Agrárerdészet: A jövő mezőgazdasága? Montpellier esete

Montpellier egy dél-franciaországi város. A Lez folyó mentén, a Földközi-tenger partjától 10 kilométerre, dombos talajon fekszik. Montpellier mediterrán éghajlatú (Köppen Csa), enyhe, kissé nedves telek, és nagyon meleg, meglehetősen száraz nyarak. A havi átlaghőmérséklet januárban 7,1 °C (44,8 °F) és júliusban 23,4 °C (74,1 °F) között mozog. Az éves csapadékmennyiség 660 milliméter körül van, és ősszel és télen a legnagyobb, de nyáron nem hiányzik. Amint azt több tanulmány is előrevetítette, az éghajlatváltozás a gyakoribb aszályok és a megnövekedett hőmérséklet révén várhatóan hatással lesz a mezőgazdasági ágazatra. E hatások kezelése érdekében a montpellier-i mezőgazdaságnak sürgősen megfelelő alkalmazkodási intézkedéseket kell hoznia. A kihívást az jelenti, hogy az élelmiszer-termelés hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon, és képes legyen megbirkózni az éghajlatváltozás előre jelzett hatásaival.

A cél az, hogy Montpellier mezőgazdasági rendszerei ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival, például a növekvő hőmérséklettel, az aszályokkal, a vízzel és a biotikus stresszel, valamint a szélsőségesebb eseményekkel szemben.

Az agrárerdészet a fák és a növénytermesztés kombinációja. A Montpellier-ben a SAFE projekt keretében elfogadott agrárerdészeti rendszer diófák és búzatermesztés kombinációjából áll. Az agrárerdészet más földhasználati lehetőséget kínál, mint a különálló hagyományos szántóföldi és erdészeti rendszerek, és optimalizálja a fák és a növények kombinálásakor létrejövő biológiai kölcsönhatások előnyeit. A fák és a növények egymást kiegészítő jellege lehetővé teszi a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kiaknázását. Az agrárerdészet hozzájárul a talajerózió jobb ellenőrzéséhez, és növeli a mezőgazdaság fenntarthatóságát és ellenálló képességét. Ez egy olyan gyakorlat, amely tiszteletben tartja a környezetet, és nyilvánvaló tájképi előnyökkel jár. Az agrárerdészeti parcella továbbra is termelékeny marad a mezőgazdasági termelő számára, és folyamatos bevételt generál, ami nem áll fenn, ha a szántóterületet kizárólag újraerdősítik. Az agrárerdészet ezt követően lehetővé teszi a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálását, és jobban kihasználja a környezeti erőforrásokat. Emellett idővel az agrárerdészeti gazdaságok kevésbé függhetnek a terménytámogatásoktól, és kevésbé érzékenyek lehetnek a terményárak változásaira, mivel jövedelmük jelentős részét a fa teszi ki. Az erdei parkok közeljövőbeli rekreációs értéke szintén értékes eszköz lehet a mezőgazdasági vállalkozások számára.

A SAFE projektben számos érdekelt szervezet vett részt Franciaországból, Hollandiából és Görögországból. Franciaországban az APCA (Franciaország nemzeti mezőgazdasági kamarája) felelt az agrárerdészeti rendszer demonstrációs parcellái hálózatának létrehozásáért, amely ma az agrárerdészet kiterjesztésének nagyon hatékony eszköze. A SAFE projektben részt vevő érdekelt szervezetek többsége részt vett más kutatási és fejlesztési agrárerdészeti projektek koordinálásában Spanyolországban, Németországban, Angliában, Belgiumban és Hollandiában.

A SAFE projekt modelleket és adatbázisokat biztosított az erdészeti rendszerek jövedelmezőségének értékeléséhez, és szakpolitikai iránymutatásokat javasolt az agrárerdészet végrehajtásához. A SAFE különösen biofizikai és társadalmi-gazdasági eszközöket fejlesztett ki annak érdekében, hogy tájékoztassa a mezőgazdasági termelőket és a politikai döntéshozókat arról, hogy az erdészet hozzájárulhat az európai vidéki területek integrált és fenntartható fejlődéséhez. A SAFE projekt során szerzett ismeretek lehetőséget biztosítottak a mezőgazdasági termelők számára versenyképességük javítására.

Az agrárerdészeti rendszerek általában nyereséges rendszerek. Ami költséges, az az agrárerdészeti átállás, amely időt vesz igénybe, és amelyet támogatni kell. Az agrárerdészeti rendszerek hosszú távú befektetést jelentenek. Időbe telik, amíg a fák kifejlődnek, és biztosítják a várt funkciókat és előnyöket.

A főbb előnyök a következőképpen foglalhatók össze:

• Az INRA kimutatta, hogy a dió-búza keverék egy hektáros termelése megegyezik az 1,4 hektáros termeléssel, ahol a fákat és a növényeket elválasztották (ami 40% -os termelékenységnövekedésnek felel meg).
• Az agrárerdészet kevésbé érzékeny az éghajlatváltozásra. A fák menedéket nyújtanak a növényeknek, és csökkentik a magas tavaszi hőmérséklet okozta károkat.
• A biológiai sokféleség növekszik, mivel változatos élőhelyet teremt, ahol a vadon élő fajok élhetnek. A károsítók elleni védekezésben és a beporzás fokozásában is szerepet játszik.
• A mezőgazdasági termelők diverzifikálhatják termékeiket, növelhetik jövedelmüket, javíthatják a talaj- és vízminőséget, csökkenthetik a (szél)eróziót és megelőzhetik az árvizek okozta károkat. A talaj és a víz minősége javul, így megakadályozza az eróziót.
• Az agrárerdészet szerepet játszik a földterületek jövőbeli generációk számára történő fenntartásában.
• A megfelelően megtervezett és irányított agrárerdészeti rendszerek hozzájárulhatnak a légköri szénmegkötés növeléséhez, a talajminőség javításához és a talajvédelemhez.

Az agrárerdészet fogalmát a KAP-ról (2014–2020) szóló 1305/2013/EU rendelet 23. cikke határozza meg. A vidékfejlesztési program 23 intézkedése támogathatja az erdőterületeken folytatott agrárerdészetet.

Montpellier-ben az agrárerdészeti rendszert 20 éve alkalmazzák.

Az agrárerdészet hosszú távú alkalmazkodási intézkedés.

Christian Dupraz
Institut Nantional de la Recherche Agronomique (INRA) - SYSTEM
Montpellier, France
E-mail: christian.dupraz@inra.fr

BIZTONSÁGOS projekt: Elkülöníthető agrárerdészet Európáért