Hatások, kockázatok és sebezhetőségek

A globális éghajlati rendszer évszázadokig fog változni az üvegházhatást okozó gázok múltbeli és jövőbeli kibocsátása miatt. A hőhullámok, árvizek és az ökoszisztémákra, az emberi egészségre és a gazdaságra gyakorolt egyéb hatások az elkövetkező évtizedekben valószínűleg súlyosbodni fognak. Az éghajlati hatások, kockázatok és sebezhetőségi értékelések a természeti rendszerekre és az emberi társadalomra gyakorolt hatások jellegének és nagyságrendjének azonosítására szolgálnak. Az értékelések nagymértékben eltérnek az értékelés céljától, a földrajzi területtől és a célágazattól vagy -rendszertől függően. Következésképpen módszerek és eszközök széles körét alkalmazzák, amelyeket a múltbeli megfigyelésekből és az éghajlatváltozásra, a környezeti feltételekre és a társadalmi-gazdasági tényezőkre vonatkozó jövőbeli forgatókönyvekből származó releváns információk támasztanak alá.  Az alkalmazkodást támogató eszköz (AST) és a városi alkalmazkodást támogató eszköz (UAST) iránymutatást nyújt a kockázatok és sebezhetőségek értékeléséhez.

Értékelés és tervezés

Az éghajlatváltozás hatásai régiónként, ágazatonként és ágazaton belül is eltérőek lesznek. A konkrét sebezhetőségek és kockázatok megértése elengedhetetlen az alkalmazkodási intézkedések regionális szintű tervezéséhez és végrehajtásához. Az éghajlatváltozás az éghajlattal kapcsolatos kockázatok egyik fő mozgatórugója, de nem az egyetlen.

A globális éghajlatváltozás jövőbeli nagyságrendje és üteme a társadalom és a gazdaságok globális szintű fejlődésétől függ. Ezeket a változásokat a globális társadalmi-gazdasági és éghajlati forgatókönyvek tükrözik. A társadalmi-gazdasági forgatókönyvek a társadalom döntései alapján hihető leírást adnak a világ lehetséges jövőbeli állapotairól – nem előrejelzések. A globális társadalmi-gazdasági forgatókönyvek információkkal szolgálnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvekhez, amelyeket a globális éghajlati modellek a jövőbeli globális éghajlatváltozás előrejelzésére használnak. Ezek az előrejelzések regionális éghajlati modellek vagy statisztikai csökkentési technikák alkalmazásával csökkenthetők az Európára vonatkozó részletesebb éghajlati előrejelzések kiszámításához.

Az éghajlatváltozás regionális hatásai a környezeti, társadalmi-gazdasági, politikai és technológiai feltételek regionális szintű alakulásától is függenek. Az emberek például növelhetik sebezhetőségüket a part menti árterületek urbanizációjával, a domboldalak erdőirtásával vagy a kockázatnak kitett területeken épületek építésével. Másrészt csökkenthetik sebezhetőségüket azáltal, hogy intézményi és technikai kapacitást építenek ki az éghajlati veszélyek kezelésére.

Az IPCC 6. értékelő jelentésének II. munkacsoportja által készített, „Éghajlatváltozás 2022: A hatások, az alkalmazkodás és a sebezhetőség áttekintést nyújt az éghajlatváltozás ágazatokon és régiókon átívelően azonosított hatásairól, kockázatairól és sebezhetőségeiről, különös tekintettel Európára.

A sebezhetőség és a kockázatértékelés kötelező az alkalmazkodási intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint az erőforrások rangsorolásához. Meghatározzák, hogy mely régiókat, ágazatokat vagy rendszerelemeket érinti különösen az éghajlatváltozás, és mely területeken van sürgősen szükség az alkalmazkodásra.

Az EEA 2004 óta rendszeresen jelentést tesz közzé „Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában” címmel. A legutóbbi kiadás (2017) 35 mutató alapján értékeli az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos tendenciákat és előrejelzéseket Európa-szerte. Áttekinti továbbá az alkalmazkodási politikák kidolgozását európai, transznacionális és nemzeti szinten, valamint az alapul szolgáló tudásbázis fejlesztését. A Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásával együttműködésben működő európai éghajlat-változási adatfeltáró frissített verziót ad a számos éghajlati tényezőről és mutatóról. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós küldetés keretében az EEA kidolgozta az alkalmazkodási eredménytáblát, amely áttekintést nyújt a szubnacionális szintű veszélyekről, hatásokról, kitettségről, sebezhetőségekről és alkalmazkodási intézkedésekről.

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság és az EEA 2022-ben kezdeményezte az első európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) elkészítését az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásainak, valamint a környezettel, a gazdasággal és a tágabb értelemben vett társadalommal kapcsolatos kockázatoknak az értékelése céljából Európában.

A Destination Earth (DestinE), az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, amelynek célja a Föld rendkívül pontos digitális modelljének globális szintű kidolgozása, nyomon követi, szimulálja és előrejelzi a természeti jelenségek és az emberi tevékenységek közötti kölcsönhatást. A digitális ikrek célja, hogy segítsenek felkészültebbé válni a jelentős természeti katasztrófákra való reagálásra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a társadalmi-gazdasági hatások előrejelzésére.

A DRMKC - Risk Data Hub egy GIS webes platform, amely támogatja a tervezőket és a döntéshozókat az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Számos eredménytáblát biztosít, amelyek Európa-szerte adatokat tartalmaznak a veszélyes eseményekből eredő kockázatokról, sebezhetőségről, gazdasági károkról és emberi veszteségekről. A DRMKC Kockázati Adatközpont Kockázatbecslési Irányítópultja megadja a különböző eszközök és veszélyek kockázati szintjét országos, NUTS 2 és NUTS 3 szinten. A sebezhetőségi irányítópult a sebezhetőség négy dimenzióját tartalmazó indexet biztosít, amely országos, NUTS2 és NUTS3 szinten ragadja meg a katasztrófákkal szembeni rendszerszintű sebezhetőséget. A „Veszteségek és károk” irányítópult végül a különböző veszélyekből eredő veszteségeket mutatja be évenkénti és összesített bontásban, mind a gazdasági hatás, mind az érintett személyek tekintetében.

A kockázatok és sebezhetőségek értékelésének módjára vonatkozó iránymutatás az alkalmazkodást támogató eszközben (AST) és a városi alkalmazkodást támogató eszközben (UAST) található, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és sebezhetőségek értékeléséről szóló 2. lépésben.

Éghajlati szolgáltatások

Az éghajlati szolgáltatások globális kerete lehetővé teszi az éghajlati változékonyság és változás kockázatainak jobb kezelését tudományosan megalapozott éghajlati információk és előrejelzések kidolgozása, valamint globális, regionális és nemzeti szintű tervezésbe, politikába és gyakorlatba való beépítése révén. Európában a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása (C3S) hozzáférést biztosít a múltbeli és jövőbeli éghajlatváltozással kapcsolatos adatokhoz és információkhoz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklésének támogatása érdekében. A C3S éghajlati adattárolót bocsátott rendelkezésre, amely minőségbiztosított információkat nyújt a Föld múltbeli, jelenlegi és jövőbeli éghajlatáról. Az egyes ágazatokra és szakpolitikai területekre vonatkozó célzott éghajlat-politikai információk egyre inkább elérhetők a C3S ágazati információs rendszeren (C3S SIS) keresztül.  A Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása (CAMS)hat ágazat tevékenységére vonatkozó adatok alapján rendszeresen frissített becsléseket nyújt az összes uniós ország napi szén-dioxid-kibocsátásáról. A C3S 2018 eleje óta minden évben közzéteszi az európai éghajlat helyzetéről szóló jelentést, amely áttekintést nyújt az év éves és szezonális éghajlatáról, valamint az elmúlt évtizedek legfontosabb tendenciáiról. 2022-ben ez a jelentés a Meteorológiai Világszervezettel közösen készült. Ezenkívül számos országban folyamatban van az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése és végrehajtása (lásd az országokra vonatkozó oldalakat).