Dűneépítés és -erősítés

A dűneépítés összeférhetetlenséget okozhat a földhasználattal kapcsolatban. A földtulajdonosok alig várják, hogy megőrizzék a tengeri kilátást anélkül, hogy akadályoznák a turizmust a part mentén. Ezzel szemben a dűneépítés vagy -helyreállítás gyakran megköveteli, hogy a parthoz közeli területek védettek legyenek a masszív turizmussal szemben. Kerítésre lehet szükség az emberek zavarásának elkerülése vagy a homokszállítás minimalizálása érdekében. A kerítés és a nádtető negatív hatással lehet a táj esztétikájára, ezért ellentmondásos lehet a turisztikai helyeken. Egy másik aggodalom az, hogy a dűneépítésből származó homok nemkívánatos módon lerakódhat a közeli lakó- vagy kereskedelmi területeken. Az érdekelt felek bevonása a projekt korai szakaszában (a helyi hatóságok és a gazdasági szereplők bevonásával) segíthet minimalizálni ezeket a konfliktusokat. Az idegenforgalmi szereplők bevonása a dűnék helyreállítására irányuló kezdeményezésekbe fellendítheti a fenntartható turizmusra vagy az ökoturizmusra irányuló új kezdeményezések kidolgozását, amelyek pedig segíthetik a dűnék megőrzését. 

Ezzel szemben a dűneépítési, -erősítési és -rehabilitációs projektek lehetőséget nyújthatnak a helyi érdekelt felek és a látogatók figyelmének felkeltésére is. A dűneépítés és -erősítés nem feltétlenül foglalja magában a nyilvánosság részvételét. Ez a terület természetvédelmi céljaitól függ, amelyek megkövetelik a tulajdonosok, a gazdálkodók vagya természetvédelmi nem kormányzati szervezetekbevonását a természetvédelmi célok meghatározásának folyamatába. Ha a dűnék mögötti terület természeti terület, a természetvédelmi vezetők részt vehetnek a dűnék kialakulásában vagy megerősítésében annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat teljesítse a terület természetvédelmi céljait. Az árvízkockázat-kezelésben való részvételt az árvízvédelmi irányelv (2007/60/EK) írja elő. A dűnék építése és megerősítése szerepelhet az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervekben meghatározott intézkedések között, ami szükségessé teszi a tervezési folyamatban való részvételt. 

Sikertényezők: 

• Megfelelő kezelés esetén a dűnék magas fokú védelmet nyújtanak az áradások és az erózió ellen. 

• Emellett értékes élőhelyeket biztosítanak az állat- és növényfajok számára. A dűnék rehabilitációja vagy mesterséges dűnék építése jótékony hatással van a tengerparti ökoszisztémára. Bizonyos esetekben a mesterséges dűnék visszaállíthatják a strand rekreációs értékét. 
• Dűne nádas, kerítés és fű ültetés alacsony költségű megoldások a dűne erózió csökkentésére. 
• A nádfedéshez használt anyagok biológiailag lebonthatók, valamint hozzájárulhatnak a körforgásos vagy környezetbarát karbantartási stratégiához. 
• A homok és a növényzet természetes megjelenést kölcsönöz az ember alkotta struktúráknak, mivel integrálódnak a dűnékbe. 
• A dűneépítés és -erősítés kombinálható a strandok táplálásával, a part menti ellenálló képesség és a tengerpart természetes tájképének javítása érdekében. 

• A dűnék építése magában foglalhat sétányokat és zárt utakat, amelyek megkerülhetik a megerősített vagy törékeny területeket, és hozzájárulhatnak az ökoturizmushoz vagy a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. 

Korlátozó tényezők: 

• A fűültetés és a nádas kevésbé valószínű, hogy sikerül, ha az erózió nagyon súlyos, és a módszerek is munkaigényesek. Ez a lehetőség korlátozott élettartammal rendelkezik, és gyakori karbantartást igényel (üzemek cseréje, műtrágya elhelyezése, elfújt ágak cseréje, vandalizmus utáni javítás stb.). 
• A maratást korlátozni kell, mivel a gépi szállítás romláshoz vezet; bár a kerítések általában lebomló fából készülnek, huzalokat és néha műanyagot is használnak, ami hosszú távú kellemetlenséget okozhat. 
• A nádas elősegíti az invazív növényfajokat, amelyek tápanyagban gazdag talajon növekedhetnek és megelőzhetik az őshonos fajokat. 

• Kerítések és nádtetők építése korlátozhatja a dűne és a strand megközelítését 
• A nádtető és a kerítések megváltoztatják a dűne természetes vizuális megjelenését is, ami negatív hatással lehet a turisták áramlására és szabadidős tevékenységeire, ezért megfelelő tájékoztató paneleket és figyelemfelkeltő kezdeményezéseket kell végrehajtani a helyszínen, hogy segítsék a látogatókat e beavatkozások környezeti értékének megértésében. 
• Mind a dűnék, mind a mögöttük lévő területek természetes dinamikáját akadályozhatja az erős szél vagy a vízerózió. Az ültetés és a tájrendezés kombinálása ellenőrzött szélsodródásokkal, amelyek lehetővé teszik a szárazföldi homok sodródását, nagymértékben ellensúlyozhatják az ilyen eróziós veszteségeket, és izgalmas tájat hozhatnak létre a látogatók számára. Ehhez azonban elegendő földterületre és a helyi szélviszonyok ismeretére van szükség a tervezési folyamat során.  

A kivitelezési költségek a dűneépítési stratégiától függenek. A nádas és az ültetési költségek alacsonyak lehetnek, mivel a felhasznált anyag olcsó. Korlátozott élettartamuk azonban folyamatos fenntartási költségekkel jár, amelyek különösen munkaerőköltségeket vonnak maguk után. A költségek a helyszín elhelyezkedésétől és hozzáférhetőségétől is függenek. A dűnefelújítás (homokszállítás és -táplálás) egységes ára 6,90–17,10 EUR/m3 lehet,az üledék eredetétől,a dűne elhelyezkedésétől és a szállítási műveletektől függően. Ezzel szemben nehezebb megbecsülni a fenntartási költségeket és a rekultiváció költségét, mivel ez erősen függ a növény tipológiájától és az alkalmazott stratégiától. A felszíni erózió megfékezésére szolgáló, lágyszárú, helyi, nem invazív növényekkel történő védelmi célú ültetés 11–28 EUR/m2költséggel járhat (Fernández-Montblanc, et al., 2020). 

A dűneépítési és -erősítési költségek alacsonyak az olyan kemény védelmi megoldások költségeihez képest, mint a gátak és a gátak. Ezen túlmenően a partvédelemen túl számos járulékos előny várható ettől a lehetőségtől. A homokdűnék értékes part menti élőhelyet biztosítanak a növények és állatok számára, megőrzik a biológiai sokféleséget és ösztönzik a part menti területek fenntartható fejlődését, különös tekintettel az ökoturizmusra. 

A természetes dűnék bizonyos típusait azuniós élőhelyvédelmi irányelvI. melléklete uniós jelentőségű természetes élőhelyként sorolja be. A dűnék megerősítése és rehabilitációja, valamint egyes esetekben a dűnék (újra)építése is részét képezheti azEU Natura 2000 networkkeretében védett területekre vonatkozó gazdálkodási tervnek. Az uniós árvízvédelmi irányelvaz EU egész területén a belvizekre és a part menti vizekre egyaránt alkalmazandó. Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak azárvízkockázat-kezelési terveikben figyelembe kell venniük a hosszú távú fejleményeket, többek között az éghajlatváltozást, valamint a fenntartható földhasználati gyakorlatokat. A dűnék építése és megerősítése a part menti áradások hatásának csökkentésére irányuló intézkedésekként szerepelhet ezekben a tervekben. 

A megvalósítási idő a választott dűnerekonstrukcióslehetőségtőlfügg. Ezkörülbelül 1-5 évig tarthat. A táj szervesebb változásai hosszabb időt vehetnek igénybe a helyi tájakra gyakorolt hatások és az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések miatt. Minden lehetőségnek magában kell foglalniaa megvalósítás utáni karbantartási időt annak biztosítása érdekében, hogy a telepített vagy elhelyezett elemek még mindig sértetlenek legyenek. 

Élettartama nagyon változó (5-25 év). A beavatkozások során használt biológiailag lebomló elemeket rendszeresen ki kell cserélni, míg a dűnéket időnként új homokkal kell feltölteni, és időszakos újratelepítésre lehet szükség az erózió elleni védőfunkciójuk megerősítése érdekében.