Balkán-mediterrán térség

A régió országai

Bulgária, Ciprus, Görögország, Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Szakpolitikai keret

1.    Transznacionális együttműködési program

A 2014–2020-as időszakra szóló INTERREG V B balkáni-mediterrán program (BalkanMed) két tematikus prioritásra és hat konkrét célkitűzésre összpontosít:

1. Vállalkozói szellem és innováció:

1.1. Versenyképes területek: az üzleti teljesítmény és az extroverzió ösztönzése transznacionális kapcsolatok, klaszterek és hálózatok révén.

1.2. Innovatív területek: a területi potenciál felszabadítása az üzleti szektor transznacionális innovációs kapacitásának javítása érdekében.

1.3. A tudás területei: vállalkozói tanulás és tudástranszfer a versenyképesebb kkv-k számára.

2. Környezetvédelem

2.1. Biodiverzitás: a transznacionális kihívások kezelése az ökológiai összeköttetések és a transznacionális ökoszisztémák integrációjának előmozdítása révén.

2.2. Fenntartható területek: az erőforrás-hatékonyságra és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára irányuló transznacionális együttműködés előmozdítása.

2.3. A környezetvédelmi jogi keret megvalósítása: a transznacionális irányítási kapacitások javítása.

A társadalmi-gazdasági fejlődéssel és a demográfiával, a környezettel, valamint a természeti és kulturális örökséggel együtt az éghajlatváltozás a programszereplők egyik fő közös kihívása. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ezért az egész program szempontjából releváns. Kifejezetten a 2.2. célkitűzés hatálya alá tartozik.

2.    Makrorégiós stratégiák

Az EU két makroregionális stratégiája részben átfedésben van a balkáni-mediterrán földrajzi hatókörrel: a Bulgáriát is magában foglaló Duna régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSDR), valamint az Albániát és Görögországot is magában foglaló adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR).

3.    Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Földközi-tenger egészében a transznacionális szintű környezetvédelmi együttműködést (beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is) a barcelonai egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek keretében formalizálják. Ez néhány balkáni ország (Albánia, Görögország és Ciprus) esetében releváns.

Az egyéb régiók számára leírt és a balkáni földközi-tengeri országok számára releváns kezdeményezések közé tartozik a környezetvédelmi és éghajlat-politikai regionális csatlakozási hálózat (ECRAN; 2013–2016) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia részvételével (további részletekért lásd az adriai- és jón-tengeri régiót).

4.    Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A balkáni földközi-tengeri térség sajátos összefüggésében egyelőre nem dolgoztak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. A barcelonai egyezmény szerződő feleinek 19.^ülése (COP19) által jóváhagyott, aföldközi-tengeri tengeri és tengerparti területekre vonatkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás regionális keretea régió néhány országa (Albánia, Görögország és Ciprus) számára releváns.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az alábbiakban a 2014–2020-as időszakra szóló BalkanMed program által finanszírozott projektekről számolunk be.

A BeRTISS (BalkanMed valós idejű szélsőséges időjárási szolgáltatás) (2017–2019) három ország (Görögország, Ciprus és Bulgária) partnereit vonja be, és célja egy kísérleti transznacionális szélsőséges időjárási szolgáltatás kidolgozása a balkáni‐mediterrán régió biztonságának, életminőségének és környezetvédelmének javítása érdekében. A szolgáltatás várhatóan időben tájékoztatást és figyelmeztetést nyújt a súlyos időjárási eseményekről (különösen a súlyos csapadékeseményekről), valamint a régió időjárásának és éghajlatváltozásának hosszú távú nyomon követéséről.

A korai előrejelzés áll a DISARM (Drought and fIre ObServatory és eArly waRning systeM) projekt (2017–2019) középpontjában is, amelyben ugyanazokból az országokból származó partnerek vesznek részt a BeRTISS-ben. A két projekt kiegészíti egymást, mivel a DISARM az éghajlattal kapcsolatos különböző hatásokra (aszály és erdőtüzek) összpontosít, és célja egy integrált megfigyelőközponti platform és egy korai előrejelző rendszer létrehozása azok előrejelzésének támogatása és megelőzésének előmozdítása érdekében. A DISARM nemcsak az aszály és a vadtüzek kockázatának előrejelzéséhez járul hozzá a balkáni-mediterrán térségben, hanem a változó éghajlathoz kapcsolódó kockázatokat is értékeli. A régióban elismerten az erdőtüzek jelentik az egyik legrelevánsabb kockázatot, és korai észlelésük a SFEDA (Forest Monitoring System for Early Fire Detection and Assessment in the Balkan-Med area) projekt (2017–2019) középpontjában is áll.

A négy part menti balkáni-mediterrán országot képviselő partnerek hozzájárulnak a HERMES (A Harmonised fRamework to Mitigate coastal EroSion promoting ICZM protocol implementation) projekthez (2017–2019). Ebben a régióban a téli viharok hatása, az üledéknek a folyók gátlása miatti elzáródása, a tengerpart stabilitásának romlása a városi és idegenforgalmi tevékenységek területein, valamint a part menti emberi beavatkozások integrált megközelítésének hiánya jelentős parti eróziós arányokhoz vezetett. A HERMES célja, hogy közös keretet dolgozzon ki a part menti erózió mérséklésére és a tengerpartok helyreállítására a tanulmányok koherens együttesének végrehajtása, a már kifejlesztett technikai eszközök megosztása és a közös szakpolitikai eszközök kialakítása révén. A keretet négy helyszínen fogják tesztelni, többek között a part menti területek történelmi és jövőbeli dinamikájának értékelésével, az erózióra és az éghajlatváltozásra vonatkozó sebezhetőségi mutatók meghatározásával, az emberi terhelések értékelésével, az összegyűjtött adatok web-GIS-ben történő szervezésével, modellezési eszköztár alkalmazásával, valamint a jelenlegi és jövőbeli part menti erózió kezelésére irányuló beavatkozási forgatókönyvek értékelésével.