All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesKulcsfontosságú üzenetek
- A földhasználat tervezése fontos eszköz az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia helyi és regionális szintű kiépítéséhez. A területfejlesztés helyével és módjával kapcsolatos döntések segíthetnek elkerülni az éghajlati kockázatoknak való újabb kitettséget, és csökkenthetik az árvizekkel, erdőtüzekkel, földcsuszamlásokkal, hővel és az éghajlattal kapcsolatos egyéb veszélyekkel szembeni sebezhetőséget. Az olyan tervezési eszközök, mint a területrendezési tervek, a területrendezési és fejlesztési követelmények segíthetnek abban, hogy az új fejlesztéseket eltereljék a magas kockázatú területektől, és biztosítsák, hogy a jövőbeli fejlesztés figyelembe vegye a változó éghajlati feltételeket.
- Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens földhasználat-tervezés előnyökkel járhat az emberek, a természet és a gazdaság számára. A természeti területek védelme és helyreállítása, a talajfedés korlátozása, valamint a zöld és kék infrastruktúra integrálása csökkentheti az éghajlati kockázatokat, miközben támogatja a biológiai sokféleséget, a vízgazdálkodást és az egészséges ökoszisztémákat. Ezek a megközelítések hozzájárulnak a természet helyreállításáról szóló rendelet és a 2030-ig tartó időszakra szóló talajvédelmi stratégia szélesebb körű uniós célkitűzéseihez is.
- A területhasználat és a területrendezés fontos lehetőségeket kínál arra, hogy az alkalmazkodást beépítsék a hosszú távú fejlesztési döntésekbe. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok a földkiosztás, a zónák kijelölése, a fejlesztési követelmények, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása révén eltéríthetik a fejlesztést a veszélynek kitett területektől, megóvhatják a természeti erőforrásokat, és teret teremthetnek a természetalapú megoldások számára. Ez egyre fontosabb a szélesebb körű uniós politika szempontjából: a természet helyreállításáról szóló rendelet előírja a tagállamok számára, hogy állítsák helyre a leromlott ökoszisztémákat és erősítsék meg rezilienciájukat. A 2030-ig tartó időszakra szóló talajvédelmi stratégia célja a területelvonás csökkentése és az egészséges talajok által biztosított funkciók védelme.
- A részvételen alapuló, inkluzív tervezés tovább erősítheti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A polgárok, közösségek és más érdekelt felek bevonása bevonhatja a helyi ismereteket a területi döntéshozatalba, segíthet azonosítani a különböző igényeket és sebezhetőségeket, valamint támogatást nyújthat a hosszú távú rezilienciaépítési intézkedésekhez.
Miért fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a földhasználat-tervezési ágazatban?
Európa a világ egyik legintenzívebben használt kontinense, területének 80%-át emberi tevékenységek – többek között települések, infrastruktúra, mezőgazdaság és erdészet – alakítják. A föld iránti kereslet folyamatosan növekszik: Az Európa környezete 2025 tematikus földhasználati és területelvonási elemzése azt mutatja, hogy az EU-ban a települési terület 2005 és 2023 között mintegy 13%-kal nőtt. A városfejlesztés és a területelvonás feldarabolhatja az élőhelyeket, lezárhatja a talajt, és csökkentheti az olyan természetes funkciókat, mint a vízmegtartás, a szén-dioxid-tárolás, valamint az áradások és a hő elleni védelem.
Az éghajlatváltozás további nyomást gyakorol azáltal, hogy növeli az olyan veszélyekből eredő kockázatokat, mint az árvizek, az aszály, a vízhiány, a hőstressz és az éghajlattal kapcsolatos egyéb hatások. Az azzal kapcsolatos döntések, hogy hol és hogyan zajlik a fejlődés, befolyásolhatják a jövőbeli kitettséget és sebezhetőséget. Az éghajlattal kapcsolatos információknak a földhasználati döntésekbe való beépítése ezért segíthet elkerülni az új kockázatok kialakulását, és biztosíthatja, hogy az épületek, az infrastruktúra és a közösségek jobban felkészüljenek a jövőbeli éghajlati viszonyokra.
Fedezzen fel többet
Külső hivatkozások
Language preference detected
Do you want to see the page translated into ?









