Hamburg zöldtető-stratégiájának négy pillére: pénzügyi ösztönzők, párbeszéd, szabályozás és tudomány

A Németországra vonatkozó nemzeti éghajlat-változási értékelés (2017) szerint a 21.^század végéig a referencia-időszakhoz (1971–2000) képest az előrejelzések szerint Németországban a levegő felszínközeli átlaghőmérséklete 1,2–3,2 °C-kal (mérsékelt, illetve közepes forgatókönyvet figyelembe véve), illetve 3,2–4,6 °C-kal (a jelenlegi magas kibocsátások folytatását figyelembe véve) emelkedik. Nyáron erőteljesebb növekedés várható, és az előrejelzések szerint az évszázad végére a hőmérséklet 4,8 ° C-ra emelkedik. A kibocsátáscsökkentés nélküli üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett a hőmérsékleti szélsőségek és a nyári hőhullámok jelentős fokozódása egész Nyugat-Európát, köztük Németországot is kihívás elé állítja. A referencia-időszakhoz (1971–2000) képest a 21.^század legtöbb szimulációja a téli csapadékmennyiség növekedését mutatja, a mérsékelt forgatókönyv esetében –3 % és +17 % között, a kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv esetében pedig +8 % és +32 % között. Emellett a nemzeti szinten rendelkezésre álló adatok a súlyos viharok és árvizek fokozott lehetőségét jelzik, ami a kapcsolódó kockázatokkal és a városi vízelvezető rendszerekre nehezedő fokozott nyomással jár.

A zöldtetők megoldást jelenthetnek ezekre a várható éghajlatváltozási hatásokra azáltal, hogy enyhítik a megnövekedett hőmérsékletet és a szélsőséges esőzéseket.

Hamburgban egyre több lakos él, ami olyan városbővítési politikához vezet, amely nagyszámú további lakást igényel. Hamburg kompakt városi szerkezetének fenntartása érdekébena cél a nyílt zöld városi területek minőségének (nem pedig mennyiségének) javítása. Ebben az összefüggésben Hamburg célja, hogy zöldebb legyen – ráadásul.

A hamburgi zöldtető-stratégia célja, hogy a felújítás alatt álló új épületek és a megfelelő lapos vagy enyhén magasított tetők legalább 70%-át zöldebbé tegye. Ez összesen 100 hektár zöldtető növényekkel és virágokkal való beültetésének felel meg a nagyvárosi területen, ami kétszerese a „Planten un Blomen” városi park területének (45 hektár). Ezeknek az újonnan zöldített nyílt területeknek mintegy 20%-át szabadidős célokra (sportpályák és parkok, vagy a lakóközösség által közösen használt kertek) kell a lakosok és a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A zöldtetők népszerűsítésével a város arra törekszik, hogy ösztönözze a helytakarékos szabadidős területeket, javítsa a város esővízmegtartó képességét, növelje a biológiai sokféleséget és csökkentse a szélsőséges hőmérsékleti hatásokat.

Hamburg egy folyamatosan növekvő város, amely bizonyítja, hogy az új élettér és a zöld tudatosság megteremtése összeegyeztethető lehet. A városnak a 2016. évi klímatervben meghatározott környezetvédelmi stratégiája foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, például a heves esőzések, az áradások és a hőhullámok növekedésével. A zöldtetők ebben az összefüggésben javítják mind a városi klímát, mind a vízgazdálkodást.

Ami a város éghajlatát illeti, a zöldtetők hűtik a környezetet és növelik a páratartalmat, ami csökkenti a városi hőszigethatást. Emellett a zöldtetők jobb szigetelést biztosítanak az épületeknek, és ezáltal jobban alkalmazkodnak a szélsőségesebb hőmérsékletekhez. Ezenkívül a zöldített tetők javítják a vízgazdálkodást az esővíz visszatartása és a természetes párolgás révén. Az éves csapadékmennyiség 50–90%-át és a heves esőzések akár 30–40%-át is megtartják (Hamburgváros, A zöldtetőkre vonatkozó tervezési iránymutatások).

A zöldtető-stratégia (2014) kiegészíti a város RISA-stratégiáját (azesőinfrastruktúra 2030-ig történő kiigazítása),amely a városnak az esővíz fenntartható kezelésére vonatkozó stratégiája. Az egyre sűrűbb városban kevesebb vizet lehet elvezetni, miközben az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak a nagyobb esőzések. Ennek következtében a szennyvízrendszer túlterhelt, és a folyók felszakítják partjaikat. Ez arra késztette a „Hamburg Wasser”-t, a város vízszolgáltatóját, hogy szigorú korlátozásokat vezessen be az egy házra és időre jutó vízkibocsátásra vonatkozóan. Ez a szigorú engedmény azt jelenti, hogy a felesleges esővizet ideiglenesen meg kell tartani a szennyvízrendszer túlterhelésének elkerülése érdekében. A számítások azt mutatják, hogy átlagosan az esővíz 60%-át meg kell tartani a szennyvíz túlterhelésének elkerülése érdekében. A hamburgi csapadékvíz kezelése több tudományágat és közigazgatást átfogó célkitűzés, és az ajánlásokat a 2016-ban kiadott „RISA Structural Plan Rainwater 2030” (Strukturplan Regenwasser 2030) című dokumentum tartalmazza. Hamburg zöldtetői hozzájárulhatnak a vízelvezető infrastruktúra enyhítéséhez azáltal, hogy csökkentik az esővíz-lefolyás teljes mennyiségét és lelassítják a fennmaradó lefolyás sebességét.

A zöld tetők is tisztítják a levegőt a por és a káros anyagok elnyelésével. Továbbá a zöldtetők új teret kínálnak a kikapcsolódásra a sűrűn lakott városközpontban. A vállalatok és a bérbeadók egyértelmű versenyelőnnyel rendelkeznek a zöld tetővel. Ezek az új zöld területek a város közepén különösen vonzóak a lakosok és a munkavállalók számára. Pihenhetnek, sportolhatnak, vagy zöldségeket és virágokat ültethetnek.

A Zöld tető stratégia sikere érdekében a város ötvözi a promóciót, a párbeszédet, a politikát és a kutatást:

• Előléptetés: egy ösztönző programmal a város 2024-ig támogatást nyújt minden olyan (magán- vagy állami) tulajdonosnak, aki önkéntesen zöldtető mellett dönt. A támogatást mind a tető, mind az új épületek zöldtetőinek felújítására fizetik ki.
• Kommunikáció és párbeszéd: Az ösztönző programot erőteljesen kommunikálja az „On Your Roofs, Get Set, Green!” elnevezésű, városszerte zajló figyelemfelkeltő kampány. Plakátok, brosúrák, sajtócikkek és internetes promóciók segítségével a zöldtető előnyeit megosztják a hamburgi lakosokkal és látogatókkal. A nyilvános tetők zöldítése kiváló promóciós példa. Párbeszédre van szükség a helyi politikusokkal, hatóságokkal, építészekkel, mérnökökkel és közgazdászokkal. A hamburgi Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium teljes munkaidős kommunikációs tisztviselője felelős minden kommunikációs tevékenységért.
• Szakpolitika és szabályozás: a zöld tetőre vonatkozó stratégia beépítése a várostervezésbe. A stratégia célja a zöldtetők beépítése vagy megerősítése olyan jogilag kötelező erejű eszközökbe, mint a hamburgi építési törvény, a szennyvízről szóló törvény, a strukturális rendszerekre vonatkozó ültetési rendeletek és a földhasználati tervek.
• Tudományos támogatás: a HafenCity Egyetem tudományos támogatást nyújt a zöldtető-stratégiához(RISA kísérleti projekt, lásd a költségekről és hasznokról szóló szakaszt). Az egyetem tudósai értékelik a zöldtetőkre vonatkozó nemzetközi megállapításokat, hogy saját ajánlásokat dolgozzanak ki Hamburg zöldtető-építésére, és adatokat gyűjtsenek a zöldtetők vízmegtartásáról és vízgazdálkodási hatékonyságáról, különösen súlyos felhőkitörések esetén (az utóbbit azért, hogy meggyőzzék a szkeptikusokat, akik megkérdőjelezik a zöldtető vízmegtartó képességét a nagy tetők esetében). Valójában Hamburg városa és a HafenCity Egyetem iránymutatást kíván kidolgozni a zöldtetők népszerűsítésére, amelyeket más városok felhasználhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló saját intézkedéseik létrehozására. A tudományos munkát részben a német szövetségi kormány finanszírozza a „Measures to Adapt to Climate Change” (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések) projekt részeként.

2014 óta, amikor a zöldtető-stratégiát elindították, mintegy 44 hektárnyi zöldtetőt hajtottak végre, elérve összesen 168 hektárt (a már meglévőkhöz hozzáadva) a nagyvárosi területen, amelynek 40%-a a lakhatásra, 35%-a az iparra és a vállalkozásokra, 25%-a pedig más területekre irányul (2020-as becslések). Az új épületeken túlnyomórészt zöldtetőket helyeztek el (75%). Az intenzív zöldtetős mélygarázsok nagy területe nem tartozik a 168 hektáros területhez. Emellett 20 ha növényzetet terveznek a Hamburgon áthaladó A7-es autópálya fedelén, és további 1,85 ha növényzetet terveznek a Schnelsen autópálya építés alatt álló fedelén. Jelenleg évente 10 000 tervezési és építési engedély van a lakóegységek számára, és a legtöbb zöldtetős ház folyamatban van.

A Zöld tető stratégia által támogatott zöldtetők kiterjedt, egyszerűen intenzív és intenzív zöldtetőket foglalnak magukban. A kiterjedt zöldtetők a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást jelentik, alacsony rétegvastagságot (5-15 cm) és nagyon kevés karbantartást igényelnek. Az egyszerű intenzív zöldítés az intenzív és az extenzív zöldítés közötti átmenet egyik formája. A füvek, cserjék és kis fák változatosságához legalább 12 centiméteres szubsztrátumszerkezet szükséges. Az egyszerűen intenzív zöldtetők hasznosítható tetőkertekként vagy biotóp jellegű természetes kerti területekként fejleszthetők. Az intenzív zöldtető hasznos és hozzáférhető kerti tájakat tartalmaz füvekkel, cserjékkel, fás növényekkel vagy tavakkal a tetőn. Az intenzív zöldtetők új nyitott tereket kínálnak a városnak, amelyek kertekként, játszóterekként vagy szabadidős területekként használhatók. Az intenzív zöldítéshez legalább 25 centiméter vastag szubsztrátumra van szükség.

Hamburg számos hálózatot és együttműködést használ más városokkal, hogy regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten éghajlat-politikai központként jelenjen meg. Az e folyamat során szerzett tapasztalatokat felhasználják az éghajlatváltozásra adott saját válaszában. A zöldtetőkre vonatkozó ösztönző program kidolgozása során Hamburg más városokat is bevont a bevált gyakorlatok keresésébe, és visszajelzést kért az ösztönző program tervezeteiről. A más városokkal való kölcsönhatás alapján Hamburg úgy döntött, hogy pénzügyi ösztönző programját a zöldtetők felületére és vastagságára alapozza, nem pedig a vízmegtartó képességre, mint a legtöbb más városban. Ez a döntés ahhoz vezetett, hogy a kivitelezők nemcsak a vízvisszatartásra összpontosítottak, hanem figyelembe vették a zöldtetők egyéb előnyeit is, például a biológiai sokféleség és a helykihasználás összefüggésében.

A városon belül egy érdekképviseleti csoportot hoztak létre, amely magában foglalta a lakásépítő vállalatokat, a kivitelezőket, a tájépítészeket és a várostervezőket, és közösen tűzte ki a „100 hektár 10 év alatt” közös célt. A többi várossal folytatott párbeszéddel párhuzamosan ez a csoport részt vett az ösztönző program meghatározásában. További érdekképviseleti csoportokat hoztak létre olyan konkrét témákkal kapcsolatban, mint például a zöld homlokzatok hosszú távú tűzvédelme és a zöldtetők költségértékelése (építési költségek, életciklusköltségek, költségmegtakarítási lehetőségek).

A zöld tetőre vonatkozó stratégia illeszkedik Hamburg azon célkitűzésébe, hogy növekvő, ugyanakkor éghajlatbarát és reziliens, kompakt város legyen. Ebből a célból a zöld tetők többfunkciós megoldást nyújtanak, elősegítve az átfogó kezdeményezés sikerét. Amellett, hogy csökkentik az éghajlatváltozás veszélyeit, nagymértékben javítják a város zöld minőségi terét. A megnövekedett csapadékvíz-gazdálkodáshoz és árvízkockázathoz való alkalmazkodást szolgáló zöldtetőkbe való beruházás pénzügyileg előnyös, és minimalizálja a jelenlegi szennyvízrendszer korszerűsítésének költségeit. A Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) az „Intézkedésekaz éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” program keretében kísérleti projektként támogatja Hamburg zöldtető-stratégiáját,amely pénzügyi támogatást, hálózatépítést és tudástranszfert biztosít.

A siker egyik fő tényezője a lakó- és nem lakáscélú épületekben alkalmazott önkéntes (intenzív vagy kiterjedt) zöldtető-intézkedések támogatására bevezetett támogatási rendszer (további részletekért lásd a „Költségek és előnyök” című szakaszt). Ezenkívül a zöldtetők helyszíni telepítése is hozzájárulhat a természet kompenzációjához, amint azt a német építési törvény és a szövetségi természetvédelmi törvény előírja a természetre hatást gyakorló új épületek és garázsok építése esetén.

A kezdeményezés sikerét megerősítette az európai kezdeményezésekben, például az Európai Zöld Főváros Hálózatban való részvétel, amelynek célja, hogy a fenntarthatóságot a helyi politikák középpontjába helyezze. E kezdeményezés részeként a hamburgi zöldtető-stratégiát belefoglalták az időtálló eszköztárba. Emellett a Horizont 2020 CLEVER Cities projektjének részét képezte, amely hozzájárult a természetalapú megoldások fejlesztéséhez a városokban.

A zöld tetőre vonatkozó stratégia népszerűsítése és kommunikálása kiemelt prioritás, és még számos akadályt kell leküzdeni. Felmerült például a kérdés, hogy a zöldtetők valóban biztosítják-e a szükséges vízmegtartó képességet, különösen nehéz viharvíz esetén. Aggodalomra ad okot, hogy e megközelítés támogatása csak kis léptékű kísérleti beállításokból ered, és hogy a valódi és nagy tetők nem nyújtanának megfelelő megőrzési szolgáltatást. Az ügy megoldása érdekében a HafenCity Egyetem a RISA kísérleti projekt (2017–2021; további részletekért lásd a költségekről és hasznokról szóló szakaszt).

Ezenkívül a zöldtető-stratégia elindításakor megkérdőjelezték, hogy Hamburg elegendő lapos tetővel rendelkezik-e ahhoz, hogy sikeres legyen a stratégiával. A térinformatikán alapuló kutatás megoldotta ezt a kérdést, és kimutatta, hogy a városok tetőinek több mint 40%-a sík és alkalmas a zöldítésre. A zöldtetők pozitív előnyeivel kapcsolatos erőteljes kommunikációs erőfeszítéseket igénylő másik különleges kihívás az egyes állatok megjelenése a zöldtetőkön. Az egyik ipari lapostetőn egy több mint 5000 egyedből álló sirálytelep talált új otthonra, ami más vállalkozásokat is eltántorít a zöldtetők telepítésétől. Hasonlóképpen, a zöld tetők vonzzák a rovarokat, ami azt eredményezheti, hogy az emberek úgy döntenek, hogy nem választják a zöld tetőt. A kommunikáció és a kutatás ezért kulcsfontosságú elemnek bizonyult a zöld tetőre vonatkozó stratégia sikere szempontjából.

Ezenkívül a megfizethető lakhatás megteremtésére irányuló célkitűzéseket a lakáságazat továbbra is ellentétesnek tartja a zöldtetőkkel, annak ellenére, hogy a tudomány nem mutatja a költségek életciklus-növekedését. Az a szándék, hogy a zöldtetőket a szolárpanelekkel együtt jogszabályban kötelezővé tegyék, az ipari ágazat számára is korlátot jelent, amely vonakodik elfogadni a további szabályozási rendszereket.

A hamburgi zöldtető-stratégia szerint a zöldtetők olyan beruházások, amelyek a jövőben egyértelműen megtérülnek. A zöldtető kellemesebb épületklímát teremthet, és csökkentheti a fűtési vagy hűtési költségeket. Télen szigetel, nyáron pedig lehűl, ami – a tetőszigetelési intézkedésektől függően – 3–10 %-os energiamegtakarítást eredményez az extenzív zöldtetőkesetében (a zöldtetőkre vonatkozó tervezési iránymutatások)és akár 44 %-os energiamegtakarítást az intenzív zöldtetők esetében. Az intézkedés tehát egyértelmű szinergiákat mutat a mérséklési intézkedésekkel. Megvédi a tető vízállóságát az időjárási hatásoktól, így a zöld tetők kétszer olyan hosszú ideig tartanak, mint a hagyományos lapos tetők. A zöldtetőkön lévő növények és szubsztrátumok nagy mennyiségű esővizet tartanak meg, ami a hamburgi háztulajdonosok számára átlagosan körülbelül 50% -os további megtakarítást eredményez az esővízdíjakon. Azokban az esetekben, amikor a vízkibocsátás nem igényli a szennyvízrendszerhez való csatlakozást, a díjak teljesen kiküszöbölhetők.

Négy különböző típusú zöldtető retenciós kapacitását vizsgálták 220 m2-en, és összehasonlították a Hamburg „Am Weißenberge” lakóövezetében található három szomszédos lakóépület hagyományos kavicstetőjével (RISAkísérleti projekt). A zöldtetőket a szubsztrátum szintje alatti esővíz-tárolóval és egy fojtószeleppel szerelték fel, hogy lehetővé tegyék a fokozott visszatartást és a víz késedelmes kiengedését a tetőkről, különösen a szélsőséges csapadékesemények esetén. 12 hónap alatt a zöldtetők 100% és 76% között csökkentették a lefolyást, szemben a kavicstető 13% -ával. A 8 éves visszatérési esemény, amely több mint két óra alatt történt, gyakorlatilag nem vezetett le az esemény során, és a zöld tetők képesek voltak megtartani a vizet a következő 24 órában. A zöld tetők lehetnek, mint egy hagyományos tető egy forró nyári napon. Hamburg vizsgálja a zöldtetők egyéb előnyeinek, nevezetesen a városi hősziget (UHI) csökkentésének hatásait.

A legkiterjedtebb zöldtetők költsége 40–45 EUR/m2, míg az intenzív zöldtetők költsége körülbelül 58 EUR/m2 lehet. A hamburgi zöldtetők és feketekátrányos tetők életciklusköltségeire vonatkozó összehasonlító tanulmányok azt mutatták, hogy a költségek 40 év elteltével megegyeznek (ahamburgi zöldtető gazdasági értékelése). A tanulmány azonban csak a költségeket vette figyelembe, a jóléti előnyöket nem, mint például a szélesebb városi területre gyakorolt vízmegtartó hatásokat, az UHI csökkentését és az esztétikát.

A hamburgi Környezetvédelmi, Éghajlat-politikai, Energiaügyi és Mezőgazdasági Minisztérium saját forrásaiból mintegy 500 000 EUR-t fordít a zöld tetőre vonatkozó átfogó stratégia végrehajtására, beleértve az alábbi négy tevékenységi területen tett erőfeszítéseket: promóció/támogatás, párbeszéd és kommunikáció, tudományos támogatás, valamint szakpolitika/szabályozás. Ez magában foglal egy teljes munkaidős alkalmazottat is, aki a minisztériumban dolgozik. Emellett a minisztérium és a Harbour City University 300 000 EUR szövetségi támogatásban részesül a német környezetvédelmi minisztériumtól az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyi tevékenységeket támogató finanszírozási program keretében. Ezt a kiadási alapon nyújtott szövetségi támogatást egy teljes munkaidős kommunikációs tisztviselő és egy részmunkaidős HafenCity kutató 2-3 évig történő kifizetésére használják.

A zöld tetőre vonatkozó stratégia ösztönző programja 2024 végéig 3 millió EUR-val rendelkezik. Ez az összeg magában foglalja a hamburgi beruházási és fejlesztési bankon (IFB) keresztül végrehajtott pénzügyi ösztönző program keretében nyújtandó teljes ellentételezést, amely bank a „Zöld tető” ösztönző programhoz kapcsolódó valamennyi kérelmet és tranzakciót kezeli. Az összesen 3 millió EUR-ból 2 millió EUR a városfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős minisztérium „végrehajtás és szolgáltatás” költségvetési sorából származik; a másik 1 millió EUR a szenátusi hivatal (a hamburgi szövetségi kormány) innovációs alapjából származik. 2020.^június 1. óta a támogatási rendszer a zöld homlokzatok pénzügyi és gyakorlati támogatását is magában foglalja, összesen 0,5 millió EUR finanszírozással. Az elmúlt hat évben Hamburgban legalább 13,5 millió EUR-t fektettek be zöldtetőkbe, amelyből 1,5 millió EUR a zöldtető-stratégia ösztönző programjából származó közfinanszírozás.

A zöldtetők multifunkcionalitása tükröződik a zöldtető-stratégiát támogató támogatási rendszerben. A város az önkéntes zöldítési intézkedések költségeinek 30-60%-át és akár 50 000 EUR-t is támogat. További támogatások akkor nyújthatók, ha a tető a belvárosban helyezkedik el, napenergia előállítására használják, vagy több felhasználó számára is rendelkezésre áll a rekreáció és a városi természet élvezete érdekében.

A jelenlegi zöldtető-stratégia ötvözi a fenntartható területfejlesztés városfejlesztési politikai célkitűzéseit a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás célkitűzéseivel. A természetvédelmi törvénnyel összhangban a zöldtetők is lehetséges intézkedésnek tekinthetők az épületek természetre gyakorolt hatásának kompenzálásával összefüggésben. Hamburg a megyéken keresztül és a lakásiparral együttműködve azon dolgozik, hogy a zöld tetőket és a zöld homlokzatokat törvény írja elő minden megfelelő épület számára, de kompromisszumokkal szembesül, amelyek politikai célja a megfizethető lakhatás növelése és egy olyan iparág, amely vonakodik elfogadni a további szabályozást.

Hamburg városa rendszeresen felülvizsgálja a zöldtetőkre vonatkozó jogszabályait is, különös tekintettel a tetőkre vonatkozó ökológiai minőségi előírásokra. Pontosabban 2018 óta a szabványos zöldtetőt 12 cm-es hordozóvastagsággal szabályozzák a házak és irodák számára, míg a nagy ipari épületek zöldtetőinek legalább 8 mm-es hordozóvastagságnak kell lenniük.

A zöldtető-stratégia 2014-ben kezdődött, amikor Hamburg már mintegy 124 hektár zöldtetővel rendelkezett. A hamburgi Környezetvédelmi, Éghajlat-politikai, Energiaügyi és Mezőgazdasági Minisztérium 2024 végéig támogatja az ösztönző programot.

A zöld tető körülbelül kétszer hosszabb ideig tart, mint egy hagyományos lapos tető. A Fraunhofer Épületfizikai Intézet (Fraunhofer-Institut für Bauphysik) becslése szerint a zöldtető élettartama 40 év. Vannak olyan zöldtetők is Németországban, amelyek már 100 évesek. A vegetációs réteg védi a tető vízszigetelését az UV sugárzástól és az időjárás közvetlen hatásától. Ezenkívül megakadályozza a káros hőmérséklet-ingadozásokat a tetőburkolatban, ami a hagyományos lapos tetőkön repedéshez vezethet a tető vízszigetelésében.

Bart Jan Davidse

Free and Hanseatic City of Hamburg

Ministry for Environment, Climate, Energy and Agriculture,

Neuenfelder Straße 19, 21109 Hamburg, Germany

Tel.: +49 40 42840-0

General e-mail: stabsstelleklimafolgenanpassung@bukea.hamburg.de

Hanna Bornholdt

Ministry for Environment, Climate, Energy and Agriculture

General E-mail: gruendach@bukea.hamburg.de

Hamburg zöld teteje és gazdasági értékelése (2017)

Zöldtetők – Tervezési iránymutatások (2019)

EEA, (2021). Természetalapú megoldások Európában: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére vonatkozó politika, ismeretek és gyakorlat. Az EEA 1/2021. sz. jelentése.