Épületek

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az épületek érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozásra, ami hatással lehet mind az épület szerkezeti jellemzőire, mind az épület beltéri körülményeire. A beltéri hőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya termikus kellemetlenséget okozhat a felhasználók számára, ami negatív hatással lehet az egészségre, a jólétre és a termelékenységre.
• Az EU több fronton is igyekszik kezelni ezt a problémát. Törekedett arra, hogy előmozdítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépítését az építési szabványokba, irányelveket hozott létre az energiahatékonyság és a teljesítmény növelése érdekében, és szakpolitikákat dolgozott ki az épületek olyan felújításának ösztönzésére, amely jobb erőforrás- és energiahatékonyságot eredményez. Az Európai Bizottság 2023 márciusában uniós szintű iránymutatást készített az épületek éghajlatváltozással szembeni rezilienciájáról.
• Az épített környezet rezilienciájának növelésével kapcsolatos ismereteket különböző kutatási programokon keresztül frissítik és dolgozzák ki, és az EU – például az új európai Bauhauson keresztül – pénzügyi támogatást nyújt az innovatív ötletekhez és megoldásokhoz.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Cesare Barillà, Climate Change PIX /EEA

Az éghajlatváltozás mind a lakó-, mind a nem lakáscélú épületekben kárt okozhat (az európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) szerinti jelentős kockázat). Ez növelheti az összeomlás kockázatát, az építőanyagok romlását, sőt az épületek szerkezeti integritását is. Jelentős értékvesztést is okozhat a további viharok, hó- vagy süllyedési károk, a víz behatolása, a romló beltéri klíma és a csökkentett építési élettartam miatt.

Az épületek szerkezeti jellemzőinek befolyásolása mellett az éghajlatváltozás befolyásolhatja azokat a körülményeket, amelyek között az emberek beltéren élnek, dolgoznak és kommunikálnak (az EUCRA-ban jelentős kockázat). Az épületek használóinak fűtési és hűtési rendszereket kell használniuk, hogy megbirkózzanak a szélsőséges hőmérsékletek által okozott termikus kellemetlenségekkel. A társadalom kiszolgáltatott csoportjai gyakran szegényebb lakásokban élnek, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A városi területeken élő emberek különösen veszélyeztetettek a városi hősziget hatása miatt, ami különböző emberi egészségügyi problémákat okoz. Az egészségügyi és szociális ellátó létesítmények is ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, például a hőségnek, az áradásoknak és a viharoknak, amelyek végső soron hatással vannak az emberi egészségre.

Szakpolitikai keret

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia számos intézkedést tartalmaz az épített környezet éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségének kezelésére, szem előtt tartva ugyanakkor az épületeknek az európai éghajlat-politikán belüli horizontális jelentőségét. A stratégia rámutat arra, hogy javítani kell az épületek éghajlatváltozásra való felkészültségét. A stratégia szem előtt tartja továbbá az épületek szerepét a nagyszabású alkalmazkodásban, például a városi hőszigethatás zöld tetők és falak révén történő megfékezésében, valamint az épített környezetre nehezedő éghajlatváltozási terhelések pontosabb előrejelzésének szükségességét. Az épületek szintjén a beruházáspolitikai döntéseket megbízható éghajlati adatokkal kell alátámasztani, beleértve a felújításra vonatkozó háztartási szintű döntéseket is. Ami az épületek biztosítását illeti, a stratégia egyik fő prioritása az, hogy megszüntesse az infrastruktúra és az épített környezet éghajlatvédelmi hiányosságait. A víz és az energia közötti kapcsolat szintén döntő fontosságú, és az építőipar segíthet a kapcsolódó sebezhetőségek kezelésében.

A stratégia prioritásként kezeli a természetalapú megoldásokat, például a zöld tetőket és falakat, amelyek segíthetnek csökkenteni a helytelen alkalmazkodást, amely gyakorlat elkerülését a stratégia javasolja. Az épületekben például a természetalapú megoldások fenntartható alternatívát jelenthetnek a hűtésre szolgáló légkondicionáló berendezések kizárólagos használatával szemben. A zöld infrastrukturális intézkedések (zöld folyosók, zöld városi területek, fák a városokban, valamint zöld tetők és falak) növelhetik az épített környezet ellenálló képességét, különösen akkor, ha integrálják a várostervezésbe, és természetalapú megoldásokkal párosulnak.

Kifejezetten előirányozzák az alkalmazkodási stratégia és az épületkorszerűsítési programról szóló 2020. évi közlemény integrálását. Az európai zöld megállapodás részeként az épületkorszerűsítési program célja, hogy a következő tíz évben megkétszerezze a felújítási arányokat, és nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot biztosítson. Az alkalmazkodás tekintetében rámutat arra, hogy felül kell vizsgálni az épületek fűtésére és hűtésére vonatkozó szabványokat, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket és javítva a társadalom hőhullámokra való felkészültségét. Ezt tovább folytatja az energiaszegénységről szóló 2020. évi ajánlás, amely szintén az épületkorszerűsítési program részét képezi.

2021-ben (az épületkorszerűsítési program keretében) megkezdődött az irodaépületekre vonatkozó 2016. évi zöld közbeszerzési kritériumok felülvizsgálata. Kiterjed az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó kritériumokra, és a fenntartható épületekre vonatkozó új európai keretben kidolgozott mutatókon alapul. Ez utóbbi, amelyet 2020-ban indítottak el, célja az épületek fenntarthatósági teljesítményének értékelése azok teljes életciklusa során, a szélsőséges időjárási kockázatokra, a fenntartható vízelvezetésre és vízfogyasztásra vonatkozó egészségügyi és hőkomfort-mutatókra támaszkodva.

Az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos uniós szakpolitikákat a Climate-ADAPT Health oldal ismerteti. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv iránymutatást nyújt e tekintetben.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve az építőipari ágazatot érintő kockázatokat is.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. sz. értékelő jelentése, II. munkacsoport, „Éghajlatváltozás 2022: A hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség az épített környezet sebezhetőségére és alkalmazkodási lehetőségeire terjed ki, mind globális, mind több regionális szempontból (beleértve Európát és a Földközi-tengert), valamint szélesebb aggregátumokon belül, mint például a városi települések, az egészségügy és a tengerszint emelkedése.

Az éghajlatváltozás által az épületekre jelentett fizikai veszélyek az erdőtüzek, a permafroszt olvadása és a tengerszint emelkedése – ami jelentős sebezhetőséget jelent számos alacsonyan fekvő tengerparti város, köztük az európaiak számára is. Az épített környezet ezért olyan területnek tekinthető, ahol sürgős alkalmazkodási intézkedésekre van szükség, például az építési szabályzatoknak az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb szemszögből történő felülvizsgálatára; innovatív építési megközelítések alkalmazása; vagy akár áttelepülés biztonságosabb területekre, amikor kimerülnek egyes rendkívül veszélyeztetett települések megmentésének lehetőségei. Az igazságos alkalmazkodási politikák keretében kezelendő alkalmazkodási intézkedések bejelentett egyenlőtlen elosztási hatásai közé tartoznak a magasabb költségek, a beltéri életkörülmények romlása (különösen a hátrányos helyzetűek esetében, a szegények számára megfizethető alacsonyabb minőségű építőanyagok miatt), valamint az éghajlatváltozás okozta dzsentrifikációhoz való alkalmazkodás. Az IPCC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentése foglalkozott az éghajlatváltozás hatásaival és az építőiparban rendelkezésre álló alkalmazkodási lehetőségekkel, amelyek hozzájárulhatnak a felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásához.

Az Eurostat Urban Audit mutatóalapú információkkal szolgál a városok alkalmazkodóképességéről, beleértve az infrastruktúrát és az épületeket is. Az Urban Adaptation Map Viewer olyan mutatókat kínál, mint például a talajfedés és a zöld városi területek.

A Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatásának városi atlasza több száz városra és azok környékére vonatkozóan nyújt harmonizált információkat a felszínborításról és a földhasználati térképekről.

Az Európai Bizottság „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramjában az épületek infrastruktúrájában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek a munkaprogramban tárgyalt témák közé tartoznak. A RESIN projekt segíti a városokat abban, hogy szilárd alkalmazkodási stratégiákat dolgozzanak ki a legkritikusabb infrastruktúrájukra vonatkozóan. Az EU-CIRCLE projekt uniós szintű keretet dolgoz ki a természeti veszélyekre, többek között az éghajlatváltozásra felkészült létfontosságú infrastruktúrák támogatására. Az ABC21 projekt célja, hogy tanulmányozza a meleg éghajlati övezetek legjobb fenntartható terveit, hogy felszabadítsa piaci és kutatási potenciáljukat. A projekt a bioklimatikus tervezési megközelítésre, az alacsony energiájú hűtési technikákra és a világ melegebb részein, például Afrikában már használt helyi építőanyagokra összpontosít, amelyek azonosíthatók és más földrajzi területekhez igazíthatók.

A városok alkalmazkodásával kapcsolatos további információk a Climate-ADAPT Urban oldalon találhatók.

Beruházások és finanszírozás támogatása

Az alkalmazkodás uniós finanszírozását a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret támogatja, amely biztosítja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések beépüljenek az összes főbb uniós kiadási programba.

Az infrastruktúra – többek között az épületek – rezilienciájának támogatására szolgáló uniós finanszírozást elsősorban a kohéziós politika szervezi, konkrétabban az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül.

Az EU Szolidaritási Alapja vészhelyzet esetén, a kár bekövetkezését követően avatkozik be. Az éghajlatváltozással kapcsolatos események is finanszírozhatók.

2021-től kezdődően a Horizont Európa kutatási program az 5. klaszter (Éghajlat-energia és mobilitás) „Hatékony, fenntartható és inkluzív energiafelhasználás” elnevezésű 4. célterületéhez tartozó épületekre terjed ki. E program 4. célterületén belül két téma esetében, amelyek a történelmi épületek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatára, illetve a veszélyeztetett épületek zavarkeltő eseményeivel szembeni rezilienciára összpontosítottak, a pályázatok benyújtásának határideje 2023 szeptembere volt; így az épületek alkalmazkodásával foglalkozó új projektek a következő télen finanszírozhatók. Az épületek a Horizont Európa részét képező, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés egyik cselekvési területe, amely az épületkorszerűsítési program és az alkalmazkodási stratégia elveinek integrálása szellemében előmozdítja „az épületkorszerűsítési programra rendelkezésre álló források mozgósítását a középületek és a szociális lakások utólagos átalakítása és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóvá tétele érdekében, erőforrás- és energiahatékonysá, egészségessé és a körforgásos gazdaság elveinek megfelelővé téve azokat”.

Az infrastrukturális ágazatban az uniós finanszírozás kiigazításának egyéb típusai az Európai Beruházási Bank által nyújtott támogatások. Az Európai Beruházási Bank aktívan előmozdítja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát a finanszírozott projektekben.

A biztosítások célja, hogy pénzügyileg kompenzálják a katasztrófák által okozott károkat, amelyek előfordulása az éghajlatváltozás miatt várhatóan növekedni fog. A biztosítási fedezet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nagyon fontos eszköze az infrastrukturális ágazatban, beleértve az épületeket is.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.

Az alkalmazkodás végrehajtásának támogatása

2014 óta az európai szabványügyi szervezetek, a CEN és a CENELEC előmozdítják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépítését az építési szabványokba, előmozdítva azok kidolgozását és harmonizálását azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság megbízatását követve integrálják az éghajlatváltozás hatásait, a technológiai fejlődést és a társadalmi igényeket a beruházási döntésekbe.

Az egy évszázaddal ezelőtti kreatív mozgalomból ihletet merítve az EU az épületkorszerűsítési program keretében elindította az új európai Bauhaust, mint olyan platformot, amely előmozdítja a fenntartható és szép épített környezetet szolgáló új megoldások kreatív közös létrehozását az EU-ban. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse az eszmecserét a megfizethetőbb, hozzáférhetőbb fenntartható életterekről, mozgósítva a tervezők, építészek, mérnökök, tudósok, diákok és inspirált emberek kreativitását bármilyen háttérrel, azzal a céllal, hogy végső soron javítsuk élettapasztalatunk minőségét. A többéves pénzügyi kereten belül ad hoc pályázati felhívások és programok révén pénzügyi támogatást is nyújt. A kezdeti szakasz már számos eredeti hozzájáruláshoz vezetett, amelyek alapján az Európai Bizottság 2021. szeptember 15-én közleményt adott ki.

A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége támogatást nyújt a városi környezethez való alkalmazkodást célzó intézkedésekhez. További információk a ClimateAdapt Urban oldalon találhatók.