1.4 Információgyűjtés

1.4 Információgyűjtés

Az alkalmazkodási politika kidolgozásának tényeken, valamint megbízható információkon és ismereteken kell alapulnia. Az alkalmazkodás tervezésének megkezdésekor össze kell gyűjteni az összes potenciálisan releváns információt. Ez a következőket foglalja magában:

• az éghajlattal kapcsolatos jelenlegi és lehetséges jövőbeli hatásokkal és kockázatokkal kapcsolatos meglévő munka azonosítása,
• folyamatban lévő, alkalmazkodással kapcsolatos tevékenységek
• a bevált gyakorlatok példái az országon belül vagy kívül.

I. Az éghajlattal kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli hatásokkal és kockázatokkal kapcsolatos meglévő munka azonosítása

El kell végezni az éghajlatváltozással kapcsolatos lehetséges rövid, közép- és hosszú távú hatásokra vonatkozó jelenlegi munka első átvilágítását. Globális szinten az IPCC elkészítette a 6. értékelő jelentést, amely az éghajlati rendszer és az éghajlatváltozás legkorszerűbb fizikai megértésével foglalkozik, összehozva az éghajlattudomány legújabb eredményeit. Az első európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA)az Európát jelenleg és a jövőben fenyegető főbb éghajlati kockázatok átfogó értékelése. 36 éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik az energia- és élelmezésbiztonságot, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát, a vízkészleteket, a pénzügyi rendszereket és az emberek egészségét.

Az EEA számos mutatót készít, amelyek leírják a megfigyelt és előre jelzett éghajlatváltozást és annak hatásait Európában. Ezenkívül az EEA „Európa változó éghajlati veszélyei – indexalapú interaktív EEA-jelentés” című jelentése hasznos áttekintést nyújt az EEA mutatóiról, valamint további információkat nyújt a szakpolitikai kontextusról. Megbízható és felhasználóorientált éghajlat-politikai szolgáltató a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása (C3S). a C3S hozzáférést biztosít az európai éghajlat múltbeli, jelenlegi és jövőbeli állapotára vonatkozó információkhoz; az éghajlati adattár (CDS) konkrét köz- vagy kereskedelmi igényekhez igazodó, testreszabott szolgáltatásokat nyújt. Az EEA éghajlati hatásvizsgálati és felkészültségi portálja interaktív térképeken és ábrákon mutatja be, hogy a hőhullámok, az árvizek, az aszályok és az erdőtüzek egyre nagyobb mértékben érintik Európát, és példákat mutat be a felkészültségre. Az európai éghajlati adatfelfedező egy grafikus felhasználói felület, amely könnyen használható módon interaktív hozzáférést biztosít a C3S éghajlati adattárolójából származó számos éghajlati indexhez. Ezenkívül a C3S ágazati információs rendszerén (SIS) keresztül éves éghajlat-politikai jelentéseket, éghajlat-politikai közleményeket, valamint az éghajlati hatásvizsgálatról szóló kísérleti tanulmányokat kínál kiválasztott ágazatok számára. Kifejezetten az emberi egészségre és jólétre gyakorolt éghajlati hatások tekintetében a releváns erőforrások gazdag tárházát gyűjti össze.

A Katasztrófakockázat-kezelési Tudásközpont (DRMKC) kockázati adatközpontja (RDH) olyan platform, amelynek célja a kockázatra, kárra és veszteségre vonatkozó adatok páneurópai szintű központosítása és szabványosítása.

Az Európai Éghajlat-egészségügyi Megfigyelőközpont információkkal támogathatja a szakpolitikai ciklus különböző szakaszait, beleértve az egészséggel kapcsolatos alkalmazkodási stratégiák és tervek kidolgozását, végrehajtását, nyomon követését és értékelését.

Ezenkívül a Közös Kutatóközpont (JRC) PESETA-projektsorozata (PESETA I., II., III. és IV.) értékeli a jövőbeli éghajlatváltozás lehetséges biofizikai és gazdasági következményeit Európa számára.

Ennek az átvilágítási szakasznak figyelembe kell vennie azon projektek és tanulmányok eredményeit is, amelyek olyan konkrét ágazatokra összpontosítanak, mint a mezőgazdaság, az erdészet, a vízgazdálkodás, a halászat, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások, az egészségügy, az energia, a turizmus, a közlekedés, az építőipar/épületek, a gazdaság/ipar, a polgári védelem/katasztrófakockázat-csökkentés, a területrendezés/földhasználat-tervezés és a szociális kérdések. Az ágazati szövetségek, tanácsadó cégek vagy egyes közintézmények ágazati elemzéseket végeznek. A múltbeli természeti, időjárási és éghajlati eseményeket és katasztrófákat számos nemzetközi adatbázis, például az EM-DAT vagy a DesInventar dokumentálja. A bejelentési küszöbértékek miatt azonban vannak korlátaik. A biztosítási ágazat, különösen a viszontbiztosítók szintén veszélyességi és kockázati adatbázisokat tartanak fenn. Az EEA a NatCatSERVICE-en és a CATDAT-on (RiskLayer) alapuló mutatót és irányítópultot tart fenn évente.

Ez a széles körű első áttekintés elő fogja segíteni a folyamat elindítását és az alkalmazkodás ügyének kidolgozását, valamint alapot fog szolgáltatni egy későbbi szakaszban elvégzendő mélyrehatóbb elemzéshez. Támogatja továbbá az alkalmazkodási politika szempontjából releváns szempontokról, például a célkitűzésekről, a kiemelt ágazatokról, a kiszolgáltatott csoportokról stb. folytatott megbeszélések előmozdítását.

II. Az alkalmazkodás szempontjából releváns, folyamatban lévő tevékenységek azonosítása

Az alkalmazkodást nem szabad elszigetelten végezni. Meg kell határozni a meglévő releváns eszközöket és az alkalmazkodással kapcsolatos, folyamatban lévő intézkedéseket (bár azokat valószínűleg nem az „alkalmazkodás” címszó alatt hajtják végre), például a katasztrófakockázat-csökkentést és -kezelést, a biológiai sokféleség védelmét vagy a földhasználat-tervezési/területrendezési politikákat. Emellett meg kell határozni az országban meglévő ágazati vagy regionális alkalmazkodási stratégiákat/terveket, valamint az alkalmazkodással és az alkalmazkodással kapcsolatos transznacionális és európai tevékenységeket.

Ez más hatóságok munkatársaival és az érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben valósítható meg a következő irányadó kérdésekkel, amelyek segítenek az alkalmazkodás szempontjából releváns, folyamatban lévő tevékenységek azonosításában:

• Szembesültek-e már az éghajlatváltozás vagy az alkalmazkodás témájával?
• Ismernek-e online tudásplatformokat, rendszeres alkalmazkodási hírleveleket, tanulmányokat vagy projekteket az éghajlatváltozás vagy az alkalmazkodás témájában más forrásokból (egyetemek, más kutatóintézetek, kormányzati minisztériumok, más országok stb.), amelyek fontosak?
• Léteznek-e már olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak az alkalmazkodáshoz, még akkor is, ha azokat nem azonosították vagy jelölték meg kifejezetten alkalmazkodási intézkedésként?
• Végrehajtottak-e már az alkalmazkodás szempontjából releváns célzott tevékenységeket?
• Léteznek-e olyan meglévő jelentéstételi tevékenységek, eszközök, stratégiák, folyamatok stb., amelyek fontosak vagy felhasználhatók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz?
• Melyek az alkalmazkodás szempontjából releváns meglévő hálózatok vagy kezdeményezések, és hogyan használhatók fel vagy foglalhatók le az alkalmazkodás érdekében?

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén végzett országspecifikus tevékenységek áttekintése a Climate-ADAPT országoldalain érhető el.

III. A bevált gyakorlatok feltérképezése az országon belül és kívül

Az egyik területen jól működő alkalmazkodási gyakorlatok potenciálisan átültethetők más területek hasonló kihívásainak kezelésére, figyelembe véve a sajátos körülményeket. Az egyes intézkedések teljesítménye azonban függhet a probléma hatókörétől és a végrehajtás konkrét mértékétől. A legkorszerűbb alkalmazkodási gyakorlatokra és tapasztalatokra vonatkozó meglévő információk (pl. Climate-ADAPT esettanulmányok)felhasználása szintén optimalizálhatja az egyéni erőforrásokat és az erőkifejtés-gazdálkodást. A nemzeti online esettanulmány-portfóliók áttekintése a Climate-ADAPT-on is elérhető.

További források

• Európai klímaadat-felfedező
• Európai éghajlati kockázatértékelés
• A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása (C3S)
• Klímaadattár (CDS)
• Tanulmány az alkalmazkodás modellezéséről
• Kockázatiadat-központ (RDH)
• Éghajlati információk