Városi folyók helyreállítása: fenntartható csapadékvíz-gazdálkodási stratégia Lodzban (Lengyelország)

Lodz tizennyolc patak forrásterületén helyezkedik el. A víz közelsége lehetővé tette a város számára, hogy a 19.^században jelentős gyártási központtá váljon. Lodz ipari múltja és urbanizációja súlyos vízgazdálkodási kihívásokat eredményezett a város számára. A város városi patakjainak többségét csatornázták és csővezetékekké alakították át. Ez a város vízhatlan felületeinek magas arányával és a földterület esővíz-elnyelő képességének ebből következő csökkenésével együtt hozzájárult a felszíni lefolyás és a gyors vízkiáramlás növekedéséhez. Ennek eredményeként a város egyes részeit súlyosan érintették a viharok során bekövetkező áradások. Az RCP 8.5 előrejelzése szerint (EURO-CORDEX az UAMW 2020-ban) az évszázad végére várhatóan 15-25%-kal nő a területen a heves csapadékmennyiség, ami viszont a városi vízelvezető rendszerekre nehezedő nyomás növekedésére utal.

A város nagy része kombinált szennyvízcsatornákkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy heves esőzések során a szennyvíztisztító telep kapacitása meghaladja, ami viszont a fogadó folyó szennyezését eredményezi. Az édesvízi élőhelyek szennyezésből eredő romlása és a folyók mesterséges jellege csökkenti vízmegtartó és öntisztító képességüket, ami rosszabb vízminőséghez és ökológiai állapothoz vezet. Emellett a zöldterületek és a nyílt vízi utak hiánya a városban növeli a légszennyezés szintjét, csökkenti a páratartalmat és jelentős városi hőszigethatást okoz. Ezek együttesen befolyásolják Lodz lakosainak egészségét és életminőségét. Mivel a hőmérséklet a jövőben várhatóan emelkedni fog, a heves esőzések kezelésére képes hűvös és zöld környezet iránti igény is növekedni fog.

Lodzban két fő célkitűzést követtek:

• A települési folyók természetes folyamatokon alapuló helyreállítására irányuló stratégia és technológia kidolgozása és demonstrációja, amelynek célja a jobb csapadékvíz-gazdálkodás, a fokozott vízmegtartás és a jobb vízminőség, támogatva a nagyobb biológiai sokféleséget és az életminőség javítását.
• A várostervezés rendszerszintű megközelítésének kidolgozása a kék-zöld hálózat koncepciója alapján. A koncepció feltételezi, hogy a folyóvölgyek és a zöldterületek összekapcsolódnak a várostervezési és -fejlesztési folyamatokban, hogy keretet teremtsenek egy olyan város számára, amely megtartja a vizet, támogatja a zöld infrastruktúrát, ösztönzi az egészséges életmódot, vonzza az üzleti vállalkozásokat és ellenállóvá válik a globális éghajlatváltozással szemben.

Az elfogadott megoldások közé tartozik a Sokołówka folyón végrehajtott helyreállítási projekt, valamint a várostervezés átfogó megközelítésének kidolgozása a kék-zöld hálózat koncepciója alapján. A SWITCH projekt több érdekelt felet bevonó folyamatot (azaz tanulási szövetséget) vezetett be, amelyben a város víz- és természetierőforrás-gazdálkodásban érdekelt valamennyi szereplője, valamint a regionális és nemzeti érdekelt felek vesznek részt. Ez az erős kutatási elemekkel rendelkező, több érdekelt felet bevonó megközelítés az ökohidrológia (a víz és az ökoszisztémák közötti kölcsönhatások tanulmányozása) és az integrált városi vízgazdálkodás elveinek alkalmazását eredményezte a „Sokołówka folyó helyreállítása” demonstrációs projektben.

A Sokołówka folyó, amelyet többnyire záporvíz-kivezetések látnak el, részben mesterséges csatornában folyik, és a záporvíz magas tápanyagtartalma miatt hajlamos az algavirágzásra. A helyreállítási projekt célkitűzései a következők voltak:

• innovatív ökoszisztéma-biotechnológiák alkalmazása az ökohidrológia elveit követve;
• A folyórendszer kapacitásának növelése a városi áradások csökkentése érdekében a víztárolási és -tisztítási kapacitás növelésével;
• A folyó funkcióinak helyreállítása a polgárok életminőségének és a város vonzerejének javítása érdekében.

A kísérleti projekt első lépése pontos alapadatok (pl. a fenéküledék és a víz kémiai elemzése, biológiai és ökológiai adatok, folyóvíz-költségvetés és csapadékvíz-gazdálkodási modellek) beszerzése volt, amelyeket a megfelelő végrehajtandó intézkedések kiválasztásához használtak fel. Ez a lépés három csapadékvíz-tározó (2006-ban, 2009-ben és 2010-ben fejeződött be), valamint a csapadékvíz tisztítására szolgáló szekvenciális ülepítő bioszűrő rendszer (2011-ben fejeződött be) tervezéséhez és megépítéséhez nyújtott információkat, amelyet SWITCH innovációként szabadalmaztattak. Ezenkívül a projekt a Sokołówka folyó rehabilitációjára vonatkozó szélesebb körű tervhez és a Sokołówka folyó parkjának fejlesztésére vonatkozó tervhez vezetett.

A Sokołówka folyó helyreállítási projektje és a várostervezés bizonyított megközelítése hozzájárult az éghajlatváltozással kapcsolatos alábbi kihívások megoldásához:

• a csapadékvíz-elvezetési csúcsok csökkentése tavak és tározók sorozata, folyóvölgyek és vizes élőhelyek létrehozása és helyreállítása révén;
• A városi táj vízmegtartó képességének növelése (a szélsőséges vízhozamok mérséklése, a felszín alatti vizek szintjének növelése, a városi növényzet támogatása) fitotechnológia alkalmazásával;
• az édesvízi erőforrások vízminőségének, ökológiai stabilitásának és teherbíró képességének növelése a folyón belüli ökohidrológiai szabályozás révén;
• az életminőség és az esztétikai értékek javítása a vízgyűjtő területen a folyókorridor, az ökotónus zónák és a táj helyreállítása révén;
• Az emberi egészség javítása az egészséges városi környezet előmozdítása révén azáltal, hogy a kék-zöld hálózatot beépítik a város fejlesztési tervébe.

A Sokołówka-völgyben bekövetkezett változások felkeltették a helyi fejlesztők érdeklődését. Egy, a folyóhoz közeli lakóövezetbe beruházó vállalat érdekelt volt abban, hogy hozzájáruljon a fenntarthatóbb csapadékvíz-gazdálkodáshoz, és úgy döntött, hogy olyan kapcsolódó megoldásokat vezet be, mint például a visszatartó kutak, oly módon, hogy az összes csapadékvizet teljes egészében a befektetési területén tárolhassák. A város más területein, például a Księży Młyn és a Jasień folyó történelmi területén számos alulról felfelé építkező, a folyókra és a zöldterületekre összpontosító kezdeményezés alakult ki. Számos nem kormányzati szervezet érdeklődött a zöld és kék infrastruktúra és szolgáltatásainak lehetséges használata iránt, például alternatív fenntartható közlekedési útvonalak (kerékpárutak) vagy zöld udvarok.

A Sokołówka környékén végrehajtott kísérleti folyó-helyreállítási tevékenységek sikeresek voltak, és meggyőzték a łódźi hatóságokat és a vízügyi szakembereket arról, hogy érdemes ezeket a város más folyói számára is megismételni. A Sokołówka folyó demonstrációs projektjének első éveiben a Łódź-i Lengyel Tudományos Akadémia Európai Regionális Ökohidrológiai Központjának kutatói kidolgozták a Kék-Zöld Hálózat koncepcióját. Az elképzelés az, hogy a város fejlődését (helyreállított) folyórendszerek és zöldterületek (mezőgazdasági területek, parkok és barnamezős területek) hálózata keretezze. A „kék” és „zöld” terek összekapcsolása elősegítheti az ökológiai folyamatok folytonosságának fenntartását, és integrált megközelítést biztosíthat a csapadékvíz-visszatartáshoz, valamint a városi mikroklíma tisztításához és javításához, lehetővé téve ezáltal az éghajlatváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodást, az életminőség javítását és az élhetőbb környezet kialakítását a városi területen. A koncepciót nem hajtották végre teljes mértékben, de továbbra is fontos a várostervezésben, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló városi stratégia (Ecopact) folyamatban lévő kidolgozása során felülvizsgálták. A Łódź várostervezői megpróbálják beépíteni a kék-zöld hálózat ötleteit a városközpont terveibe, amikor a helyi feltételek és szabályozások ezt lehetővé teszik. Minden zöld elem, például parkok, fák és virágágyások fontos részét képezik a Łódź várostervezésének, és a város célja, hogy zöld folyosókat hozzon létre ezek összekapcsolására.

A Sokołówka folyó helyreállítási projektjének tapasztalatait és előzetes eredményeit egy 2010–2015-ben lezajlott uniós LIFE+ projektben is felhasználták: ER-REK, Az Arturówek (Łódź) rekreációs tározók ökohidrológiai rehabilitációja mint a városi tározók rehabilitációjának modellmegközelítése. A rehabilitált Arturówek tározók fontos rekreációs területet biztosítanak a város lakói számára, amelyet főszezonban naponta akár 3000 ember látogat. A Sokołówkában és az EH-REK-ben kifejlesztett szekvenciális ülepítő-bioszűrő rendszert (SSBS) később a kis szennyvíztisztító telepek hatékonyságának növelésére használták.

A Sokołówka folyó parkjának a demonstrációs projekt során kezdeményezett tervét a városi tanács 2016-ban jóváhagyta, és az építkezés utakkal és rekreációs infrastruktúrával kezdődött. Emellett 2020-ban új koncepciót dolgoztak ki a Sokołówka folyó és a folyó mentén található három park szélesebb körű rehabilitációjára. A Sokołówka-völgy elnevezésű új fejlesztési projekt célja, hogy a Sokołówka-folyó parkját, a Mickiewicz-parkot és a Wasiak-tavat túraútvonallal, víz- és ökoszisztéma-alapú oktatási úttal és kerékpárúttal kapcsolja össze. A projekt területén folytatódik a folyó rehabilitációja is; a Mickiewicz park tavait megtisztítják, és javítják a csapadékvíz tisztítására szolgáló SSBS-t. Emellett jelentősen javul a parkok infrastruktúrája és létesítményei, beleértve az új utakat, utcai bútorokat, játszótereket, WC-ket és egy felújított éttermet.

A Łódźi Egyetem és a Łódźi Városi Egyetem kutatói között az 1990-es évek óta fennálló szoros kapcsolatok szilárd alapot biztosítottak a SWITCH projektben való együttműködéshez. Az együttműködést jelentősen fokozták és kiterjesztették más érdekelt felekre is a SWITCH Learning Alliance létrehozása révén Lodzban: az érdekelt felek fóruma az ötletek, tervek és érdekek cseréjére, a tevékenységeire elkülönített uniós forrásokkal. Ez a folyamat 2006 márciusában kezdődött, kezdetben a vízgazdálkodásban a legkritikusabb szerepet betöltő érdekelt felek bevonásával. Idővel további fontos szereplőket azonosítottak és vontak be. A Łódźi Tanulási Szövetség csúcspontján a legfontosabb érdekelt felek 25 különböző szervezet partnerei voltak, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

• Łódź városa: Települési irányítás, környezetvédelem és mezőgazdaság, stratégiai tervezés;
• Waterworks and Sewage Company (Vízművek és Szennyvíztisztító Vállalat), amely Łódźban szennyvíztisztító telepeket, valamint vízellátó és szennyvízhálózatokat üzemeltet;
• Lodz Infrastructure Company, amely a Łódź-i szennyvíztisztító telepek, valamint vízellátó és szennyvízhálózat tulajdonosa;
• Łódź szennyvíztisztító telep;
• Kutatóintézetek: i. a Łódźi Egyetem Alkalmazott Ökológiai Tanszéke, ii. az UNESCO égisze alatt működő Európai Regionális Ökohidrológiai Központ – a Lengyel Tudományos Akadémia Nemzetközi Intézete, iii. a Łódźi Műszaki Egyetem, iv. a Łódźi Orvostudományi Egyetem, v. a Łódźi Foglalkozás-egészségügyi Intézet;
• Számos nem kormányzati szervezet, amely 2009-ben csatlakozott a Łódźi Tanulási Szövetséghez a Blue-Green Network fejlesztési elindításakor.

A Tanulási Szövetség facilitátori csapatot hozott létre és képezett ki, weboldalt és kommunikációs stratégiát dolgozott ki, valamint számos találkozónak, képzésnek és műhelytalálkozónak adott otthont különböző városi vízgazdálkodási kérdésekben. Minden műhely bővítette a Szövetség tagságát. A Łódźban működő SWITCH csapat számos figyelemfelkeltő és érdekképviseleti tevékenységet folytatott. Ezek közé tartozott a fiatalok bevonása, hogy felhívják a figyelmüket a környezetvédelmi kérdésekre, és felkeltsék az érdeklődést a város rejtett folyói iránt. A tömegtájékoztatási eszközök, különösen a rádió és az újságok is bekapcsolódtak.

A polgárok továbbra is jelentős szerepet játszanak Łódź zöld és kék területeinek fejlesztésében. A polgárok például számos fejlesztést kezdeményeztek a Sokołówka folyó parkjában. Lodz városa és a helyi kutatóintézetek és infrastrukturális vállalatok közötti együttműködés is folytatódik. Egy víz- és szennyvízkezelő cég Lodz folyók nyomvonalát hozta létre, hogy megmutassa, hol futnak a részben fedett folyók a városban. Vannak ötletek más folyók egyes részeinek feltárására is, például a Āródliska parkban és a Kilinski parkban.

A fő sikertényezők a következőképpen foglalhatók össze:

• A SWITCH projektben való részvétel jelentős hajtóerő volt, nem utolsósorban a projekten keresztül rendelkezésre álló finanszírozás miatt. A projektben való részvétel hozzájárult ahhoz, hogy a technikai szakértelmet ötvözzék a városi tervezéssel, és felhívják a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni a város zöld és kék tereit. A Łódźi Egyetem professzora kijelentette, hogy „A SWITCH teljesen megváltoztatta a város vízszemléletét (...) Az az elképzelés, hogy a víz és a zöld területek központi szerepet játszhatnak Łódź jövőjében, elfogadott nézetté vált a városban”.
• A kezdeményezés egyik fő mozgatórugója az érdekelt felek tanulási szövetségen keresztül történő bevonása volt. A szövetség révén erős új kapcsolatok jöttek létre a tudósok, a döntéshozók és más kulcsfontosságú érdekelt felek között. Ezeket a kapcsolatokat jóval a SWITCH projekt lezárása után is fenntartják.
• A Tanulási Szövetség sikerének nagy része a fórumon belüli erős bajnokoknak köszönhető. Elkötelezett személyek, különösen a Łódźi Egyetem professzora, aki az 1990-es évek óta támogatja a folyók helyreállítását, fontos szerepet játszottak a partnerség kiépítésében és fenntartásában. A Tanulási Szövetség sikere az erős segítségnyújtáson, a gyakori kommunikáción, valamint az összes szervezet érdekelt feleinek a rendszeres részvétel iránti elkötelezettségén is alapult. Bár a Tanulási Szövetség hivatalosan már nem működik, a létrehozott kapcsolatok továbbra is előnyökkel járnak új projektek, kezdeményezések és a Tanulási Szövetség korábbi tagjai közötti jobb együttműködés formájában.

Az uniós finanszírozás létfontosságú volt a projekt szempontjából. A teljes SWITCH projekt költségvetése tevékenységek Lodz mintegy 1 150 000 € fedezte a költségeket az egyetem és a város Lodz öt évig. A Sokołówka folyó demonstrációs projektjének költségvetése körülbelül 700 000 EUR volt. Mintegy 130 000 eurót fektettek be a Tanulási Szövetség tevékenységeibe. Meg kell említeni, hogy számos természetbeni hozzájárulást nyújtottak, különösen a Łódź-i kutatóintézetek kutatói és doktoranduszai.

A Sokołówka helyreállítási projekt többszörös előnyeit nem számszerűsítették, de magukban foglalják legalább a városi áradások okozta károk elkerülését, a vonzó városi környezet értékének növekedését, a levegőminőség javulásából eredő egészségügyi előnyöket és a városi hőszigethatás csökkentését. A megoldás a gyakorlatban is bebizonyosodott, mivel a tározók minden esőzés alkalmával összegyűjtik a felesleges vizet, és a terület nyilvánvalóan vonzóbb az élethez. Új épületek építését tervezik a környéken, és az emberek hajlandóak többet fizetni a környéken lévő lakásokért. A legfontosabb azonban, hogy a területen élő emberek nagyon kötődnek a parkokhoz és a folyóhoz, amelyek felépítik a helyi identitást.

2009 májusában a kék-zöld hálózatra vonatkozó ajánlásokat beépítették a város egyik legfontosabb stratégiai dokumentumába, amely a területrendezés alapjául szolgált: Lodz város területfejlesztési feltételeinek és irányainak tanulmányozása. 2012-ben a koncepció hivatalosan is a Lodz 2020+ integrált fejlesztési stratégiájának részévé vált. Az ezt követő Arturowek víztározó projekt közvetlenül megfelel a fürdővizekről szóló 2006/7/WE irányelv és a 2000/60/EU vízügyi keretirányelv követelményeinek.

A Sokołówka folyó átalakítására elsősorban a SWITCH projekt során került sor 2006-2011-ben. Az Arturowek-víztározók (EH-REK) rehabilitációs projektje a Sokołówka folyó helyreállításának korai eredményeire támaszkodott, és 2010-2015-ben valósult meg. A SWTICH projekt során megkezdett nyomonkövetési fejlesztési projekteket később Lodz városa is továbbfejlesztette. A Sokołówka park fejlesztési tervét 2016-ban hagyták jóvá, és 2020-ban új koncepciót dolgoztak ki a Sokołówka folyó szélesebb körű helyreállítási tervére vonatkozóan.

Bár a károsodott ökológiai rendszerek és ökoszisztéma-funkciók helyreállítása nehéz és költséges lehet, tartós megoldást is jelent, és hatásai valószínűleg meghaladják egy generáció élettartamát.

Maciej Zalewski
European Regional Centre For Ecohydrology Polish Academy of Sciences (ERCE PAS)
E-mail: m.zalewski@erce.unesco.lodz.pl 
UNESCO Chair on Ecohydrology and Applied Ecology, University of Lodz
E-mail: m.zalewski@erce.unesco.lodz.pl 

Aleksandra Sztuka-Tulińska
Environment Management Division in Department of Ecology and Climate
The City of Lodz Office
E-mail: a.sztuka@uml.lodz.pl 

SWITCH (Sustainable Water Management Improves Tomorrow Cities Health) projekt, Lodz városa, Lodzi Egyetem, Európai Regionális Ökohidrológiai Központ, Lengyel Tudományos Akadémia