All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesKulcsfontosságú üzenetek
- Az erdők összetett ökoszisztémák, amelyeket egyre inkább érint az éghajlatváltozás. Az emelkedő hőmérséklet, a változó csapadékminták és a légköri CO2-koncentráció, valamint a gyakoribb és súlyosabb aszályok, viharok és erdőtüzek megváltoztatják az erdők növekedési feltételeit. A hőmérséklet és az évszakok változása megzavarhatja az őshonos erdei fajok életciklusát is, és kedvezhet az invazív kártevők és betegségek terjedésének. Európa 2025-ös környezete szerint ezek a terhelések várhatóan fokozódni fognak, a tűzveszélyes területek bővülésével, a tűzidények meghosszabbodásával, valamint az erdőkárosítók és -betegségek fokozódásával az éghajlat felmelegedésével.
- Az egészséges és reziliens erdők elengedhetetlenek a természet, az éghajlat, a gazdaság és a társadalom számára. Az erdők élőhelyet biztosítanak a biológiai sokféleség számára, támogatják a munkahelyeket és a megélhetést, szabályozzák a vizet, élelmiszert, gyógyszereket és anyagokat biztosítanak. Segítenek az éghajlatváltozás mérséklésében is azáltal, hogy eltávolítják a CO2-t
a légkörből és tárolják azt. Az éghajlatváltozás veszélyezteti ezeket a funkciókat azáltal, hogy növeli a fák pusztulását, csökkenti az erdők növekedését, és növeli az aszályok, viharok, tüzek és kártevők okozta károkat. Ugyanakkor Európa számos ökoszisztémája már most is rossz állapotban van, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a további éghajlati nyomásokkal szemben. Az erdei ökoszisztémák védelme és helyreállítása ezért támogathatja mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, mind az éghajlatváltozás mérséklését. - Az EU átfogó szakpolitikai keretet hozott létre az egészséges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens erdők támogatása és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások védelme érdekében. Ez magában foglalja az uniós alkalmazkodási stratégiát, a biogazdasági stratégiát, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégiát és a 2030-ig tartó időszakra szóló talajvédelmi stratégiát. Emellett a vonatkozó jogszabályok közé tartozik a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet, a természet helyreállításáról szóló rendelet, a javasolt uniós erdőmegfigyelési jogszabály és az erdészeti szaporítóanyagokról szóló uniós rendelet.
Miért fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az erdészeti ágazatban?
Az EU szárazföldi területének mintegy 40%-át erdők borítják. Az erdők az európai biológiai sokféleség szempontjából is különösen fontosak. Számos európai szárazföldi állat-, növény- és gombafajnak adnak otthont, miközben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom és a gazdaság számára.
Az éghajlatváltozás gyorsabban megy végbe, mint ahogy sok erdei ökoszisztéma képes természetes módon alkalmazkodni. Az éghajlati és időjárási szélsőségek gyakorisága és súlyossága növekszik, ami példátlan eseményeket okoz, például erdőtüzeket az Északi-sarkkörön, súlyos aszályokat a Földközi-tenger térségében és Közép-Európában, példátlan kéregbogár-kitöréseket Közép- és Kelet-Európában, amelyek pusztító hatással vannak az európai erdőkre. A földhasználat megváltozása, az erdők széttagoltsága és a gazdálkodási gyakorlatok tovább befolyásolhatják az erdők sebezhetőségét és ellenálló képességét ezekkel a változó feltételekkel szemben. Az EEA Hogyan működnek az európai erdei ökoszisztémák? című tájékoztatója azt sugallja, hogy a lombkorona-pusztulási arány Európában a 20. század vége óta megkétszereződött, ami évente az EU-27 erdőterületének 1%-át érinti. Ez az európai erdei nyelők jelentős csökkenéséhez is vezetett. Emellett Európa környezete 2025-ben megállapítja, hogy az EU szárazföldi szénelnyelője jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, nagyrészt a gyengülő erdőelnyelők miatt. 2014 és 2013 között a földhasználati ágazatból származó átlagos szén-dioxid-eltávolítás mintegy 30 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző évtizedben. Ez a csökkenés az erdőket érintő tényezők kombinációját tükrözi. E tényezők közé tartozik a fokozott kitermelés, az erdők elöregedése, a természetes bolygatás és a pusztulás, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó növekedés csökkenése.
Az első európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) szerint az erdőtüzek gyakoriságának és intenzitásának növekedése sürgős kockázatot jelent a biológiai sokféleségre és a szénelnyelőkre nézve, különösen Dél-Európában. A gyakoribb és súlyosabb forró és száraz körülmények szintén növelhetik a rovarkártevők kitörésének kockázatát. Tekintettel az erdők által nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatásra, az erdők nagyarányú pusztulása lépcsőzetes hatást gyakorolhat az ökoszisztémákra, a gazdaságra és a társadalomra.
Fedezzen fel többet
Külső hivatkozások
Language preference detected
Do you want to see the page translated into ?










