A koppenhágai heves esőzések és csapadékvíz kezelésének gazdaságtana – A felhőszakadás kezelésére vonatkozó terv

Koppenhágában az elmúlt hat évben négy jelentős esőzés történt. A legnagyobb, 2011-ben okozott kár összesen több mint 6 milliárd DKK volt. Ez nem foglalja magában sem az önkormányzati infrastruktúra javításának közvetlen költségeit, sem az olyan közvetett költségeket, mint a bevételkiesés, az üzleti tevékenység kiesése, az emelkedő biztosítási díjak vagy a Koppenhága városától való elköltözést választó vállalatok.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó koppenhágai terv szerint az éghajlatváltozás fényében Koppenhága számára az elsődleges kihívást a jövőben egyre nagyobb és súlyosabb esőzések jelentik. A csapadék várhatóan növekedni fog, ugyanakkor az esőzések csökkenni fognak, ami intenzívebb esőzéseket és azt követő áradásokat eredményez. Az IPCC A2-es forgatókönyv szerinti előrejelzéseit felhasználva a Dán Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint 2100-ban a téli hónapokban 25–55%-kal több csapadék lesz, nyáron pedig 0–40%-kal csökkennek az események. Ugyanakkor a heves esőzések intenzitása 20-50%-kal emelkedhet. Az alkalmazkodási terv rámutat arra, hogy a 10 éves visszatéréssel járó eső intenzitása 2100-ra mintegy 30 %-kal nő, ami olyan változás, amely túlterhelné a meglévő szennyvíz- és lefolyórendszereket.

A Koppenhágában a jelenlegi lefolyási és szennyvízelvezetési rendszer kiigazítása nélkül bekövetkező károk költségeinek gazdasági értékelése körülbelül 16 milliárd DKK-ra becsülhető 100 év alatt. Ebből az összegből 9 milliárd DKK-t már „felhasználtak” a közelmúltbeli jelentős esőzések során.

A MIKE URBAN matematikai lefolyási modellt használták a meglévő körülmények elemzésére és az éghajlatváltozás árvizekre gyakorolt hatásának előrejelzésére Koppenhágában. Több forgatókönyvet értékeltek a 2010-es (alapforgatókönyvként), a 2060-as és a 2110-es időskálán, és megvizsgálták a jövőbeli árvízesemények gyakoriságát (10, 20, 100 év), valamint azt, hogy végrehajtják-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket. A számítások eredményeit sebezhetőségi térképek formájában mutatjuk be, amelyek az elárasztott területek vízmélységének változását mutatják. A 2060-ra vonatkozó modellszimulációk eredményei azt mutatják, hogy a 10 éves esőzések nagyobb területet árasztanának el, mint 2010-ben (58 a 48 hektárral szemben), de az új intézkedések végrehajtása minimálisra csökkentené a 100 éves esőzések miatt bekövetkező árvizeket. A 2110-es forgatókönyv eredményei a 100 éves esőzéseket és az árvizek közötti különbségeket vizsgálták az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással vagy anélkül. Alkalmazkodás nélkül a város 742 hektárja lenne elárasztva, az alkalmazkodás pedig csak 235 hektárt érintene.

A felhőszakadás-kezelési terv célja az éghajlatváltozás következtében várhatóan gyakoribbá váló heves esőzések miatti pluviális árvizek hatásainak csökkentése. A terv részletes társadalmi-gazdasági értékelésre épül annak megállapítása érdekében, hogy a felhőszakadás és a csapadékvíz-gazdálkodás kifizetődő lehet-e a társadalom egésze számára. Korábban a csatornaürítést 10 évente egyszer engedélyezték a talajszintre. Az új kezelési tervvel a szennyvízelvezetés továbbra is csak 10 évente egyszer érheti el a talajszintet, de az átlagos vízszint magányosan 100 évente egyszer 10 cm-rel meghaladhatja a talajszintet (kivéve az árvízvédelemre kijelölt területeket).

Koppenhága városa nem rendelkezik sem kapacitással, sem gazdasági erőforrásokkal ahhoz, hogy egyszerre végrehajtsa az összes intézkedést. A felhőszakadás-kezelési terv legalább 20 éves időkerettel működik, ami szükségessé teszi az egyes projektek rangsorolását a koppenhágai éghajlatváltozási alkalmazkodási tervvel összhangban.

A pluviális árvízkockázatot a felesleges víz talajszinten történő tárolására vagy elvezetésére irányuló adaptív intézkedésekkel kezelik, például a patakok újbóli megnyitásával, új csatornák építésével vagy tavak és több zöldterület létrehozásával, valamint a magas járdaszegélyű utak használatával, hogy a pluviális árvízvizet ezekbe vezessék. Ezenkívül Koppenhága központjának legsűrűbben beépített területén a víz nagy csöveken keresztül a kikötőbe vezethető. A Cloudburst Management Plan négy felületi megoldásból, valamint csőalapú megoldásokból áll, többek között:

• Viharvízi utak és csővezetékek, amelyek a vizet a tavak és a kikötő felé szállítják;
• a vizek tárolására szolgáló visszatartó utak;
• a rendkívül nagy mennyiségű víz tárolására szolgáló fogvatartási területek, például olyan parkok, amelyek az árvízi események során tavakká alakulhatnak;
• Zöld utak a víz visszatartására és visszatartására a kisebb mellékutcákban.

300 projektet terveznek, és a város évente egyszer dönt arról, hogy mely projekteket hajtja végre a rangsorolás alapján, figyelembe véve a következőket:

• Magas kockázatú területek: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó koppenhágai tervvel kapcsolatban kockázatelemzés készült. Az eredményeket kockázati térképként mutatták be, amely meghatározta azokat a városi területeket, ahol a legnagyobb az árvizek kockázata (DKK-ban kifejezve), és következésképpen azokat a területeket, ahol az adaptív intézkedések a legnagyobb hatást fejtenék ki.
• Olyan területek, ahol az intézkedések könnyen végrehajthatók: Olyan területek, ahol viszonylag egyszerű intézkedések alkalmazásával a pluviális árvizet olyan helyekre lehet lecsapolni, ahol az nem lesz hatással. Ezek a kikötőhöz közeli területek lennének, mint például Ny Kongensgade és Ved Stranden, ahol 2012-ben pluviális árvízprojekteket hajtottak végre a területek árvíz elleni védelme érdekében azáltal, hogy nyílásokat nyitottak a rakparton, lehetővé téve ezáltal az esővíz elvezetését a kikötőbe.
• Folyamatban lévő városfejlesztési projektekkel érintett területek: A pluviális árvízprojektek költségei gyakran jelentősen csökkenthetők, ha azokat felújítási projektekkel és új városfejlesztési projektekkel (pl. útfelújítással) együtt hajtják végre.
• Olyan területek, ahol szinergikus hatások érhetők el, például az árvízkockázati kezdeményezések más városi rendszerek, például a helyi hatóságok vízügyi irányelveinek kezdeményezéseivel való kombinálásával.

Becslések szerint a következő 20–30 évben évente mintegy 15 projektet hajtanak végre. Amellett, hogy a projekteket az árvízmegelőzés szempontjából fontossági sorrendbe állították, társadalmi-gazdasági értékelésre is sor került. Az értékelés a következőkből áll:

• Az árvizek kockázatának értékelése nagyobb esőzések és szakadó esőzések esetén, valamint azoknak a károknak a költségei, amelyeket az árvizek okozhatnak a következő 100 évben, ha nem teszünk semmit („minden marad a régiben”).
• Az építési és üzemeltetési költségek kiszámítása a hagyományos megoldásban (csatornákban) és a kombinált alternatív megoldásban.
• A két megoldás költségeinek összehasonlítása a városi károk csökkentésének előnyeivel a „szokásos üzletmenethez” képest (költség-haszon elemzés). Ez a számítás választ ad arra a kérdésre, hogy a megoldások előnyösek-e a semmittevés szempontjából („minden marad a régiben”).
• A hagyományos megoldás és az alternatív megoldás összehasonlítása a meghatározott szolgáltatási célokkal összefüggésben (költséghatékonysági elemzés), amely választ ad arra a kérdésre, hogy melyik megoldás a legelőnyösebb, ha az önkormányzat szolgáltatási céljait kívánják elérni.

Az értékelés 17%-os nettó tehertényezőt és 20%-os adótorzulás-veszteséget vett figyelembe a becsült építési költségeken belül. Mivel a megoldásokat 20 év alatt fokozatosan vezetik be, a felületi megoldások működési költségei évente 1%-kal, az egyéb megoldásoké pedig évente 0,5%-kal növekednek.

Az értékelés megállapította, hogy bár mind a hagyományos csatornamegoldás, mind az alternatív megoldás megfelel az önkormányzat esővízzel és felhőszakadásokkal kapcsolatos célkitűzéseinek, az alternatív megoldás nagyobb nettó előnyöket eredményez. A hagyományos csatornamegoldás a becslések szerint 20 milliárd DKK-ba kerül, szemben az alternatív megoldás 13 milliárd DKK-jával. Mindkét megoldás 16 milliárd DKK-val csökkentené a károk költségeit; így az alternatív megoldás nettó nyeresége 3 milliárd DKK, szemben a hagyományos megoldás 4 milliárd DKK összegű nettó veszteségével.

A gazdasági értékelés bizonytalanságainak szemléltetésére kiegészítő számítást végeztek az alternatívára vonatkozóan a Pénzügyminisztérium társadalmi-gazdasági diszkontálásra vonatkozó 2013. évi iránymutatásai alapján. A számítás azt mutatja, hogy a teljes kár 100 év alatt 16 milliárd DKK-ról 18 milliárd DKK-ra emelkedik, és hogy a nettó nyereség is 3 milliárd DKK-ról 5 milliárd DKK-ra emelkedik. Ez az eredmény különösen annak tudható be, hogy a Pénzügyminisztérium a jövőben nagyobb súlyt tulajdonít a károk csökkentésének.

A Koppenhága városa által kidolgozott felhőkitörés-kezelési tervet a Køben-havns Energi (Koppenhágai Energia), Frederiksberg városa és Frederiksberg Forsyning (Frederiksberg közüzemi vállalat) koordinálta, mivel a Frederiksbergben egy szélsőséges esőzés során lehulló összes esővíz vagy szennyvíztisztító telephez, vagy Koppenhága városán keresztül a tengerbe vezet. Ezenkívül együttműködést kezdeményeztek a szomszédos helyi hatóságokkal, amelyek a felszíni vizet és a szennyvizet a városon keresztül a közös szennyvíztisztító telepekhez vagy a közös vízfolyásokhoz és tavakhoz vezetik.

A számításifelhő-kitörések kezelésére vonatkozó tervben szereplő projektek végrehajtásával kapcsolatban számos kihívást azonosítottak:

• A projekteket magánutakon kell végrehajtani. 132 km magánút (körülbelül 30%) került be a tervbe, és az úttulajdonosok dönthetnek arról, hogy a projekteket végrehajtják-e. Szükség lehet a gazdálkodás szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt utak megvásárlására (jelenleg 9 km utat azonosítottak).
• A terv hatással lehet a természetvédelmi célokra. Elvégezték a terv környezeti hatásának első elemzését, és néhány területen lehetőség van arra, hogy mentességet kapjanak a Természetvédelmi Tanácstól.
• A projektek rangsorolása a nagyszabású projektekre helyezi a hangsúlyt, amelyekhez az önkormányzatok és a magántulajdonban lévő földtulajdonosok közötti együttműködésre lesz szükség.
• A megfelelő vízminőség biztosítása érdekében kezelni kell a viharvizet; A megoldásokat tesztelik.

Költségek

Az építőipari közgazdaságtant azzal kapcsolatban számítják ki, hogy mennyibe kerülne egy felhőszakadási és csapadékvíz-gazdálkodási rendszer létrehozása Koppenhágában, ha holnap épülne meg. Következésképpen az építési költségek teljes becsült összege intézkedésenként eltér a társadalmi-gazdasági költségektől, ahol a költségeket a jelenlegi érték alapján számítják ki hosszabb időtávra, a díjak és az adótorzulás 37 %-os kiegészítésével. Az építési becslés 20% -ot tartalmaz a projekttervezésre és 20% -ot az előre nem látható kiadásokra. A becslés nem tartalmazza az értékcsökkenést és a működési költségeket. A kombinált megoldás megépítése 2015-ös árakon 11 milliárd DKK-ba fog kerülni:

• A felszíni megoldások becsült költsége 4,975 milliárd DKK lesz. Az önkormányzati és a magán társfinanszírozási projektek költségeit vízdíjakon keresztül térítik meg.
• A felhőszakadásos csövek becsült költsége 2,66 milliárd DKK lesz, amelyet a vízdíjak (HOFOR) fedeznek.
• A lekapcsolás és az ingatlanhatáron kívüli csatlakozás mintegy 1 milliárd DKK-ba fog kerülni, amelyet a vízdíjak (HOFOR) fedeznek.
• Az árvízgátló holtág-szelepekkel és az ingatlanhatáron belüli lekapcsolással rendelkező otthonok védelmét mintegy 2,4 milliárd DKK-ra becsülik, amelyet a földtulajdonosok finanszíroznak.

A városi területek fejlesztésének lehetősége körülbelül 1 milliárd DKK-ba fog kerülni, és azt Koppenhága városa fogja finanszírozni.

A becslés a Koppenhága városánál, a Capital Area Supply Company-nál (HOFOR) és a magántulajdonban lévő földtulajdonosoknál felmerült összes költséget tartalmazza. A Frederiksberg Forsyning és a Nordvand közüzemi vállalatok a koppenhágai megoldás részét képezik, mivel ezekben az önkormányzatokban a felhőszakadás kezelése a koppenhágai megoldástól függ, és fordítva. Ha ezek a közművek 900 millió DKK-val járulnak hozzá, a kombinált megoldás építési becslése 12 milliárd DKK-t tesz ki.

A kombinált megoldásnak kizárólag a vízgazdálkodásra (hidraulikus funkcióra) vonatkozó része a vízdíjakból finanszírozható. A vízdíjak emelkedni fognak, hogy fedezzék ezeket a költségeket. Becslések szerint egy 110 köbméter vizet fogyasztó háztartás vízdíja évente átlagosan 890 DKK-val nőne.

A kombinált megoldás emellett szükségessé teszi a magánszemélyek számára, hogy befektessenek az árvízgátló visszafolyószelepekbe stb. és a csapadékvíz helyi vízelvezetésébe. Ha a felhőszakadás és a csapadékvíz-gazdálkodás végrehajtását összehangolják a város más építési projektjeivel, akár 1 milliárd DKK is megtakarítható a teljes végrehajtási időszak alatt.

Előnyök

A cloudburst kezelési terv hozzá fog járulni az ingatlanértékek emelkedéséhez és a foglalkoztatás növekedéséhez. Becslések szerint a rekreációs értékkel bíró városi térfejlesztések Koppenhágában valamivel 1,4 milliárd DKK alá fogják emelni az ingatlanárakat. A városi terek korszerűsítése is növelheti az ingatlanadóból származó bevételeket a parkokkal szomszédos ingatlanok értékének jelentős növekedése miatt. Több mint 100 év alatt ez a többletbevétel a jelenlegi árakon számítva 1 milliárd DKK-t fog kitenni. A kiegyenlítési rendszer azonban jelenleg úgy van felépítve, hogy Koppenhágában az ingatlanadóból származó bevételek 66%-a szerepel a kiegyenlítésben, és következésképpen más önkormányzatokhoz kerül.

Az építési szakaszban több mint 13 000 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő, 1,6 milliárd DKK adóbevétellel rendelkező teljes foglalkoztatás hozható létre. Az építőiparban és az építőiparban történő további foglalkoztatás eredményeként keletkező adóbevétel mindig a munkavállaló lakóhelye szerinti önkormányzatot illeti meg. Ezért egyedül Koppenhága városában nem lehetett kiszámítani a hatást. Ha a városi területek fejlesztésére szolgáló létesítmények építését is beleszámítjuk, az új teljes munkaidős egyenértékek száma több mint 15 000-re, az adóbevételek pedig mintegy 2 milliárd DKK-ra emelkednek.

Az értékelés azt mutatja, hogy a jelenlegi körülmények között 5 milliárd DKK általános előnyre számíthatunk a koppenhágai kombinált megoldásból, szemben azzal a helyzettel, amikor a város nem tesz semmit. A kombinált megoldás választásának társadalmi-gazdasági haszna a hagyományos csatornamegoldáshoz képest körülbelül 9 milliárd DKK. A társadalmi-gazdasági értékelés összehasonlítja a két megoldás költségeit és a városi károk csökkentéséből származó előnyöket a szokásos üzletmenethez képest, valamint elemzi a csapadékvízzel kapcsolatos aggályok kezelésének költséghatékonyságát.

A környezetre és a szennyvízre vonatkozó jelenlegi jogszabályok környezetvédelmi és pénzügyi szempontból nem biztosítják kellő mértékben a növekvő mennyiségű pluviális árvíz optimális kezelését. Koppenhága városa ezért számos módosítási javaslatot terjesztett elő, amelyeket a dán környezetvédelmi minisztériumnak meg kell vizsgálnia. Koppenhága város módosítási javaslatai elsősorban a szennyvízzel kapcsolatos fizetési szabályok és a dániai tervezési törvény módosításait érintik. A hatályos jogszabályok akadályozzák az olyan intézkedések végrehajtását, amelyek esetében a meglévő utakat árvízi útként használják a pluviális árvizek esetében. Ennek az az oka, hogy a közművállalatok csak közvetlenül a szennyvízkezeléshez kapcsolódó projekteket finanszírozhatnak. Olyan árvízkockázati megoldás, ahol például utakat használtak a pluviális árvizek elvezetésére, a jelenlegi szabályozással nem finanszírozható díjakból származó bevételekből. Ha a Københavns Energi (Koppenhágai Energia) és a Frederiksberg Forsyning (közüzemi vállalat) végrehajtja ezeket az intézkedéseket, akkor az utakat részben szennyvíztisztító telepeknek kell kijelölni. Ez azonban a jelenlegi fizetési törvénnyel, az utakról szóló törvénnyel és a környezetvédelmi törvénnyel nem valósítható meg.

2013–2014-től részletes gazdálkodási terv készült, amely mind a 7 vízgyűjtő területre vonatkozóan tartalmazott megoldási javaslatokat. A javasolt megoldásokat 300 projektre bontották, amelyeket csak most kezdenek el évente végrehajtani.

A szennyvízrendszer esetében körülbelül 100 év; Határozatlan ideig a létrehozott parkok számára.

Jan Rasmussen
The City of Copenhagen
Technical and Environmental Administration
PO box 457
DK - 1505 København V
E-mail: jrasmu@tmf.kk.dk

Generic e-mail contact

Koppenhága városa