eea flag

A kiválasztott uniós levegőminőségi előírásoknál magasabb légszennyezőanyag-koncentrációnak kitett városi lakosság, EU-27 és az Egyesült Királyság
Forrás: EEA, Exceedance of air quality standards in Europe (A levegőminőségi előírások túllépése Európában)

Egészségügyi kérdések

A légszennyezettség kibocsátása Európában általában csökkent. A légszennyezésnek való kitettséget azonban az európai lakosság emberi egészségét érintő legfontosabb környezeti kockázatnak tekintik (WHO, 2016). Az emberi egészségre gyakorolt káros hatások tekintetében Európa legsúlyosabb szennyező anyagai a szálló por (PM), a nitrogén-dioxid (NO2) és a talajközeli ózon (O3).

A légszennyező anyagoknak való kitettség számos betegséghez vezet, beleértve a stroke-ot, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, a légcsövet, a hörgőket és a tüdőrákot, a súlyosbodó asztmát és az alsó légúti fertőzéseket. Bizonyítékok vannak a légszennyezésnek való kitettség és a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szisztémás gyulladás, az Alzheimer-kór és a demencia közötti összefüggésekre is. További információkért lásd: Levegőszennyezés: hogyan hat az egészségünkre.

Bár a légszennyezés az egész lakosságot érinti, bizonyos csoportok nagyobb valószínűséggel szenvednek az expozíciótól. Ez magában foglalja a gyermekeket, az időseket, a terhes nőket és a már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő embereket. Európa nagy részein az alacsonyabb jövedelmű csoportok nagyobb valószínűséggel szembesülnek a légszennyezésnek való nagyobb kitettséggel a forgalmas utak vagy ipari területek mellett (EEA, 2018).

Megfigyelt hatások

2019-ben az EU-27-ben mintegy 307 000 korai haláleset tulajdonítható a 2,5 μm vagy annál kisebb átmérőjű szálló pornak (PM2,5) való hosszú távú kitettségnek. A nitrogén-dioxid (NO2) 40 400 korai elhalálozáshoz, a talajközeli ózon (O3) pedig 16 800 korai elhalálozáshoz kapcsolódott (EEA, 2021).

Az elmúlt években az uniós határértékeket meghaladó légszennyezőanyag-koncentrációnak kitett városi lakosság aránya és az ebből eredő egészségügyi hatás a PM2,5 és a NO2 esetében csökkent (lásd a fenti ábrát). A talajközeli ózon esetében az északi félgömb háttérkoncentrációja növekszik Európában, míg a globális csúcsértékek csökkennek (Andersson et al., 2017; Orru et al., 2019; Paoletti et al., 2014).

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a levegőszennyezés negatív egészségügyi hatásai a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelv szintjei alatt is előfordulnak, és ez tükröződik a WHO új globális levegőminőségi iránymutatásaiban (WHO, 2021). Mivel az aktualizált WHO-iránymutatások a legtöbb szennyező anyag esetében szigorúbbak, az egészségtelen légszennyezőanyag-koncentrációnak kitett városi lakosság aránya és a kapcsolódó egészségügyi hatás nagyobb lesz, mint a korábbi becslések.

Előrejelzett hatások

A hőmérséklet, a csapadék, a szél, a páratartalom vagy a napsugárzás éghajlatváltozáshoz kapcsolódó változásai hatással vannak a levegőminőségre, potenciálisan rontva azt (Fu és Tian, 2019). Ez a természetes forrásokból (például erdőtüzekből, ásványi porból, tengeri sóból, biogén illékony szerves vegyületekből (BVOC)) származó megváltozott kibocsátások révén történik; emberi eredetű kibocsátások (például a mezőgazdaságból származó ammónia); a kémiai reakciók aránya a légkörben; valamint a légszennyező anyagok szállítási, diszperziós és lerakódási folyamatai (Fortems-Cheiney et al., 2017; Geels et al., 2015).

Az emberi egészség szempontjából a hőstressz és a légszennyezés kombinációja különösen káros. A lakosság magas hőmérsékletnek és légszennyezésnek (PM, NO2 vagy O3)való egyidejű kitettségét összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri és légzőszervi okok miatti megnövekedett halálozási arányokkal (EEA, 2020). A folyamatban lévő és előre jelzett demográfiai változások – például a népesség elöregedése és a mögöttes egészségügyi problémák egyre gyakoribb előfordulása – szintén hozzá fognak járulni a légszennyezéssel kapcsolatos betegségek jelentette terhek növekedéséhez.

Részecskék

A légszennyező részecskék koncentrációja az előrejelzések szerint a jövőben kismértékben nőni fog, bár némi bizonytalansággal (Doherty et al., 2017; Park et al., 2020). Ennek az az oka, hogy az éghajlatváltozás hatással van a PM-prekurzorok kibocsátására: a természetben előforduló erdőtüzek száma és súlyossága várhatóan növekedni fog, csakúgy, mint a tengeri só kibocsátása. Továbbá a magasabb hőmérséklet növeli a biogén és mezőgazdasági ammóniakibocsátást (Geels et al., 2015). A másodlagos PM termeléséhez vezető kémiai reakciókat a hőmérséklet és a páratartalom változásai is fokozzák (Megaritis et al., 2014). Végezetül, a szélsebesség csökkenése, például a földközi-tengeri térség egyes részeire előre jelzetten (Ranasinghe et al., 2021), valamint a csökkenő csapadék csökkenti a PM hígítását és lerakódását, ami magasabb levegőkoncentrációs szinteket eredményez (Doherty et al., 2017).

Talajközeli ózon

A változó éghajlat mellett nyáron magasabb talajszinti O3 koncentrációkat prognosztizálnak, a legnagyobb növekedést a legmelegebb forgatókönyvek, valamint Dél- és Közép-Európa esetében prognosztizálják (Fortems-Cheiney et al., 2017; Colette et al., 2015). Az előrejelzések szerint a csúcskoncentrációk növekedni fognak, ami releváns az egészségügyi hatások szempontjából, mivel a talajközeli ózon magas csúcskoncentrációinak való rövid távú kitettség légzőszervi és szív- és érrendszeri egészségügyi problémákhoz kapcsolódik (Doherty et al., 2017). Az RCP4.5 forgatókönyv szerint 2050-ben Közép- és Dél-Európa egyes országaiban a talajközeli ózonnal összefüggő mortalitás akár 11%-os növekedése is várható (Orru et al., 2019).

A talajközeli ózont a légkörben az illékony szerves vegyületek (VOC) és a nitrogén-oxidok (NOx) fotokémiai reakciói alakítják ki napfény jelenlétében. Az éghajlatváltozás miatt a BVOC-kibocsátás valószínűleg növekedni fog a forró napok magasabb száma miatt; a légköri CO2 szint emelkedése szintén befolyásolhatja a BVOC termelését (Fu és Tian, 2019). A megnövekedett globális metánkoncentráció és a magasabb hőmérséklet szintén felgyorsítja a talajszintű O3 termelést. Továbbá a sztratoszférikus ózon várhatóan nagyobb mértékű beáramlása a troposzférába az előrejelzések szerint Európa-szerte tovább növeli a talajközeli ózonszintet (Fortems-Cheiney et al., 2017).

Nitrogén-dioxid

A NO2 koncentrációszintjét várhatóan nem befolyásolja az éghajlatváltozás.

Egyéb légszennyező anyagok

A magas páratartalom és az épületek elárasztása támogathatja a penészgombák növekedését és növelheti a légzőszervi betegségek előfordulási gyakoriságát (D’Amato et al., 2020). Továbbá a városi területeken a légszennyezés (különösen a hosszú távon magas NO2 szint) növelheti a pollen allergén hatását (Gisler, 2021; Plaza et al., 2020), amelynek koncentrációját és szezonalitását a változó éghajlat befolyásolja.

Szakpolitikai válaszok

A WHO felülvizsgált globális levegőminőségi iránymutatásai szilárd tudományos alapot jelentenek a tiszta levegőre vonatkozó globális politikával kapcsolatos döntések meghozatalához.  Az európai zöld megállapodás keretében az Európai Unió felülvizsgálja a környezeti levegőről szóló irányelveit annak érdekében, hogy azokat szorosabban összehangolja a WHO új iránymutatásaival. A CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló enyhítő intézkedések gyakran pozitív hatással vannak a közlekedésből, az energiatermelésből, a háztartási fűtésből stb. származó légszennyező anyagok kibocsátására, ami mindenki számára előnyös helyzetet teremt.

A különböző hatóságok évente elvégzik a levegőminőség értékelését, beleértve az egészségügyi hatásokat is. A légszennyezésre vonatkozó előrejelzési és korai előrejelző rendszerek, valamint az orvosi tanácsadás csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat. Az egészségügyi rendszerek is használhatják őket arra, hogy felkészüljenek a sürgősségi osztályokon nagyobb számú betegre. Az előrejelző és korai előrejelző rendszerek helyi és regionális szinten egyaránt működnek, mint például az EEA európai levegőminőségi mutatója. Számos európai országban az ózonkoncentráció szintje szerepel a hő-egészségügyi cselekvési tervekben.

A levegőminőséggel kapcsolatos civil tudományos projektek tényeken alapuló információkat nyújtanak, és felhívják a polgárok figyelmét a problémára.

Further információ

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.