A hőhullámokkal szembeni társadalmi kiszolgáltatottság – az értékeléstől az alkalmazkodási intézkedések végrehajtásáig Kassán és Nagyszombaton (Szlovákia)

Mind a nagyszombati, mind a kassai hőmérséklet emelkedik. Kassán az elmúlt 150 év tíz legmelegebb éve következett be 1990 óta, és az 1881 és 2100 közötti éves átlaghőmérséklet 1,6 °C-kal nőtt. A trópusi napok száma (30 °C feletti átlaghőmérséklet) az elmúlt 20 évben 12-ről 20 napra nőtt (2012-ben 37 nap volt), és a maximális hőmérséklet gyakran meghaladja a 34 °C-ot. Hasonlóképpen Nagyszombatban a nyarak forróbbak, a telek pedig melegebbek (bár a téli hőmérsékletek lassabban nőnek, mint a nyári hőmérsékletek). A nyári napok éves száma (25 °C feletti átlaghőmérséklet) az előrejelzések szerint 58-ról (1961–1990) 100-ra (2051–2100) emelkedik. A trópusi napok száma ugyanebben az időszakban 12-ről 36-ra emelkedik. A jövőben valószínűleg mindkét várost hosszabb és súlyosabb aszályok sújtják majd. Míg Nagyszombaton a csapadék mennyisége kismértékben csökken (télen jelentősebb mértékben), Kassán a csapadék teljes mennyisége állandó marad, miközben több a zuhogó eső, ami száraz időszakokkal tarkított áradásokat okozhat.

Nagyszombat (mintegy 68 000 lakos) rendkívül érzékeny a városi hőszigethatásra, mivel történelmi jellege miatt nagy a burkolt felületek aránya, ami súlyosbítja a hőstresszt a magas hőmérsékletű időszakokban. Kassán (kb. 240 000 lakos) a lakosok nagy része előregyártott lakástömbökben él, amelyek hajlamosak a magas hőmérsékleten túlmelegedni.

A Kárpátok Fejlesztési Intézete a helyi hatóságokkal együttműködve felmérte Nagyszombat (Trnava) és a kassai Zapad (40 000 lakos) sűrűn lakott és anyagilag hátrányos helyzetű kerületének magas hőmérséklettel szembeni sérülékenységét. Az értékelés számos olyan intézkedés kidolgozásának alapjául szolgált, amelyek célja Nagyszombat és Kassának az éghajlatváltozáshoz és különösen a hőhullámokhoz való alkalmazkodási képességének javítása volt.

Kassán Zapad önkormányzattal rendelkező város polgármestere úgy döntött, hogy elkészíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervét. Zapad egy viszonylag homogén lakóövezet, amely főként előregyártott elemekből épített és rosszul szigetelt lakástömbökből áll. A nagy népsűrűség ellenére a lakótömbök között jelentős mennyiségű zöldterület található, így Kassa városának legzöldebb része.

Először is, a Kárpátok Fejlesztési Intézet sebezhetőségi értékelést végzett. A következő sebezhetőségi, expozíciós és alkalmazkodóképességi mutatókat gyűjtötték össze és elemezték a 200 m x 200 m-es rácscellák esetében a hőhullámokkal kapcsolatos sebezhetőség és kockázat kritikus pontjainak azonosítása érdekében:

• a 75 év felettiek és a 4 év alattiak százalékos aránya;
• A legfelső emeleti lakásokban élők százalékos aránya;
• a veszélyeztetett létesítmények (pl. bölcsődék, óvodák, idősotthonok) elhelyezkedése;
• Előre gyártott társasházak hőszigetelésének szintje;
• A burkolt területek árnyékolás nélküli kiterjedése;
• A zöldterületek lefedettsége, és különösen a 60%-ot meghaladó lombkorona-fedettségű és 2 hektárnál nagyobb területű zöldterületek rendelkezésre állása (amelyeket a hűtés szempontjából a leghatékonyabbnak tekintenek);
• felületi érdesség (az épületek magassága és tájolása);
• Hőmérséklet-eloszlási minta (hőhullámok alatti mérések alapján);
• a hűtőlevegő és a katabatikus szél cirkulációja (azaz lejtő, hideg szél);
• Légkondicionálás jelenléte a városi közlekedésben;
• Orvosi segítség rendelkezésre állása hőhullámok idején.

Emellett felmérést végeztek a helyi polgárokkal a hőhullámokkal kapcsolatos tudatosságról, a hőstressz kockázatát csökkentő magatartásformák ismeretéről, a területükön az alkalmazkodás tervezésének érzékelt szükségességéről, valamint az előnyben részesített alkalmazkodási intézkedésekről.

A tudományos szakirodalom alapján minden tényezőt súlyoztak, figyelembe véve a magas hőmérséklet emberi egészségre gyakorolt hatását, és térképeken mutatták be őket. Az összes tényező kombinációja hozta létre a Zapad kerület általános sebezhetőségi térképét. Az elemzés lehetővé tette a társadalmi szempontból különösen veszélyeztetett és magas hőmérsékletnek kitett területek azonosítását. Az eredmények a felmérés eredményével együtt a helyi önkormányzatok által irányított stratégia alapjául szolgáltak, amely a következő típusú intézkedések végrehajtását foglalta magában:

• Jobb árnyékolás a növényzeten és a mesterséges struktúrákon keresztül.
• A meglévő nyilvános terek hűtése, beleértve a következőket: a zöldterületek növelése, a meglévő parkok és zöldterületek újjáélesztése, az éghajlatváltozásnak ellenálló fafajok használata, a lezárt felületek csökkentése, a kék infrastruktúra és az ivókutak elemeinek építése és helyreállítása. A különböző beavatkozások közül a parkok zöldállományának vastagsága javult, célul tűzve ki a lombkorona 60%-os lefedését.
• A beltéri nyilvános terek hűtése, beleértve a következőket: jobb hőszigetelés, függőleges növényzet, átlátszó nyílások, ablakok és kijelzők árnyékolása, zöld/fényvisszaverő tetők, a légkondicionálás bizonyos mértékű használata a legkiszolgáltatottabb létesítményekben.
• A hőhullámokra vonatkozó korai előrejelző rendszer, amelyet a szlovák állami egészségügyi hatósággal együttműködésben fejlesztettek ki.
• Információs és oktatási tevékenységek a polgárok számára a hőhullámok alatti biztonságos viselkedéssel kapcsolatban.

A helyi stratégiában szereplő másik intézkedés egy „éghajlat-korrekt döntéshozatali” program létrehozása volt, azaz a közigazgatás kapacitásépítése; olyan mechanizmusok bevezetése, amelyek biztosítják, hogy az építési engedélyek tervezése és kiadása során figyelembe vegyék az éghajlattal kapcsolatos aggályokat.

Nagyszombatban hasonló megközelítést alkalmaztak a sebezhetőségi értékeléssel kapcsolatban, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervben hasonló alkalmazkodási intézkedéseket dolgoztak ki. Sőt, egy korábbi elhanyagolt nyitott tér szomszédságában egy blokk lakások, óvoda és gondozó otthon az idősek (így azonosított hely rendkívül érzékeny a hőhullámok) átalakult eltávolításával aszfalt, a fák ültetése (hogy elérjék a 60% korona lefedettség, ha a fák érett), építése szökőkút, és az új padok. Ez egy hívogató zöldterületet eredményezett, amely a hőhullámok idején pihenést kínál, amelyet a helyi közösség is használ a szocializációra. Emellett fenntartható városi vízelvezető rendszereket vezettek be a vízbeszivárgás és a vízvisszatartás javítása érdekében. Az intézkedések eredményességének értékelését a projekt 2019. évi befejezését követően 5 évvel tervezik.

Városi szinten Nagyszombat is ösztönzi a polgárok alkalmazkodásban való részvételét azáltal, hogy önkormányzati költségvetést hoz létre (évente legalább 10 000 euró) az alkalmazkodáshoz nyújtott támogatási kérelmekre. Az alkalmazkodási intézkedéseket magánszemélyek vagy szervezetek is javasolhatják, és részletes kritériumrendszer biztosítja, hogy azok összhangban legyenek a város alkalmazkodási tervével. A mai napig főként a helyi iskolákban folytatott figyelemfelkeltő tevékenységeket támogatják.

Nagyszombat (Trnava) Szlovákia egyik első városa, amely szisztematikusan közelíti meg az éghajlatváltozás hatásait. Az alkalmazkodási terv nemcsak a hőhullámok és a városi hőszigethatás kezelésének eszközeként fog szolgálni; ez szintén előfeltétele annak, hogy a 2014–2020-as finanszírozási időszakban külső forrásokat lehessen igénybe venni az EU-tól.

Az alkalmazkodási intézkedések azonosítását és végrehajtását támogató sebezhetőségi értékelést a Kárpátok Fejlesztési Intézet végezte, amely kidolgozta a módszertant és biztosította a projekt szakértői vezetését. Kassán Zapad város polgármestere politikai támogatást nyújtott a projekthez, a köztisztviselők pedig rendelkezésre bocsátották a szükséges adatokat. További szakértelmet biztosított a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet és a Regionális Közegészségügyi Hivatal.

A helyi hatóságokat mindkét városban szorosan bevonták a sebezhetőségi értékelésbe. Az alkalmazkodási stratégiák (10-15 évre szóló) és az alkalmazkodási cselekvési tervek (3 évre szóló, konkrét alkalmazkodási intézkedéseket, valamint megosztott felelősségi köröket és finanszírozást tartalmazó) kidolgozása a Kárpátok Fejlesztési Intézet és a helyi hatóságok együttműködésén alapult.

A kassai projekt során (felmérés útján) konzultáltak a helyi polgárokkal arról, hogy véleményük szerint szükség van-e a területükön az alkalmazkodási tervezésre, valamint az alkalmazkodási intézkedések előnyben részesített típusáról. A nagyszombati kísérleti zöldítési projekt tervezését és végrehajtását a helyi hatóság végezte, de az ötletről konzultáltak a körzeti bizottsággal, beleértve a helyi lakosokat is. Emellett Nagyszombatban a polgárok és a helyi szervezetek javaslatot tehetnek a város által egy részvételi költségvetési mechanizmuson keresztül finanszírozandó alkalmazkodási intézkedésekre.

Szlovákia jelenleg felülvizsgálja nemzeti alkalmazkodási stratégiáját, de még nem dolgozott ki nemzeti alkalmazkodási cselekvési tervet; a kassai és nagyszombati kezdeményezést nemzeti szabályozás hiányában hajtották végre. Ezért nemzeti szinten kevés támogatást kap a helyi önkormányzatok alkalmazkodása. Nagyszombat (Trnava) és Kassa (Kosice) Zapad kerülete mellett eddig csak Pozsony (Bratislava) és Kezmarok (Kezmarok) dolgozott ki alkalmazkodási terveket. Ezért összességében a helyi hatóságok csak korlátozott mértékben hajlandók erőforrásaikat a szisztematikus alkalmazkodási folyamatba fektetni.

Városi szinten más korlátozások kapcsolódnak a helyi önkormányzati tisztviselőkhöz, akiket a napi tevékenységeik túlterhelnek. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájának újdonsága és multispektrális jellege is megnehezíti, hogy a helyi önkormányzatok képviselői foglalkozzanak vele.

A siker egyik fő tényezője a város vezetésének erős elkötelezettsége volt. Kassán jelentős támogató tényező volt az alkalmazkodási menetrend iránt érdeklődő helyi polgármester támogatása. Nagyszombatban a helyi önkormányzati tisztviselők éghajlatváltozással kapcsolatos érdeklődése és tanulási hajlandósága ösztönözte részvételüket az „Éghajlatváltozás és helyi fejlesztés – Kihívás a helyi önkormányzatok számára” című nemzetközi konferencián (2012. március, Pozsony). Az eseményt követően Nagyszombat (Trnava City) képviselői aktívan keresték a támogatást az alkalmazkodási cselekvési tervük kidolgozásához. A megoldást a Kárpátok Fejlesztési Intézet által vezetett közös projektben találták meg, amely a magas hőmérséklettel és hőhullámokkal szembeni sebezhetőség felmérésével foglalkozik. A projekt kollaboratív jellege volt az egyik sikertényező. A külső finanszírozás rendelkezésre állása szintén döntő fontosságú volt a sebezhetőségi értékelés elvégzéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervek kidolgozásához.

Kassán a „Climcross Development: A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében megvalósuló partnerség az éghajlatváltozás fejlődésre gyakorolt hatásainak kezelésére.

Nagyszombatban a finanszírozást a Svájci Finanszírozási Mechanizmuson (SFM) keresztül finanszírozott, Nagyszombat városa által inspirált „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló városok” projekt biztosította. A fenntartható erdőgazdálkodás elsősorban az alkalmazkodási stratégia kidolgozását finanszírozta, de 20 000 eurót biztosítottak a nagyszombati város által ültetett és fenntartott facsemetékre. A kis léptékű alkalmazkodási intézkedések támogatását célzó támogatási/részvételi költségvetési programot (évente legalább 10 000 EUR) a városi költségvetésből finanszírozzák.

Szlovákiában nincs olyan jogi keret, amely kifejezetten támogatná a városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. A legfontosabb stratégiai referenciadokumentum a szlovák nemzeti alkalmazkodási stratégia, amelyet a kormány 2014-ben fogadott el. Nagyszombat 2016 óta aláírója a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének, és célul tűzte ki az alkalmazkodást.

Nagyszombatban 2013–2015-ben sor került a sebezhetőségi értékelésre és az alkalmazkodási cselekvési terv kidolgozására. A sebezhetőségi értékelés és az alkalmazkodási stratégia kidolgozása Kassán 13 hónapot vett igénybe, 2013 elejétől 2014 közepéig. A különböző alkalmazkodási intézkedéseket fokozatosan hajtják végre.

Az alkalmazkodási stratégiák mind Kassán, mind Nagyszombaton nyílt és élő dokumentumok, amelyeket rendszeresen nyomon kell követni, értékelni és frissíteni kell. Az engedélyeknek legfeljebb 10 évig kell érvényben maradniuk.

City of Trnava
E-mail: info@trnava.sk

City Borough Košice Zapad
E-mail: info@kosicezapad.sk

Michal Schvalb
Carpathian Development Institute
E-mail: kri@kri.sk 

„Carpathian Development Institute” és „Energia Klub Climate Policy Institute and Applied Communications (2017) Adaptation Best practices from the Visegrad countries” (Kárpátok Fejlesztési Intézete és az Energia Klub Klímapolitikai és Alkalmazott Kommunikációs Intézete)