Hatások, kockázatok és sebezhetőségek

A globális éghajlati rendszer évszázadokon át változni fog az üvegházhatást okozó gázok múltbeli és jövőbeli kibocsátása miatt. A hőhullámok, árvizek és az ökoszisztémákra, az emberi egészségre és a gazdaságra gyakorolt egyéb hatások valószínűleg súlyosabbá válnak az elkövetkező évtizedekben. Az éghajlati hatások, kockázatok és sebezhetőségi értékelések segítségével meghatározható a természeti rendszerekre és az emberi társadalomra gyakorolt hatások jellege és nagyságrendje. Az értékelések az értékelés céljától, a földrajzi területtől és a célágazattól vagy -rendszertől függően igen eltérőek. Következésképpen módszerek és eszközök széles körét alkalmazzák, amelyeket a múltbeli megfigyelésekből és az éghajlatváltozás jövőbeli forgatókönyveiből, a környezeti feltételekből és a társadalmi-gazdasági tényezőkből származó releváns információk támasztanak alá.  Az alkalmazkodást támogató eszköz (AST) és a városi alkalmazkodást támogató eszköz (UAST) iránymutatást nyújt a kockázatok és sebezhetőségek értékeléséhez.

Értékelés és tervezés

Az éghajlatváltozás hatásai régiónként, ágazatonként, sőt ágazatonként is eltérőek lesznek. A konkrét sebezhetőségek és kockázatok megértése elengedhetetlen az alkalmazkodási intézkedések regionális szintű tervezéséhez és végrehajtásához. Az éghajlatváltozás az éghajlattal kapcsolatos kockázatok egyik fő mozgatórugója, de nem az egyetlen.

A globális éghajlatváltozás jövőbeli nagyságrendje és üteme a társadalom és a gazdaságok globális szintű fejlődésétől függ. Ezeket a változásokat a globális társadalmi-gazdasági és éghajlati forgatókönyvek rögzítik. A társadalmi-gazdasági forgatókönyvek a társadalom döntései alapján hitelesen leírják a világ lehetséges jövőbeli államait – ezek nem előrejelzések. A globális társadalmi-gazdasági forgatókönyvek alapul szolgálnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvekhez, amelyeket a globális éghajlati modellek használnak a jövőbeli éghajlatváltozás globális szintű előrejelzéséhez. Ezek az előrejelzések regionális éghajlati modellek vagy statisztikai csökkentési technikák alkalmazásával csökkenthetők az Európára vonatkozó részletesebb éghajlati előrejelzések kiszámítása érdekében.

Az éghajlatváltozás regionális hatásai a környezeti, társadalmi-gazdasági, politikai és technológiai feltételek regionális szintű alakulásától is függenek. Az emberek például növelhetik sebezhetőségüket a tengerparti árterületek urbanizációjával, a domboldalak erdőirtásával vagy a kockázatnak kitett területeken épületek építésével. Másrészt csökkenthetik sebezhetőségüket azáltal, hogy intézményi és technikai kapacitást építenek ki az éghajlati veszélyek kezelésére.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. sz. értékelő jelentése, II. munkacsoport, „Éghajlatváltozás 2022: A hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség áttekintést nyújt az éghajlatváltozás ágazatok és régiók között azonosított hatásairól, kockázatairól és sebezhetőségeiről, különös tekintettel Európára.

A sebezhetőségi és kockázatértékelés kötelező az alkalmazkodási intézkedések megtervezése és végrehajtása, valamint az erőforrások rangsorolása érdekében. Meghatározzák, hogy mely régiókat, ágazatokat vagy rendszerelemeket érinti különösen az éghajlatváltozás, és hol van sürgősen szükség az alkalmazkodásra.

Az EEA 2004 óta rendszeresen tesz közzé jelentéseket „Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában” címmel. A legutóbbi kiadás (2017) 35 mutató alapján értékeli az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos tendenciákat és előrejelzéseket Európa-szerte. Áttekinti továbbá az alkalmazkodási politikák európai, transznacionális és nemzeti szintű kidolgozását, valamint az alapul szolgáló tudásalap fejlesztését. Az európai éghajlati adatfelfedező a Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásával együttműködve naprakész változatot nyújt a különböző éghajlati tényezőkről és mutatókról. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés keretében az EEA kidolgozta az alkalmazkodási eredménytáblát, amely áttekintést nyújt a szubnacionális szintű veszélyekről, hatásokról, expozícióról, sebezhetőségekről és alkalmazkodási intézkedésekről.

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve a mezőgazdasági ágazatot érintő kockázatokat is.

Az „Irány a Föld” (DestinE), az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése a Föld globális szintű, rendkívül pontos digitális modelljének kidolgozására, nyomon követi, szimulálja és előrejelzi a természeti jelenségek és az emberi tevékenységek közötti kölcsönhatást. A digitális ikrek célja, hogy segítsenek felkészültebben reagálni a jelentős természeti katasztrófákra, alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz és előre jelezni a társadalmi-gazdasági hatásokat.

A DRMKC - Risk Data Hub egy GIS webes platform, amely támogatja a tervezőket és a döntéshozókat az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Számos irányítópultot biztosít a veszélyes eseményekből eredő kockázatokra, sebezhetőségre, gazdasági károkra és emberi veszteségekre vonatkozó adatokkal Európa-szerte. A DRMKC kockázatiadat-központ kockázatbecslési eredménytáblája biztosítja a különböző eszközök és veszélyek kockázati szintjét országos, NUTS 2 és NUTS 3 szinten. A sebezhetőségi irányítópult a sebezhetőség négy dimenziójának mutatója, amely országos, NUTS2 és NUTS3 szinten méri a katasztrófákkal szembeni rendszerszintű sebezhetőséget. A Veszteségek és Károk Irányítópult végül egy sor veszélyből eredő veszteséget jelent, évenkénti bontásban és összesítve, mind a gazdasági hatás, mind az érintett személyek tekintetében.

A kockázatok és sebezhetőségek értékelésének módjára vonatkozó iránymutatás megtalálható az alkalmazkodást támogató eszközben (AST) és a városi alkalmazkodást támogató eszközben (UAST), különösen a 2. lépésben: Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és sebezhetőségek értékelése.

Éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások

Az éghajlati szolgáltatások globális keretrendszere lehetővé teszi az éghajlati változékonyság és változás kockázatainak jobb kezelését a tudományosan megalapozott éghajlati információk és előrejelzések kidolgozása, valamint azoknak a globális, regionális és nemzeti szintű tervezésbe, szakpolitikába és gyakorlatba való beépítése révén. Európában a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása (C3S) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklésének támogatása érdekében hozzáférést biztosít a múltbeli és jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó adatokhoz és információkhoz. A C3S elérhetővé tett egy éghajlati adattárat, amely minőségbiztosított információkat nyújt a Föld múltbeli, jelenlegi és jövőbeli éghajlatáról. Az egyes ágazatokra és szakpolitikai területekre vonatkozó célzott éghajlat-politikai információkat egyre inkább elérhetővé teszik a C3S ágazati információs rendszeren (C3S SIS) keresztül.  A Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása (CAMS) rendszeresen frissített becsléseket nyújt az összes uniós ország napi szén-dioxid-kibocsátásáról hat ágazat tevékenységi adatai alapján. 2018 eleje óta a C3S minden évben közzéteszi az éghajlat európai helyzetéről szóló jelentést, amely áttekintést nyújt az év éves és szezonális éghajlatáról, valamint az elmúlt évtizedek legfontosabb tendenciáiról. 2022-ben ez a jelentés a Meteorológiai Világszervezettel közösen készült. Emellett számos országban folyamatban van az éghajlati szolgáltatások fejlesztése és végrehajtása (lásd az országokról szóló oldalakat).