Tatabánya, Magyarország, a városi hőhullámok és erdőtüzek hatásainak kezelése riasztási intézkedésekkel

Magyarország kontinentális éghajlattal rendelkezik, amelyet forró nyarak (a szélsőséges hőmérsékletek körülbelül 42 ° C) és alacsony általános páratartalom jellemez. Az átlagos éves csapadékmennyiség körülbelül 600 mm, de gyakoriak a záporok és a hidegtől a fagyos havas télig terjedő esőzések. A hőhullámok, különösen nyáron, gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váltak az 1961 és 2010 közötti időszakban. Emellett az elmúlt évtizedekben nőtt az aszály gyakorisága, időtartama és súlyossága (ClimateChange, 2020). Az RCP4.5 és a 8,5 forgatókönyvön alapuló éghajlati előrejelzések azt mutatják, hogy ezek a tendenciák (a hőhullámok és az aszály növekedése) a következő évtizedekben is fennmaradnak (lásd a szélsőséges hőhullámokról szóló EEA-térképeket és a meteorológiai éshidrológiai aszályokra vonatkozó EEA-mutatókat), ezáltal hatást gyakorolva a magyar tájra és társadalomra.

Tatabánya jelenleg és a jövőben is két jelentős, éghajlattal kapcsolatos kockázattal szembesül, amelyek esetében alkalmazkodási intézkedésekre van szükség: hőhullámok (beleértve a városi hősziget-hatáshoz való kapcsolódást) és erdőtüzek. Ez a két kockázat, amelyet a szélsőséges hőmérsékletek és aszályok okoznak, veszélyezteti a környező régiót és a lakosság egészségét (többek között a légszennyezés révén). Emellett az erős esőzések és árvizek is egyre gyakoribbá válnak.

A Helyi Éghajlatváltozási Stratégia és a Cselekvési Terv részeként három intézkedést hajtottak végre Tatabányán: i. helyi hő- és UV-riasztási rendszer; (ii) a Smart Sun oktatási program; és iii. a tűzoltóság kapacitásának javítását célzó intézkedések.

A helyi hő- és UV-riasztási rendszer és a Smart Sun oktatási program célja, hogy megvédje a lakosságot a magas hőmérséklet (beleértve a hőhullámokat is) és az UV-sugárzás káros hatásaitól. Céljuk, hogy:

• a közvélemény figyelmének felhívása a hőhullámok egészségre gyakorolt hatásaira és a kedvezőtlenül magas hőmérséklettel szembeni hatékony önvédelmi intézkedésekre;
• Csökkentse a magas hőmérsékleti viszonyok káros hatásainak kitett emberek számát, és nyújtson olyan információkat, amelyek csökkenthetik az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat;
• Erőforrásokat takaríthat meg azáltal, hogy a következményeket kezelő intézkedések helyett inkább a megelőző intézkedésekre összpontosít.

A tűzoltóság kapacitásának további kiépítésére irányuló intézkedéseket úgy alakították ki, hogy megvédjék a lakosságot és az erdőket az erdőtüzektől, és megelőzzék a biológiai sokféleség csökkenését. Az intézkedések különösen a következőkre irányulnak:

• az erdőtüzek által okozott károk, valamint a füst és a biológiai sokféleség csökkenése miatti egészségügyi hatások megelőzése;
• A tűzoltók körében a képzés és a kapacitás hiánya miatt bekövetkező balesetek megelőzése.

Tatabánya puha intézkedések kombinációját hozta létre a hőhullámok és az erdőtüzek hatásainak kezelésére. Ezek közül egy hő- és UV-riasztási rendszer van érvényben: rendkívül meleg időjárás előrejelzése esetén hőhullám és UV-protokoll lép működésbe. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Népegészségügyi Hivatal a hőhullámokra vagy a magas UV-sugárzásra vonatkozó figyelmeztetésekről számol be a helyi hatóságoknak. Ezt követően a polgárok nyomtatott vagy elektronikus formában kapnak figyelmeztető jelzést. A jegyzőkönyv egy sor olyan tevékenységből áll, amelyek tanácsot adnak a polgároknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan készüljenek fel az előre jelzett hőhullámra, és kihez forduljanak egészségügyi problémák esetén. Kulcsfontosságú szempont, hogy az információk gyorsan és különböző csatornákon (helyi rádió, televízió, a város honlapja, Facebook) keresztül jussanak el a polgárokhoz. Amint hőhullám várható, értesítjük az Országos Tisztiorvost. A polgároknak, az intézményeknek, az egészségügyi szervezeteknek és a médiának szóló, 30 percenként frissített utasításokat különböző médiacsatornákon keresztül terjesztik: riadóztatják a helyi és regionális médiát. Az információkat más csatornákon keresztül is terjesztik: a város honlapja, postai kézbesítés és faxok valamennyi hatóságnak, intézménynek, állami vállalatnak és munkáltatónak.

A hőriasztó rendszert már több alkalommal aktiválták: az elmúlt 8 évben (2020-ig) Tatabányán évente átlagosan 3–5 figyelmeztető jelzést adtak ki. Az UV-riasztórendszert évente egyszer aktiválták, kivéve 2012-ben, amikor kétszer aktiválták. A Polgármesteri Hivatal szerint egyre több lakos van tisztában azzal, hogy mit kell tennie hőhullám vagy UV-sugárzás esetén.

A Smart Sun oktatási program keretében különböző veszélyeztetett csoportokat (pl. csecsemőket és szüleiket, fiatalokat, időseket és betegeket) tájékoztatnak a hőhullámok és a nagymértékű naptevékenység emberi testre gyakorolt káros hatásairól, valamint azokról az egyszerű és hatékony intézkedésekről, amelyekkel megvédhetik magukat és gondoskodhatnak másokról (pl. napi 2-3 liter csendes vizet isznak, 11:00 és 15:00 óra között bent vagy árnyékos helyen tartózkodnak, könnyű kalapot viselnek, napszemüveget viselnek stb.).

A felnőtteket is tájékoztatják a munkakörnyezettel kapcsolatos jogaikról, különösen, ha munkájuk szabadtéri tevékenységeket is magában foglal. Például a munkáltatóknak biztosítaniuk kell a szabadban dolgozó munkavállalók számára az ivóvizet, a megfelelő ruházatot, és gondoskodniuk kell a megfelelő munkarend végrehajtásáról (1 óra szabadban végzett munka a hőhullámban, amelyet 30 perc pihenésnek kell követnie).

A hosszabb ideig tartó magasabb hőmérséklet, a csapadékmennyiség csökkenése és a változó szélviszonyok számos európai régióban növelik az erdőtüzek kockázatát. Az elmúlt években azonban csak kisebb tüzek (főként közeli beépített területek) fordultak elő. A magyarországi Tatabánya városa az alábbiakkal erősítette meg a tűzoltóság erdőtüzek elleni harci képességét:

• szakirányú képzés és felszerelés biztosítása
• az úthálózat javítása az erdőterületeken, ezáltal javítva a segélyhívó szolgálatok elérhetőségét tűz esetén
• őrtornyok vagy kamerarendszerek biztosítása, amelyek segíthetnek a tüzek korai észlelésében; és
• jól irányított veszélyhelyzet-reagálási rendszerek biztosítása.

A tűzidőjárás-jelző rendszer használata segíti a tűzoltóságot az ilyen eseményekre való felkészülésben és reagálásban. A helyi és regionális katasztrófavédelem megerősítése az erdőtüzek által okozott károk és a tűzoltók körében az áldozatok számának csökkenéséhez vezetett. További járulékos előny, hogy ezek az intézkedések más természeti veszélyek, például viharesemények és árvizek kezelésében is segítettek, amelyek az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás következtében gyakrabban fordulnak elő.

A Tatabányai Éghajlatváltozási Cselekvési Terv a felülről lefelé és az alulról felfelé építkező megközelítések integrálásának eredménye. A terv a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének közreműködésével készült. Tatabánya városa támogatta az Akadémia által javasolt kezdeményezéseket, és a civil társadalom támogatásával kezelte a környezetvédelem problémáit, különösen az éghajlatváltozás kockázataival kapcsolatosakat.

A terv előkészítése során széles körű konzultációkra került sor az érdekelt felekkel. Valamennyi érintett önkormányzati szerv részt vett: a Tatabányai Önkormányzat Oktatási Osztálya, az Országos Közegészségügyi Intézet, iskolák (tanárok és diákok), óvodák, helyi kórházak, mérnökök, közműszolgáltatók (villamosenergia-ipari vállalat, ipari vállalkozások, közlekedésirányító vállalat, hulladékkezelő vállalatok stb.).

A hő- és UV figyelmeztető rendszer 22 különböző szervezet szoros együttműködésén és részvételén alapul, beleértve a helyi rendőrséget, a helyi mentőszolgálatot, a helyi polgári védelmet, a helyi tűzoltóságot, a kórházakat, a vízi közműveket és az iskolákat. Tatabánya lakói három aktív csoportot alkottak, amelyek mindegyike a helyi fenntarthatóság előmozdításán dolgozott. Számos eredményük közül hozzájárultak a hő- és UV-riasztási programhoz, csoportokat szerveztek az éghajlatváltozási cselekvési terv helyi szintű végrehajtásához, kibocsátáscsökkentési célokat határoztak meg, valamint oktatási és tájékoztatási programokat hajtottak végre (a városnak éves költségvetése van a lakhatási programjára, amely magában foglalja az energiatakarékosságot is). A három csoport és céljaik a következők:

1. Az első csoport a Lakosok Csoportja, amely a város jövőjére vonatkozó új jövőkép kialakítására összpontosít: reprezentatív szerepet tölt be a nyilvános döntéshozatalban, és erőfeszítései révén hozzájárult a lakosok és a köztisztviselők közötti kommunikáció előmozdításához azáltal, hogy biztosította a helyi érdekek megismertetését;
2. A második csoport a helyi diáktanács: ez a diákok képviselőiből áll, akik különböző feladatokat látnak el, beleértve a helyi döntéshozatalban való részvételt is;
3. A harmadik csoport a helyi éghajlati csoport, amely az egyének széles köréből áll, beleértve a diákokat, nyugdíjasokat, orvosokat, ápolókat, tanárokat, mérnököket, tudósokat, köztisztviselőket, vállalatvezetőket és más lakosokat.

Az együttműködő szereplők széles körű bevonása az egyik olyan sikertényező, amely a hő- és UV-riasztási rendszer kifejlesztéséhez és működtetéséhez vezetett. A riasztási rendszer könnyen aktiválható eljárása megkönnyíti a potenciális kockázatok korai előrejelzését és a polgárok készenléti válaszát is. A riasztás a polgármesteri hivatalból indul. Ezt követően mintegy 150 intézményt tájékoztat, amelyek továbbítják a riasztást munkavállalóiknak és kapcsolattartóiknak. Így a riasztás során minden intézmény tájékoztatást kap, és már tisztában van a feladataival. E folyamat és a média (helyi rádióállomások és televízió) bevonása révén szinte a város teljes lakossága tudomást szerez a riasztásról. A polgármesteri kommunikációs iroda is tájékoztatja a politikusokat.

A Szociológiai Kutatóintézet segített a városnak a riasztási terv kidolgozásában. Ez lehetővé tette az intézet számára, hogy szilárd házon belüli szakértelmet fejlesszen ki, amelyet más magyar önkormányzatok és a Klímabarát Városok Szövetségének tagjai rendelkezésére bocsáthat.

A helyi éghajlat-változási stratégia és cselekvési terv kidolgozását a települési szinten rendelkezésre álló környezeti nevelési és éghajlat-változási költségvetésből finanszírozták. A stratégia és a terv kidolgozásához a Tatabányai Önkormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete munkatársait bízták meg.

2009-ben a Környezetvédelmi Oktatási és Klímaváltozási Főosztály 4 000 000 HUF (kb. 15 000 EUR) költségvetést bocsátott rendelkezésre, és egy teljes munkaidős klímamenedzsert bízott meg a Cselekvési Terv végrehajtásával. Ez a költségvetés az évek során megközelítőleg állandó maradt: Tatabánya Város Önkormányzata évente 4-6 000 000 forintot biztosított, míg más érintett szervezetek további hozzájárulásokat bocsátottak rendelkezésre.

A Tatabányai Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet Magyarország 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája támogatja. Az előkészítés során a Tatabányai Stratégiai és Ellenőrzési Főosztály volt a vezető kormányzati szerv, és a vezető végrehajtó ügynökség.

A helyi éghajlat-változási stratégia és cselekvési terv kidolgozásához körülbelül 1,5 évre volt szükség. Az intézkedések végrehajtása 2008-ban kezdődött és folyamatban van, a már végrehajtott intézkedések még mindig aktívak.

Az éghajlat-változási cselekvési terv a 2008–2025-ös időszakra vonatkozik. Tatabánya önkormányzatát rendszeresen tájékoztatják az elért eredményekről. A stratégia és a cselekvési terv felülvizsgálatát a következő másfél évben tervezik.

András Márton Oláh
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
2800 Tatabánya, Fő tér 6.
Hungary
E-mail: klima@tatabanya.hu 

Főként Tatabánya Önkormányzata és bizonyos mértékig a CIRCLE 2 projekt adaptációs inspirációs könyve (2013)