Üzlet és ipar

Üzlet és ipar

Kulcsfontosságú üzenetek

• A vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos kockázatok két fő típusával szembesülnek: a társadalom éghajlatváltozásra adott válaszából eredő közvetlen fizikai kockázatok és átállási kockázatok.

• Az Európai Unión belül a déli országok valószínűleg nagyobb fizikai kockázatokról számolnak be a vállalatok működését illetően, mint más régiók. Ezt követik a közép- és kelet-európai cégek, amelyek a fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni nagyobb sebezhetőségről számolnak be, mint a nyugat- és észak-európai cégek. Az átállás kockázatai kevésbé nyilvánvalóak, mivel a globális dekarbonizációs kötelezettségvállalásoktól függenek.

• Az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította az európai beruházási tervet. A terv célja az állami és magánberuházások mozgósítása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében az Európai Unióban (EU). E terv egyik része az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amely az éghajlatváltozás kérdésével is foglalkozik.

Hatások és sebezhetőségek

A vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos kockázatok két fő típusával szembesülnek: a társadalom éghajlatváltozásra adott válaszából eredő közvetlen fizikai kockázatok és átállási kockázatok.

A fizikai kockázatokat könnyebb megfigyelni és a vállalkozások számára megérteni, mivel akut eseményeknek vagy krónikus átalakulásnak való kitettségből erednek. Az éghajlatváltozás számos módon jelentős hatást gyakorolhat az ellátási láncokra, a forgalmazásra és az értékesítésre. Az éghajlatváltozás gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekhez, például árvizekhez és aszályokhoz vezet. Ezek az események megzavarhatják a szállítási és logisztikai hálózatokat, késedelmeket és károkat okozhatnak a tranzitárukban. Ez hiányt vagy felesleges készleteket eredményezhet, ami hatással van az értékesítésre és a bevételre.

A hőmérséklet változása befolyásolhatja bizonyos termékek elérhetőségét és minőségét. Például a növényekre hatással lehetnek a hőmérséklet és a csapadékeloszlás változásai, ami alacsonyabb hozamokhoz és rosszabb minőséghez vezet. Ez megzavarhatja az ellátási láncokat, és magasabb árakat eredményezhet a fogyasztók számára.

Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések, például a szén-dioxid-árazás és a megújuló energiára vonatkozó kötelezettségek növelhetik az energia és más inputok költségeit. Ez növelheti a termelési, szállítási és forgalmazási költségeket, ami csökkentheti a nyereséget, vagy magasabb árakat eredményezhet a fogyasztók számára.

A hő kedvezőtlenül hat az emberi egészségre, és a munkateljesítmény romlásához (csökkent termelékenység) vagy a munkavégzéssel töltött órák számának csökkenéséhez (munkaerő-ellátás) vezethet, különösen a fokozottan kitett ágazatokban, például a mezőgazdaságban, az erdészetben, a bányászatban és a kőfejtésben vagy az építőiparban. A termelékenységet rontja, hogy a munkavállalóknak lelassítaniuk kell munkatempójukat, és további szüneteket kell tartaniuk a rehidratálás és a lehűlés érdekében.

Az EIBIS (2020) megkérdezte a vállalatokat, hogy a fizikai kockázatok hatással voltak-e üzleti tevékenységükre. Az Európai Unión belül a déli országok valószínűleg nagyobb fizikai kockázatokról számolnak be a vállalatok működését illetően, mint más régiók. Ezt követik a közép- és kelet-európai cégek, amelyek a fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni nagyobb sebezhetőségről számolnak be, mint a nyugat- és észak-európai cégek. A fizikai kockázat viszonylag magasabb érzékelése, különösen Dél-Európában, az aszály növekvő veszélyének, az élelmiszer-termelés korlátozásának és a térség turizmusa megzavarásának tudható be. Emellett a szélsőséges időjárási eseményeknek – például az infrastrukturális ágazatoknak, többek között a villamos energiának, a közüzemi szolgáltatásoknak, a közlekedésnek, az építőiparnak és a szolgáltatásoknak (valószínűleg a vendéglátásnak) – jobban kitett vállalkozások nagyobb valószínűséggel érzékelik a nagyobb fizikai kockázatokat.

Az átállás kockázatai kevésbé nyilvánvalóak, mivel a globális dekarbonizációs kötelezettségvállalásoktól függenek. Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság növekedésével a fogyasztói preferenciák a fenntarthatóbb termékek és gyakorlatok felé mozdulnak el (pl. a helyi termékek iránti kereslet növekedése). Ez hatással lehet bizonyos termékek értékesítésére és keresletére, mivel a fogyasztók dönthetnek úgy, hogy olyan vállalatoktól vásárolnak termékeket, amelyek prioritásként kezelik a fenntarthatóságot és csökkentik szénlábnyomukat.

Szakpolitikai keret

Az uniós vállalkozások és iparágak éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának szakpolitikai keretét elsősorban az uniós alkalmazkodási stratégia határozza meg. A stratégia cselekvési keretet határoz meg, és számos, mind uniós, mind nemzeti szinten meghozandó intézkedést határoz meg.

Az uniós alkalmazkodási stratégia különösen kiemeli, hogy a vállalkozásoknak és az iparágaknak alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozáshoz hosszú távú életképességük és rezilienciájuk biztosítása érdekében. Elismeri, hogy az éghajlatváltozás hatásai hatással lesznek a vállalkozásokra és az iparágakra.

Emellett az EU számos rendeletet és irányelvet fogadott el, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések meghozatalára kötelezik a vállalkozásokat és az iparágakat. A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló uniós irányelv például előírja bizonyos nagyvállalatok számára, hogy számoljanak be környezeti és társadalmi teljesítményükről, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázataikat és lehetőségeiket is.

Az uniós taxonómia olyan osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. Fontos szerepet játszhat abban, hogy az EU fokozza a fenntartható beruházásokat és végrehajtsa az európai zöld megállapodást. Az uniós taxonómia megfelelő fogalommeghatározásokat fog biztosítani a vállalatok, a befektetők és a politikai döntéshozók számára arra vonatkozóan, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak, ideértve azokat a kritériumokat is, amelyeket a gazdasági tevékenységeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ily módon biztonságot kell teremtenie a befektetők számára, meg kell védenie a magánbefektetőket a zöldrefestéstől, segítenie kell a vállalatokat abban, hogy éghajlatbarátabbá váljanak, enyhítenie kell a piac széttagoltságát, és segítenie kell a beruházások oda történő áthelyezését, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

A pénzügyi ágazat konkrét kérdésével kapcsolatban kérjük, látogasson el ide.

A tudásalap fejlesztése

A CERES projekt, amely az "Éghajlatváltozás és európai vízi erőforrások" rövidítése, egy olyan kutatási projekt, amelynek célja az éghajlatváltozás európai halászatra és akvakultúrára gyakorolt hatásának jobb megértése, valamint alkalmazkodási stratégiák kidolgozása ezen iparágak számára. A projekt esettanulmányokat tartalmaz Európa különböző régióiban, és a halászati és akvakultúra-ágazat éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességének javítására összpontosít.

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáról szóló párbeszéd célja továbbá, hogy szűkítse ezt az éghajlatvédelmi szakadékot– a veszteség és a biztosítás mértéke közötti szakadékot –, és megtalálja a megfelelő alkalmazkodásba történő beruházások ösztönzésének módjait. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáról szóló párbeszéd elsődleges feladata, hogy véleménycserét folytasson arról, hogy miként lehet kezelni az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákból eredő veszteségeket, és azonosítsa, hogy a biztosítási ágazat hogyan tud nagyobb mértékben hozzájárulni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, az olyan intézkedésektől kezdve, amelyek növelik az éghajlatváltozás elleni biztosítás elterjedését az ipar és a társadalom egésze számára, egészen a jó alkalmazkodási megoldásokba történő több beruházás feltételeinek megteremtéséig.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

Az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította az európai beruházási tervet. A terv célja az állami és magánberuházások mozgósítása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében az Európai Unióban (EU). E terv egyik része az Európai Stratégiai Beruházási Alap.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja azért jött létre, hogy Európa-szerte mozgósítsa a beruházásokat. Az ESBA-nak az Európa 2020 stratégiában és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben meghatározott uniós energia-, éghajlat- és hatékonysági célokkal összhangban lévő projekteket kell támogatnia, amelyek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése. Az ESBA célja a stratégiai beruházások támogatása olyan kulcsfontosságú területeken, mint az infrastruktúra, az energiahatékonyság, a megújuló energia, a kutatás és az innováció, valamint a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

Az „Éghajlat- és Infrastruktúraalap” az Európai Beruházási Alapon (EBA) belüli új üzletág. Az EBA egy 1994-ben létrehozott uniós intézmény, amelynek célja a kkv-k támogatása azáltal, hogy hozzáférést biztosít számukra a finanszírozáshoz. Az EBA fő célkitűzése Európa gazdasági növekedésének és versenyképességének előmozdítása az európai gazdaság motorjának tekintett kkv-k fejlődésének és növekedésének támogatása révén. Ennek elérése érdekében az EBA számos pénzügyi terméket és szolgáltatást nyújt, beleértve a garanciákat, a tőkebefektetéseket és a kockázatmegosztási finanszírozás egyéb formáit. Az EBA-eszköz jelenleg két finanszírozási forrásból áll, amelyek teljes beruházási kapacitása 2027-ig évente 400–600 millió EUR. A közeljövőben további finanszírozási források várhatók. Az EBA Éghajlat-változási és Infrastrukturális Alapjának beruházásai elsősorban az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra összpontosítanak.

Az alkalmazkodás megvalósításának támogatása

• COSME, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program.
• Az EU éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásai, amelyek emberek és vállalkozások millióinak javát szolgálják.
• Az Oasis Hub egy független, globális aggregátor a katasztrófákra, a szélsőséges időjárásra, az éghajlatváltozásra és a környezeti kockázatokra vonatkozó adatok, eszközök és szolgáltatások számára, valamint szolgáltatásokat nyújt az adatkészlet-javítás, az adatösszesítés és a kereskedelmi forgalomba hozatal terén. Célja egy olyan nyílt és átlátható adatplatform létrehozása, amely segíti a környezeti, éghajlatváltozási, katasztrófa- és kockázati információk biztosítását az ipar és a közszféra számára.

Az EU számos támogatási szolgáltatást is kínál a vállalkozásoknak az Enterprise Europe Network rezilienciával foglalkozó hálózatán keresztül, hogy képessé tegye a kkv-kat az olyan jövőbeli kihívásokkal szembeni reziliencia kiépítésére, mint az éghajlatváltozás, valamint az Erasmus fiatal vállalkozóknak programon keresztül.