eea flag

A 65 évnél idősebb népesség hővel összefüggő globális mortalitása.
Forrás: Watts et al., 2020

Egészségügyi kérdések

Az átlaghőmérséklet, valamint a hőhullámok gyakoriságának, intenzitásának és időtartamának előre jelzett növekedése valószínűleg súlyos hatással lesz a közegészségre a WHO európai régiójában, különösen az idősek körében és a városokban a városi hőszigethatás miatt. Globálisan az elmúlt 20 évben a 65 évnél idősebb emberek hővel kapcsolatos halálozása közel megduplázódott, és 2018-ban elérte a 300 000 halálesetet. Ugyanebben az időszakban a WHO európai régiójában a halálesetek száma több mint 30%-kal nőtt (Watts et al., 2020).

Az életkor, a már meglévő betegségek és a társadalmi nélkülözés kulcsfontosságú tényezők, amelyek miatt az emberek valószínűleg több kedvezőtlen egészségügyi eredményt tapasztalnak a hőséggel és a szélsőséges hőmérsékletekkel kapcsolatban (WHO Európai Regionális Iroda, 2018). A nagyobb kockázatnak kitett egyéb veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a krónikus betegségekben (például szív- és légzőszervi betegségekben, endokrin rendszerzavarokban, mentális egészségügyi zavarokban, anyagcserezavarokban és vesebetegségekben) szenvedők, a terhes nők, a kisgyermekek, a szabadban dolgozók, a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos környezetben városi környezetben élők, a migránsok és az utazók. Az éghajlatváltozás mellett a népesség elöregedése és az urbanizáció erősen befolyásolja a hőmérséklet és az egészség közötti kapcsolatot a WHO európai régiójában (WHO Európai Regionális Iroda, 2021).

Megfigyelt hatások

A szélsőséges hőnek való veszélyes kitettség lehetősége az elmúlt évtizedekben nőtt (EEA, 2017). A hőnek való kitettség közvetlen hatásokkal járhat, mint például a hőstressz vagy a kiszáradás, vagy közvetett hatásokkal, mint például a szív- és érrendszeri és légzőszervi betegségek, a vesebetegségek vagy az elektrolit rendellenességek súlyosbodása. A hő közvetlen hatásai többnyire ugyanazon a napon és az azt követő 3 napban jelentkeznek (WHO Európai Regionális Iroda, 2018). Globálisan a veszélyeztetett népességcsoportok 2019-ben 475 millió további hőhullám-eseményeknek való kitettséget tapasztaltak, ami viszont a túlzott morbiditásban és mortalitásban tükröződött (Watts et al., 2020). 2018-ban a hőség okozta halálozás pénzben kifejezett költsége a WHO európai régiójában 11 millió európai átlagos jövedelmének felelt meg (Watts et al., 2020). Városspecifikus tanulmányok azt mutatták, hogy a földközi-tengeri városokban csökkent a hőhalálozás, a régió északi részén található városokban azonban nem (WHO Európai Regionális Iroda, 2021).

Előrejelzett hatások

Az Európára vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a magas hőstresszszinttel rendelkező napok száma a régióban mindenütt növekedni fog (EEA, 2017), míg a hővel kapcsolatos hatások jelentősen növekedhetnek az éghajlatváltozás, az urbanizáció és az öregedés együttes hatásai révén. Az elmúlt évtizedben számos tudományos tanulmány nyújtott előrejelzést a WHO európai régiójának hővel kapcsolatos egészségügyi hatásairól helyi, szubnacionális és nemzeti szinten. Ennek megfelelően 31 európai fővárosban nőtt a hőhullám valószínűsége, míg az elkövetkező évtizedekben az összes európai nagyvárosi terület jobban ki lesz téve a szélsőséges hőségnek (WHO Európai Regionális Iroda, 2021). Az emberi egészségre gyakorolt hőhatás nagysága az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásától, valamint a világszerte bevezetett megelőző intézkedések mértékétől függ. Nagymértékű felmelegedés esetén az Európai Unió a század végére évente több mint 100 000 további hőhalálozást szenvedhet el. A halálesetek száma sokkal kisebb lenne, ha a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C-ra korlátozódna. Így a felmelegedés 2 °C alatti szintre való korlátozása megakadályozhatja a hőséghez kapcsolódó mortalitást és morbiditást (EASAC, 2019). Nagymértékű alkalmazkodás nélkül az éghajlatváltozás jelentősen megnöveli a betegségek hővel kapcsolatos terhét.

Policy válaszok

A hőmegelőzéshez különböző szintű intézkedések portfóliójára van szükség, beleértve a meteorológiai korai előrejelző rendszereket, az időben történő lakossági és orvosi tanácsadást, a lakhatás és a várostervezés javítását, valamint annak biztosítását, hogy az egészségügyi és szociális rendszerek készen álljanak a cselekvésre. Ezek az intézkedések beépíthetők egy szisztematikus közegészségügyi válaszintézkedésbe, a hő-egészségügyi cselekvési tervbe (HHAP). Az országok az egészségügyi cselekvési tervek előkészítésének, kidolgozásának és végrehajtásának különböző szakaszaiban vannak. A WHO Európai Regionális Irodája 2019-ben felmérést végzett, amely a HHAP-okra vonatkozó irányítási és intézményi intézkedéseket vizsgálta. A felmérésben részt vevő 35 ország közül 16 jelezte nemzeti egészségügyi cselekvési terv meglétét, és több ország hozott létre egészségügyi cselekvési terveket szubnacionális vagy városi szinten (WHO Európai Regionális Iroda, 2021).

A megfigyelőközpontnak a nemzeti hő-egészségügyi cselekvési tervekről és riasztási rendszerekről szóló oldala áttekintést nyújt a nemzeti (és néhány szubnacionális) hő-egészségügyi cselekvési tervekről és riasztási rendszerekről. A WHO/WMO éghajlattal és egészséggel foglalkozó közös hivatala által koordinált Globális Hőegészségügyi Információs Hálózat további forrásokat biztosít a lakosságnak a változó éghajlatunkban előforduló szélsőséges hőség elkerülhető egészségügyi kockázataival szembeni védelmére irányuló kapacitás javítására.

Further információ

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.