városban előforduló éghajlati hatások (pl. áradások) viszont hatással lehetnek a környező területekre, ha megszakad a városi munkahelyekhez, erőforrásokhoz és különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ezért egy város alkalmazkodásához olyan integrált megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a vidéki-városi kapcsolódási pontokat és a tágabb értelemben vett környező területeket. Ehhez szükség lehet a szomszédos közigazgatási szervekkel való együttműködésre.

A fenntartható alkalmazkodás (lásd az „Elvekés sikertényezők”című részt) megakadályozza a kockázatok egyik helyről a másikra való áthárítását. Mivel a városok szoros kapcsolatban állnak mind közvetlen, mind további környezetükkel, tágabb környezetüket az alkalmazkodás tervezésének különböző szakaszaiban kell figyelembe venni, beleértve a következőket:

• lépés: a múltbeli hatások elismerése (pl. a korábbi áradások hatással voltak-e a városon kívüli egyéb területekre? Kihasználták-e az árvízvédelmi intézkedések a településtől lefelé eső érintett területeket?)
• lépés: a jövőbeli hatások megértése (pl. ha az erdőtüzek kockázata az előrejelzések szerint növekedni fog, mit jelent ez a város vagy a közlekedési hálózatok kifelé irányuló fejlődése szempontjából?)
• lépés : az alkalmazkodási lehetőségek értékelése és kiválasztása (pl. a város állandó vízellátásának biztosítása befolyásolja-e a környező mezőgazdasági területek vízellátását?)
• lépés : nyomon követés és értékelés (pl. a végrehajtott alkalmazkodási lehetőségek hátrányosak-e a környező vidéki területekre nézve?)

A városi térségekre vonatkozó alkalmazkodási tervezésnek és végrehajtásnak ki kell terjednie ezen összefüggések elemzésére és az alkalmazkodási intézkedések szomszédos településekkel való összehangolására. Egyes országokban a települések közötti koordinációt nemzeti vagy regionális szinten irányítják. Azokban az esetekben, ahol nincsenek ilyen intézkedések, alapvető fontosságú, hogy a városok kezdeményezzék a párbeszéd kialakítását és a város és a vidék közötti alkalmazkodás mindenki számára előnyös megközelítését. Az érdekelt felek bevonásának módszereit lásd az 1.6. lépésben.

A városok nemcsak elválaszthatatlanul kapcsolódnak közvetlen környezetükhöz, hanem kereskedelmi és ellátási láncaik kiterjedhetnek más, az ország határain belüli vagy kívüli távoli helyekre is. A fő távolsági függőségeket és a felmerülő kockázatokat figyelembe kell venni a városi éghajlatváltozási kockázatértékelésben.