Climate-Proofing Social Housing Landscapes – Groundwork London és Hammersmith & Fulham Council

A klímakutatók azt jósolják, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg több szélsőséges időjárási eseményt fog jelenteni Európa-szerte, beleértve a téli áradásokat és a nyári hőhullámokat. Az éghajlatváltozás jelentősen növeli a felszíni vizek áradásának veszélyét azokon a városi területeken, ahol magas a talajlezárás, a vízelvezető rendszerek már kapacitással rendelkeznek vagy annak közelében vannak, és egyre több az intenzív esőzés. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez valószínűleg különös problémát jelent majd az északnyugat- és észak-európai városok számára.

A szociális bérlakások lakói jellemzően kiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben, gyakran olyan városi környezetben élnek, ahol fokozott a felszíni vizek elárasztásának és a városi hőszigethatásnak a kockázata. Ez azért van, mert amikor a földet fejlesztik, a talaj lezárása csökkenti a természetes vízelvezetés révén a talajba felszívódó víz mennyiségét. A felszíni vizek elárasztása jelentős károkat, zavarokat és költségeket okozhat ezeknek a közösségeknek. Az Egyesült Királyságban például az árvízkárok becslések szerint évi 1,1 milliárd fontba kerülnek, és Angliában több mint 5,2 millió (hatból egy) ingatlant fenyeget a folyók, a tenger vagy a felszíni vizek áradása. Ezenkívül a városi területeken a hőtárolási kapacitást növeli az építőanyag tömege, és a vidéki területekhez képest a növényzettel borított felületek csökkenése azt jelenti, hogy csökken a párolgási hűtés lehetősége.

Ugyanakkor a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek esetében a legkevésbé valószínű, hogy megengedhetik maguknak azokat az intézkedéseket, amelyek segíthetik őket e kockázat kezelésében. Bár a legtöbb új fejlesztést a jövőbeli éghajlathoz való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmassággal alakították ki, és az EU városi környezetének megújulási aránya évente kevesebb mint 1%, a meglévő lakások tekintetében hatalmas szakadék tátong, amelyet nem úgy alakítottak ki, hogy ellenálljon az ilyen változásoknak. Ezért az európai országoknak és azoknak a városoknak, amelyekben sok polgár él, fel kell készülniük és alkalmazkodniuk kell az időtálló meglévő épületekhez és infrastruktúrához, minimálisra csökkentve a szélsőséges időjárási események környezetre és az emberek életére gyakorolt hatását.

A lakosság, a költségvetési és politikai környezet és a szolgáltatásnyújtási módszerek közötti jelentős különbségek ellenére a szociális lakhatással kapcsolatban Európa-szerte számos kihívás áll fenn – nem utolsósorban az épületállomány és az azt körülvevő környezet minőségének fenntartása és javítása.

A szociális bérbeadók Európa-szerte jelentős beruházásokat hajtanak végre a lakások javítása és karbantartása terén; a lakásállomány utólagos átalakítása a bérbeadók azon felelősségének részévé vált, hogy javítsák a bérlők életminőségét és a lakásállomány energiahatékonyságát. A Housing Europe (korábban CECODHAS) 2011-es felmérése azonban azt állapította meg, hogy a szociális lakások bérbeadóinak mindössze 10 %-a hajtott végre aktívan alkalmazkodási intézkedéseket kültéri helyiségeiben. Tekintettel arra, hogy mind maga az épületállomány, mind a környező nyílt terek fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a szociális lakások képesek legyenek ellenállni a változó éghajlat hatásainak, ez egyértelműen elszalasztott lehetőségről tanúskodik.

A projekt fő célkitűzései a következők voltak:

1. Átruházható módszertan kidolgozása a zöld és kék infrastruktúrát használó szociális lakhatási tájakra vonatkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, megfizethető, könnyűszerkezetes intézkedések megtervezéséhez.
2. Átfogó utólagos átalakítási intézkedéscsomagok kidolgozása és végrehajtása a szociális lakások három különböző típusában.
3. Hajtsa végre a fő intézkedéseket a helyi munkahelyeket teremtő, tartósan munkanélküli kedvezményezetteket célzó foglalkoztatási programokon keresztül.
4. Képzési modulok kidolgozása a lakás- és területkarbantartó szakemberek számára az alkalmazkodással és a zöld infrastruktúrával kapcsolatos beszerzési rendszerek, a tervezés, az utólagos átalakítás és a karbantartás teljes ciklusára vonatkozóan.
5. Átruházható módszertan kidolgozása a helyi érdekelt felek bevonására, ami helyszínspecifikus közösségi alkalmazkodási cselekvési terveket, valamint az utólagos átalakítási és karbantartási tevékenységekben való gyakorlati részvételt eredményez.
6. Olyan értékelési módszertan kidolgozása, amely figyelembe veszi a műszaki teljesítményt és a beruházások társadalmi megtérülését.
7. Interaktív e-tanulási anyagok, köztük egy film kidolgozása a helyi, nemzeti és uniós szakpolitikák, stratégiák és bevált gyakorlatok tájékoztatása érdekében.

A Climate-Proofing Social Housing Landscapes projekt célja az volt, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó megoldások holisztikus csomagját nyújtsa három szociális lakótelepen a londoni Hammersmith és Fulham kerületben. A projekt keretében mindhárom birtokon különböző, rendkívül hatékony, megfizethető és társadalmilag elfogadható zöld és kék infrastrukturális beavatkozásokat hajtottak végre. A cél e városi környezetek általános minőségének javítása volt, kezelve az olyan éghajlati fenyegetéseket, mint az árvízkockázat, a vízhiány és a túlmelegedés, valamint a helyi környezetminőséghez, például a biológiai sokféleséghez, a levegőminőséghez és a vízminőséghez való szélesebb körű hozzájárulás. A végrehajtott intézkedések könnyűszerkezetes megoldások, többek között kis medencék, esőkertek és zöldtetők. A puha tereprendezési elemeket akkreditált tanulószerződéses gyakorlati képzési és foglalkoztatási programok révén valósították meg a helyi lakosok számára a Groundwork London zöld csapatainak részeként, akik közül sokan hosszú ideje nem dolgoznak, így helyi munkahelyeket teremtenek. A kemény tereprendezési elemeket külső vállalkozók szállították. Ily módon bebizonyosodott, hogy az alkalmazkodási intézkedések végrehajtásához különböző mechanizmusok állnak rendelkezésre. Az egyes helyszíneken végrehajtott konkrét beavatkozások a következők:

Caroline királynő birtoka:

• Alacsony szintű zöldtetők
• Esőkertek
• Swales és medencék
• Schotterasen (osztrák kavicsos gyep)
• Élelmiszer-termelő ágyak
• Fa- és cserjeültetés

Cyril Thatcher, Eric MacDonald és Richard Knight Houses:

• Lakó- és alacsony szintű zöldtetők
• Esőkert fagödörrel kombinálva
• Swale
• Élelmiszer-termelő ágyak
• Fa- és cserjeültetés

Sajtos terasz:

• Alacsony szintű zöldtető
• Esőkertek
• Füves medencék
• Áteresztő útburkoló anyagok
• Cserjeültetés
• Lakó telepítési/kertészeti területek

A figyelemfelkeltés, az ilyen intézkedések előnyeinek népszerűsítése és megfelelő irányításuk biztosítása érdekében egy sor képzési modult dolgoztak ki és szállítottak a lakhatási szakemberek és a területfenntartó vállalkozók számára, támogatva őket a teljes folyamat során, a tervezéstől a beszerzésig, a végrehajtásig és a karbantartásig.

A három birtok lakóit is szorosan bevonták a projektbe, felhívva a figyelmüket a folyamatban lévő intézkedésekre, és támogatva azokat. Amellett, hogy rendszeres kommunikáció és rendezvények révén tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról, aktívan részt vesznek a tervezési folyamatban is, és továbbra is részt vesznek a telepített intézkedések hosszú távú fenntartásában. Mindhárom birtok lakói lehetőséget kaptak arra, hogy fenntarthatósági bajnokokká váljanak, ingyenes képzéssel, hogy felvértezzék őket a zöldterületi eszközök hatékony kezeléséhez szükséges készségekkel és megértéssel. A kezdeményezésben való folyamatos részvételük támogatása érdekében a lakosok képzésben is részesültek bizonyos intézkedések, például az élelmiszer-termelő ágyak fenntartásáról. Egyes lakosok részt vettek a vállalkozókkal folytatott karbantartási átadási üléseken is, hogy tájékoztassák őket azokról a karbantartási tevékenységekről, amelyekért a vállalkozók felelősek.

A projekt arra törekedett, hogy olyan tudományos alapot nyújtson, amely üzleti szempontból megalapozotttá teszi a szociális lakások zöld és kék infrastruktúrájába történő horizontális beruházásokat azáltal, hogy az általa kínált környezeti, társadalmi és gazdasági előnyök révén bizonyítja költséghatékonyságát és ár-érték arányát. E célt szem előtt tartva értékelési módszertant alakítottak ki az intézkedések technikai teljesítményének, valamint társadalmi és környezeti értékének nyomon követésére, a technikai nyomonkövetési elemekre pedig a Kelet-londoni Egyetemet jelölték ki.

A fentiek révén a projekt célja egy olyan módszertan kidolgozása volt, amely nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Európa-szerte más lakótelepekre is alkalmazható és átruházható. Különféle forrásokat fejlesztettek ki a projekt tanulságainak megosztása érdekében, ideértve a végrehajtási útmutatót, a képzési anyagokat, a laikusoknak szóló útmutatót, a projektfilmet és a 360°-os^virtuális sétát. Ezek a projekt erre a célra létrehozott weboldalán érhetők el.

A projektet a Groundwork London környezetvédelmi regenerációs jótékonysági szervezet vezette, szorosan együttműködve a Hammersmith & Fulham Council-val, a helyi önkormányzattal és a szociális lakótelepek tulajdonosával. A projekt holisztikus megközelítést alkalmazott, és több csapat dolgozott együtt a sikeres megvalósítás biztosítása érdekében.

A Groundwork London egy multidiszciplináris csapaton keresztül valósította meg a programot, amely tapasztalattal rendelkezik a közösségi szerepvállalástól a digitális marketingig, a tájtervezéstől a foglalkoztatási tanácsadásig és az emberek készségeinek fejlesztéséig terjedő különféle tevékenységek összekapcsolásában. A szervezet hivatalosan képzett közösségfejlesztési tisztviselőket, tájépítészeket, foglalkoztatást & képzési szakembereket és kommunikációs, szerződéskezelési és pénzügyi személyzetet foglalkoztat, akik mind a projekt irányításában, mind annak sikeres megvalósításában részt vettek.

A London Borough of Hammersmith and Fulham egyike a 32 londoni kerületnek, és körülbelül 182,500 lakosa van. A Hammersmith & Fulham Council felelős a szolgáltatások nyújtásáért, beleértve az oktatást, a szociális szolgáltatásokat, a tervezést, a hulladékártalmatlanítást, az újrahasznosítást és a begyűjtést, a kereskedelmi szabványokat, a vészhelyzeti tervezést, az utakat, az autópályákat és a közlekedést, a lakhatást, a környezetvédelmet és a parkokat és a nyílt tereket. Ebben a projektben a Lakásügyi Osztály Ingatlanszolgáltatási Osztálya járt el a Tanács projektvezetőjeként, és elősegítette az összes többi érintett osztály, köztük a környezetvédelmi és pénzügyi csoportok hozzájárulását is.

A lakosok kulcsfontosságú külső érdekelt felek voltak a projektben, és mindvégig szorosan részt vettek annak érdekében, hogy biztosítsák támogatásukat a beavatkozásokhoz, és lehetőséget biztosítsanak számukra a birtokaik nyílt terének fejlesztésére. Ez a bérlői és lakóegyesületekkel való találkozókon, valamint rendezvényeken, ajtókopogtatáson és olyan tevékenységeken keresztül valósult meg, mint a kertészeti csoportok. Ez a szerepvállalás segített jobban tudatosítani az éghajlatváltozás Londonra gyakorolt hatásait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a lakosok maguk is megtehetnek az alkalmazkodáshoz és a rezilienciához való hozzájárulás érdekében.

Más külső érdekelt feleket is bevontak mind a projekt megvalósításába, mind szakértői tanácsadóként. Ezek között voltak zöldinfrastruktúra-szakértők, nyomonkövetési és értékelési szakértők (a Kelet-Londoni Egyetem Fenntarthatósági Kutatóintézete), a Tájvédelmi Intézet, a Nemzeti Lakásszövetség, a Város- és Országtervezési Szövetség (TCPA), a London Climate Change Partnership, a Natural England, a Környezetvédelmi Ügynökség, a Thames Water, a Greater London Authority és a CIRIA.

A projekt hozzájárult annak bizonyításához, hogy:

• A nyílt terek utólagos átalakítása a szociális lakások környezetében szükséges és költséghatékony is: a projekt keretében végrehajtott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, megfizethető és társadalmilag elfogadható fénytervezési intézkedések segítenek bemutatni, hogy ezek a terek milyen szerepet játszhatnak a városok éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelésében.
• Az ilyen projektek jobban működnek, ha nem elszigetelten valósulnak meg: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás sokrétű, és több tudományágat átfogó munkát igényel – a konzultációtól a közös tervezésig, a közösségi szerepvállalási tevékenységektől a képzési és foglalkoztatási lehetőségekig.
• A közösségek, különösen a lakosok, a terek szakértő használói, és értékes ismeretekkel rendelkeznek helyi környezetükről: közreműködésük a projekt kezdetétől fogva alapvető fontosságú volt hozzájárulásuk és támogatásuk biztosításához.
• A nyomon követés és az értékelés átfogó megközelítése elősegítheti az ilyen rendszerek üzleti megalapozottságát: amint azt ez a projekt is példázza, ennek nemcsak a környezeti előnyök technikai nyomon követését kell magában foglalnia, hanem további értékelést is a projekt szélesebb körű társadalmi és gazdasági előnyeinek megragadása érdekében.

A projektnek nem voltak jelentős korlátozó tényezői. A felmerülő kisebb kihívásokkal foglalkoztak, többek között az alábbiakkal:

• Eleinte nehéz volt bevonni néhány ingatlanlakót az éghajlatváltozással kapcsolatos menetrendbe, mivel ezt nem tekintették azonnali problémának a birtokok számára. A projekt leküzdötte ezt azáltal, hogy szélesebb körű fenyegetéseket kapcsolt össze a helyi kérdésekkel, például a vízkészletek összevonásával és a túlmelegedéssel.
• A birtokon több nyílt teret elkerítettek és ritkán használtak a munka megkezdése előtt. Egyes lakosok attól tartottak, hogy a terek megnyitása antiszociális magatartásra ösztönözhet. A valóságban ennek éppen az ellenkezője történt, a tereket ma már szélesebb körben használják és értékelik.
• Még a föld alatti szolgáltatásokra vonatkozó közművállalati rajzokkal és radarfelmérésekkel sem azonosították az összes szolgáltatást. Ez azt jelentette, hogy néhány tervezési változtatásra volt szükség az építés során.
• Egyes lakosok számára aggodalomra adtak okot a lakóházakhoz közeli építkezések és a bekötőútvonalak megváltoztatása. Ezt a Groundwork London közösségi projektfelelősén és az érintett tanácsi csoportokon keresztül várták el és irányították.
• A végleges birtokon végzett munkálatok ütemezése csökkentette a nyomon követésre rendelkezésre álló időt. Ezt olyan viharszimulációs tesztek alkalmazásával oldották meg, amelyek lehetővé teszik a beavatkozások teljesítményének helyszíni tesztelését. A cél az ellenőrzési időszak legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása (a finanszírozás függvényében), hogy jobban megértsük a fenntartható vízelvezető rendszerekkel kapcsolatos intézkedések hosszabb távú teljesítményét.

A projekt teljes költségvetése 1,6 millió EUR volt, amelyet a LIFE+ program (50%) társfinanszírozott, más forrásokból, például a Hammersmith &amp, a Fulham Council és a Greater London Authority társfinanszírozásával. Az alkalmazkodási intézkedések költsége 526 000 EUR volt, amely a következőkből állt:

• Caroline királynő birtoka: 297 000 EUR;
• Cyril Thatcher, Richard Knight és Eric MacDonald Houses: 137 000 EUR;
• Sajtos terasz: 92 000 EUR.

A projekt előnyei közé tartoznak a következők:

• Annak demonstrálása, hogy a városi lakótelepek fontos szerepet játszhatnak városaink alkalmazkodásában az éghajlatváltozás jobb kezelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott közösségekre.
• Fokozott helyi ellenálló képesség a szélsőséges időjárási eseményekkel és a változó éghajlat egyéb hatásaival szemben, beleértve az árvízkockázatot és a városi hőszigethatást.
• Szélesebb körű zöld infrastrukturális célok elérése, beleértve a biológiai sokféleséget, a helyi levegőminőséget és a játék biztosítását.
• A lakosok nagyobb tudatossága az éghajlatváltozás Londonra gyakorolt hatásairól, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a lakosok maguk is megtehetnek, hogy hozzájáruljanak az alkalmazkodáshoz és az ellenálló képességhez.
• A zöld csapat gyakornokaiként a programban részt vevők készségeinek és foglalkoztathatóságának javítása, valamint a lakhatással és a területfenntartással foglalkozó szakemberek készségeinek és tudatosságának javítása.
• A nyomon követés és az értékelés eredményei kiegészítik a meglévő tényalapot a hasonló rendszerek Európa-szerte történő végrehajtásának támogatása érdekében.

A projekt fő eredményei és sikerei számokban a következők voltak:

Eredmények:

• 4 537 m² földterület javult;
• 3,158 m2 át nem eresztő felület, amelyet közvetlenül a csatornába vezetnek;
• 325 ültetett fa és cserje;
• 432m² zöld tetők telepítve;
• 113m³ kapacitású SuDS funkciók;
• 472 foglalkoztatott lakos;
• A Zöld Csapat 22 gyakornoka (képzési és foglalkoztatási program a fiatalok, a munkanélküliek, valamint a tapasztalatokkal és képesítésekkel nem rendelkezők számára)
• 46 Hammersmith és Fulham Council karbantartó vállalkozók és képzési programban részt vevő felső vezetők.

Eredmények:

• a csapadék 100%-át a SuDS talajszint elterelte a csapadékelvezető rendszerről;
• a zöldtetőkre hulló csapadék (átlagosan) 89%-át elnyelték;
• a beavatkozások révén évente 1 286 815 liter csapadék visszatartása és a csapadékelvezető rendszertől való elterelés;
• a lakosok 81%-a egyetért vagy határozottan egyetért azzal, hogy a zöldterületek minősége jelentősen javult;
• A SROI (Social Return on Investment) értékelése megállapította, hogy minden befektetett 1 font után a program 4,39 font hasznot generált.

A technikai eredményekről és a beruházások társadalmi megtérülésének eredményeiről további részletek a projekt honlapján találhatók.

Az ilyen jellegű alkalmazkodási intézkedések bizonyos mértékig a víz-keretirányelv és az uniós árvízvédelmi irányelv szerinti európai politika hatálya alá tartoznak. Ezek az intézkedések gyakorlati válaszokat is mutatnak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiával összhangban, amely minden tagállamot átfogó alkalmazkodási stratégiák elfogadására ösztönöz, és elismeri, hogy észszerű olyan intézkedésekkel kezdeni, amelyek alacsony költségűek, rugalmasak és mind a gazdaság, mind az éghajlat szempontjából előnyösek.

Kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentum az Európai Bizottság zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégiája, amely elismeri, hogy ezek az intézkedések számos területen fontos szerepet játszanak, beleértve az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását, a természeti tőke védelmét és fejlesztését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófakockázat-kezelést, valamint az egészségügyi és társadalmi előnyöket is.

Nemzeti szinten a projekt hozzájárult az Egyesült Királyság fenntartható vízelvezető rendszerekkel kapcsolatos megközelítésének kidolgozásához, hozzájárulva egy 2014-es Defra/CLG konzultációhoz. Regionális szinten a projekt rendkívül fontos a londoni fenntartható vízelvezetési cselekvési terv szempontjából, amelynek célja annak biztosítása, hogy London fenntartható módon tudja kezelni esővizét az árvízkockázat csökkentése és a vízbiztonság javítása érdekében, és amelyre a terv hivatkozik. A projekt hozzájárult a SuDS-hez kapcsolódó helyi tervezési politikák megerősítéséhez és a Hammersmith &amp-on belüli jövőbeli fejlesztések éghajlatváltozási rezilienciájának megerősítéséhez; a Fulham Tanács új helyi terve, valamint a helyi önkormányzat által javasolt új ökológiai / biodiverzitási politika is.

2013–2016 (a projekt időkerete).

A SuDS beavatkozások élettartama változó, de a tervezési élettartam korlátlan lehet, a komponens élettartama a beavatkozástól függően 20+ év.

Hannah Baker
Programme Manager at Groundwork London
18-21 Morley Street, London, SE1 7QZ
Tel.: +44 (0)20 7922 1230
E-mail: Hannah.baker@groundwork.org.uk

LIFE+ Climate-Proofing Social Housing Landscapes projekt