European Union flag
Élőhely-helyreállítás és integrált gazdálkodás az Ebro-deltában a biológiai sokféleség védelmének és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának a javítása érdekében

© Carles Ibáñez

Az Ebro-delta 2009 és 2018 között két LIFE projektet hajtott végre a vizes élőhelyek állapotromlásának, a tengerszint emelkedésének és a talajsüllyedésnek a kezelésére. A DELTA-LAGOON a lagúna élőhelyének helyreállítására és a hidrológiai összeköttetésre összpontosított. Az EBRO-ADMICLIM integrált megközelítést fogadott el a víz, az üledék és az élőhelyek kezelésére vonatkozóan, beleértve a mérséklési célokat is.

Az Ebro-delta (Katalónia, Spanyolország) és part menti lagúnái (Alfacada és Tancada) érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, különösen a tengerszint emelkedésére. A folyószabályozásból és a talajsüllyedésből eredő üledékhiánnyal kombinálva a tengerszint emelkedése a parti erózió súlyosbodásához és visszahúzódásához vezethet. A helyi gazdálkodási gyakorlatok (pl. intenzív rizstermesztés) szintén hatással voltak a delta természetes élőhelyeire és fajaira, a vizes élőhelyek elvesztését, valamint a sótartalom és a vízminőség megváltozását okozva. Ezért élőhely-helyreállítási és -kezelési intézkedéseket hajtottak végre a tengerszint-emelkedéssel szembeni ellenálló képesség javítása, valamint a part menti lagúnák hidrológiai összeköttetésének és ökológiai minőségének helyreállítása érdekében.

 

Esettanulmány leírása

Kihívások

Az Ebro-delta nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyrendszer, amely rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra. A deltára hatással van a part menti erózió és visszahúzódás, amelyet a folyami üledékek csökkenő kínálata okoz. Ezt a problémát súlyosbítja a tengerszint emelkedése (jelenleg átlagosan 2 mm/év) és a talajsüllyedés. Az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedésének további előrehaladása miatt a delta mintegy felét érintheti az erózió és a visszahúzódás a 21.században. Különösen az Ebro-deltában a tengerszint várhatóan 0,53 m (az RCP 4.5 átlaga szerint) és 0,73 m (az RCP 8.5 átlaga szerint) között emelkedik 2100-ra (Genua-Olmedo et al.,. 2016). A tengerszint emelkedése nemcsak a partok elsüllyedését fogja okozni, hanem a tengeri viharok növekvő hatásait is maga után vonja. A delta már most is rendkívül sebezhető a szélsőséges tengeri eseményekkel szemben. 2020-ban a Gloria vihar legfeljebb 8 méter magas viharhullámokkal és 200 liter/négyzetméter csapadékkal árasztotta el a deltaföldek, a lagúnák és a rizsföldek nagy részét. A tenger belseje 2-3 kilométert tett ki, és összesen 30 km2-t borított sós víz.

Az Alfacada és Tancada tengerparti lagúnák az Ebro-delta Természeti Parkjában találhatók. Az Alfacada lagúna ma védett terület. Az elmúlt években vadászatra használt magánbirtok volt; ez a tengertől és a folyótól való elszigeteltséghez, valamint a szomszédos rizsföldek öntözőrendszeréből származó édesvíz bevezetéséhez vezetett. Az Alfacada lagúna is érzékeny az üledékhiány és a tengerszint-emelkedés hatásaira, mivel a folyótorkolathoz közeli terület gyorsan visszahúzódik. A Tancada lagúna sós mocsarait az intenzív haltenyésztés károsította. Sok munkára volt szükség ahhoz, hogy helyreállítsák ezt az immár védett területet természetes állapotába, helyreállítva az Alfacs-öböllel való összeköttetését a gátak eltávolításával, többek között helyreállítási intézkedésekkel.

Az alkalmazkodási intézkedés szakpolitikai háttere

Case developed and implemented as a climate change adaptation measure.

Az alkalmazkodási intézkedés céljai

2009 és 2018 között két LIFE projektet hajtottak végre az Ebro-deltában a vizes élőhelyek emberi tevékenységek (mezőgazdaság és akvakultúra), tengerszint-emelkedés és süllyedés miatti állapotromlása jelentette kihívások kezelése érdekében. Az első projekt (DELTA-LAGOON) fő célja az Alfacada és a Tancada lagúna ökológiai állapotának javítása volt olyan élőhely-helyreállítási és -kezelési intézkedések révén, mint például az ökológiai összeköttetést akadályozó infrastruktúrák eltávolítása, új lagúna élőhelyek létrehozása a meglévő rizsföldeken, valamint mocsaras élőhelyek helyreállítása az elhagyott akvakultúra-létesítményekben. A projekt fő konkrét célkitűzései a következők voltak:

  1. az Alfacada-lagúna ökológiai és hidrológiai összeköttetésének javítása a fokozódó parti erózió hatásainak csökkentését, valamint a kiemelt élőhelyek és fajok állapotának javítását célzó helyreállítási intézkedések végrehajtásával;
  2. Az Alfacada part menti lagúna élőhelyeinek bővítése, helyreállítva az eredeti lagúnaterületek rizsföldekké alakított részét;
  3. Sant Antoni régi sólepárlói (Tancada lagúna területe) ökológiai állapotának és hidrológiai összeköttetésének javítása az elhagyott akvakultúra-létesítmények által érintett területek helyreállítása révén;
  4. Eljárásokat dolgoz ki a helyreállított területek ökológiai értékeinek nyomon követésére és terjesztésére, hogy növelje a nyilvánosság tudatosságát és ismereteit a terek felhasználói és kezelői, valamint általában a társadalom körében.

Az egymást követő EBRO-ADMICLIM projekt célja az volt, hogy a víz, az üledék és az élőhelyek (rizsföldek és vizes élőhelyek) kezelésére vonatkozó integrált megközelítés révén az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések kombinációját hajtsa végre. A következő több célkitűzésre összpontosított:

  • A talajszint emelkedésének növelése a delta folyó üledékellátása révén, üledékszállítással és vízgazdálkodással;
  • a part menti erózió csökkentése;
  • a szénmegkötés fokozása a talajban;
  • a rizsföldekről származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás) csökkentése;
  • a vízminőség javítása;
  • Az értékes (természetes) élőhelyek megőrzése és javítása.
Megoldások

Az Ebro-deltában a tengerszint-emelkedéssel szembeni reziliencia növelését célzó fő alkalmazkodási intézkedés a lagúnák és a tenger közötti hidrológiai összeköttetés helyreállítása oly módon, hogy a tengeri viharok idején növekedjen a lagúnák üledékbevezetése. Ezenkívül tesztelték a különböző eredetű üledékek újrafelhasználására és az Ebro-deltába való besajtolására vonatkozó innovatív megközelítéseket. Ezen az átfogó területen belül a két projekt keretében számos egyedi intézkedést hajtottak végre az élőhelyek pusztulása és a tengerszint-emelkedés következményeinek kezelése érdekében. A DELTA-LAGOON projekt által végrehajtott főbb intézkedések a következők:

  • Az Alfacada-lagúna hidrológiai hálózatának javítása a lagúnát megkerülő csatornák tisztításával és egy új csatorna építésével, amely közvetlenül összeköti a lagúnát és a folyót, ezáltal támogatva a folyó üledékellátását a deltában.
  • A gátakkal elválasztott és egymástól elszigetelt sós mocsarak hidrológiai kapcsolatának javítása.
  • A rizsföldek visszahonosítása a part menti lagúnába és egy régi akvakultúra-létesítmény visszahonosítása a sós mocsaras élőhelyre.
  • Kis szigetek létrehozása a tengeri madarak fészkelőhelyeként.
  • Egyes területekre való bejutás korlátozása a ragadozók és az emberi látogatottság hatásainak enyhítése érdekében.
  • Az európai tavi teknős visszatelepítése.

Az EBRO-ADMICLIM projekt a következő főbb intézkedéseket hajtotta végre:

  • A tarragonai víztisztító üzemből származó üledékek Ebro Delta öntözőhálózatba történő befecskendezésének vizsgálata ezen üledékek part menti ellenálló képességhez hozzájáruló erőforrásként való újrafelhasználásának értékelése céljából.
  • Az Ebro folyó mentén található duzzasztott tározókból származó üledék újrafelhasználásának vizsgálata. Ezeket az üledékeket az Ebro folyó utolsó szakaszába fecskendezték. A vizsgálat értékelte az üledékszállítás lehetőségét a folyó jelenlegi hidrológiai körülményei között, hogy megállapítsa az üledéknek a tározókból a deltába való áthelyezésének megvalósíthatóságát.
  • Két meglévő vizes élőhely optimalizálása az öntözőcsatornák megnyitásával és a stagnáló víz új vízzel való helyettesítésével. Ezek a beavatkozások lehetővé tették a talajszint emelkedésének és a szénmegkötésnek a maximalizálását, valamint a tápanyagok és szennyező anyagok asszimilációjának javítását, ami pozitív hatással volt a vízminőségre.
  • Az ÜHG-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés javítása az Ebro-delta rizsföldjein új agronómiai gyakorlatok, például a rizstermesztés alternatív nedvesítési és szárítási vízgazdálkodási módszere révén.
  • A süllyedésnek és a tengerszint-emelkedésnek jobban kitett területek aktualizált értékelése.

Végül az EBRO-ADCLIM projekt kidolgozta az Ebro deltájára vonatkozó éghajlat-politikai cselekvési tervet, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyéb konkrét és hatékony intézkedéseket tartalmaz, és meghatározza a projekt véglegesítését követően végrehajtandó irányelveket és fellépéseket. Ezt a helyi érdekelt felekkel – többek között a rizságazattal, az öntözőközösségekkel és a természetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel – folytatott részvételi folyamat támogatta. Jóváhagyták az Ebro-deltára vonatkozó éghajlat-politikai cselekvési tervet, amely a katalán éghajlat-változási hivatal jelenlegi tervének részét képezi. A terv intézkedéseinek végrehajtásához szükséges hatáskörök közül azonban sok nem tartozik a katalán kormány hatáskörébe; ezek alapvetően a spanyol kormány ügyei. A spanyol kormány jelenleg új helyreállítási tervet ad ki az Ebro-delta partvidékére vonatkozóan, többek között a 2020-as pusztító „Gloria” vihar által okozott károk kezelése érdekében. A katalán kormány más intézkedéseket is támogat a delta ellenálló képességének növelése érdekében, például kísérleti kísérletet indít a Riba-roja víztározóban található üledék megkerülésére.

További részletek

Az érintettek részvétele

A fő intézményi érdekelt felek (Spanyolország kormánya és Katalónia kormánya) a DELTA-LAGOON projekt partnerei voltak, amelyet a lagúnáknak otthont adó két város (Amposta és Sant Jaume d’Enveja) városi tanácsai hivatalosan támogattak. A többi érdekelt felet több ülésen tájékoztatták és konzultáltak velük.

Az érdekelt felek részvétele a következő EBRO-ADMICLIM projekt kulcsfontosságú eleme volt. Különböző érdekképviseleti csoportokat vont be, köztük a rizságazat képviselőit, az öntözőközösségeket (ezek a közösségek a delta fő érdekelt felei közé tartoznak, és projektpartnerként vettek részt) és a nem kormányzati szervezeteket. Így az Ebro-deltára vonatkozó éghajlat-politikai cselekvési terv kidolgozása olyan részvételi folyamat volt, amely nagy konszenzussal támogatta az iránymutatások kidolgozását és az intézkedések azonosítását.

Siker és korlátozó tényezők

A DELTA-LAGOON projekt elérte az összes tervezett célt, bár néhány intézkedést elhalasztottak a spanyol kormány és a katalán kormány közötti adminisztratív problémák miatt. A legnagyobb késedelem a rizsföldek visszatelepítését érintette Alfacada part menti lagúnájába.

Az EBRO-ADMICLIM projekt keretében sikeresen megvalósultak a szilárd tudományos paradigma szerinti demonstrációs és innovációs célok. Az innováció szempontjából releváns eredmények születtek, és az érdekelt felek részvétele sikeres volt. A fő korlátozás az volt, hogy a vízgyűjtő területért felelős hatóság nem támogatta az üledékek újrafelhasználását.

Költségek és előnyök

A DELTA-LAGOON projekt végrehajtásának összköltsége 3 054 703 EUR volt (az uniós LIFE finanszírozás 1 490 084 EUR volt). A projekt beavatkozásának fő előnyei a vadon élő állatok és növények élőhelyeinek helyreállítása (62 ha új élőhely), egyes védett fajok helyreállítása, valamint a lagúnák és mocsarak fokozott ellenálló képessége a tengerszint emelkedésével szemben. A gazdasági előnyök közé tartozott a projekt végrehajtásához és a Tancada lagúnában épült új látogatóközponthoz szükséges munkahelyek létrehozása. Az előnyök pénzbeli értékelésére nem került sor.

Az EBRO-ADMICLIM projekt végrehajtásának összköltsége 2 260 960,00 EUR volt (az uniós LIFE finanszírozás 1 124 341,00 EUR volt). A projekt fő előnyei a következők: a különböző eredetű üledékek újrafelhasználásának vizsgálata, az ÜHG-kibocsátást csökkentő agronómiai gyakorlatok végrehajtása a rizságazatban, üledékszállítási iránymutatások kidolgozása és üledékszállítási modell kidolgozása (amelyet az Universidad de Córdoba dolgozott ki). Az üledékek befecskendezése az Ebro folyóba és a delta csatornáiba példaként szolgált az üledékbevitel javítását célzó nyomonkövetési tevékenységekhez: a Riba-roja víztározónál jelenleg üledékes elkerülő utat terveznek.

Megvalósítási idő

A DELTA-LAGOON projekt 2011-től 2014-ig tartott, majd 2014-ben és 2018-ban az EBRO-ADMICLIM projekt követte. A LIFE által finanszírozott második projekt részeként éghajlat-politikai cselekvési tervet dolgoztak ki. Ezt a tervet jóváhagyták, és most már része a katalán éghajlat-változási hivatal tervezési gyakorlatának.

Élettartam

A kifejlesztett beavatkozások élettartama nincs előre meghatározva. Hosszú ideig tárolhatók, ha megfelelően kezelik és karbantartják őket.

Referencia információ

Érintkezés

Carles Ibáñez
Eurecat Centre Tecnològic de Catalunya
Head of Climate Change Department
E-mail: carles.Ibanez@eurecat.org 

Hivatkozások

A LIFE által finanszírozott DELTA-LAGOON és EBRO-ADCLIM projektek

Megjelent a Climate-ADAPT-ban: Apr 11, 2025

Please contact us for any other enquiry on this Case Study or to share a new Case Study (email climate.adapt@eea.europa.eu)

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.