eea flag

Az éghajlatváltozás hatása a mentális egészségre

Az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásainak fő útjai Európában (lásd a háttérjelentést).
Forrás: EEA-kidolgozás, Lawrance et al. alapján (2021) és Berry et al. (2010)

Mentális egészség: az éghajlatváltozásból eredő további terhek

Az uniós országokban és az Egyesült Királyságban 84 millió embert érintenek mentális egészségügyi problémák (OECD és Európai Bizottság, 2018). A mentális egészség azonban szisztematikusan alulreprezentált az állami költségvetésekben és az egészségügyi rendszerben (WHO, 2018). Az éghajlatváltozás várhatóan világszerte rontja a mentális egészségügyi eredményeket (Lawrance et al., 2021: Romanello et al., 2021), különösen a kiszolgáltatott személyek és közösségek számára (IPCC, 2022).

Az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásai nagyrészt feltáratlanok a fizikai egészségre gyakorolt hatásokhoz képest. Ez különösen aggasztó a lakosság hőhullámoknak, áradásoknak vagy erdőtüzeknek való növekvő kitettségének fényében, mivel az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák bármely formájából eredő pszichológiai traumák 40-szer nagyobbak lehetnek, mint a fizikai sérülések (Lawrance et al., 2021). Emellett az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatása a szociálisan kiszolgáltatott közösségek esetében a legjelentősebb (Ingle és Mikulewicz, 2020).

Az éghajlatváltozás számos módon befolyásolhatja a mentális egészséget: a szélsőséges időjárási események poszttraumás stressz-zavart, szorongást és depressziót okoznak; a szélsőséges hőmérsékletek befolyásolják a hangulatot, súlyosbítják a viselkedési rendellenességeket, növelik az öngyilkosság kockázatát és befolyásolják a mentális egészségügyi problémákkal küzdők jóllétét; az éghajlattal kapcsolatos szorongást okozó, folyamatban lévő vagy várható éghajlatváltozáshoz és környezeti változásokhoz kapcsolódó szorongás; valamint egész közösségek változó megélhetésével és társadalmi kohéziójával kapcsolatos hatások. Ezeket az alábbiakban ismertetjük, és részletesebben a háttérjelentésben tárgyaljuk.

Az éghajlatváltozás hatásai a mentális egészségre

A szélsőséges időjárási eseményekkel összefüggő veszteségek és károk mentális egészségre gyakorolt hatásai

A szélsőséges időjárási események, például az áradások által okozott károk, megélhetési veszteségek és lakóhelyelhagyás jelentős hatást gyakorolhatnak az egyének mentális egészségére poszttraumás stresszzavar (PTSD), szorongásos és depressziós zavarok formájában (Fernandez et al., 2015; Tong, 2017). Európában az 1998 és 2018 közötti áradások következtében mentális zavarokról beszámoló emberek teljes számát 1,72 és 10,6 millió közé becsülik (Jackson és Devadason, 2019).

Az erdőtüzek hatása az olyan tünetek magasabb előfordulásával is összefügg, mint a depresszió, a szorongás, az ellenségesség, a fóbiás szorongás és a paranoia a nem érintettekhez képest (Papanikolaou et al., 2011), valamint az alvási és szorongásos zavarok kezelésére használt gyógyszerek nagyobb mértékű fogyasztásával (Caamano-Isorna et al., 2011). A PTSD, a depresszió és a szorongás tünetei a tűz után több évvel is fennmaradhatnak a kitett lakosság körében (To et al., 2021).

A mezőgazdasági termelők gyakran rendkívül kiszolgáltatottak a környezeti tényezőkkel, például az aszályokkal kapcsolatos mentális egészségügyi kockázatokkal szemben (Cianconi et al., 2020), de korlátozott számú európai tanulmány támasztja alá ezt. A Daghagh Yazd et al. által végzett globális bizonyíték-felülvizsgálat szerint. (2019) az éghajlati változékonyság/aszály a mezőgazdasági termelők mentális egészségét leginkább befolyásoló négy tényező egyikeként jelenik meg.

A magas hőmérséklet hatása a mentális egészségre

A magas hőmérséklet, például a hőhullámok idején, hangulati és viselkedési rendellenességekkel jár, beleértve az agresszív viselkedés és a bűnözés növekedését. Kapcsolatokat találtak a magas hőmérséklet és az öngyilkosság kockázatának növekedése között, különösen a férfiak esetében, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos felvételek és a sürgősségi osztályok látogatásainak kockázata között (Thompson et al., 2018).

A szélsőséges meleg hőmérséklet hatásainak kitett konkrét csoport a már meglévő mentális egészségi állapotban lévő emberek (Palinkas et al., 2020: Page et al., 2012), akik számára a hőség pszichológiai szorongással, rosszabb mentális egészséggel és magasabb halálozással jár (Charlson et al. 2021). A meleg időszakokban a mentális egészségben szenvedő betegek halálának kockázatát növeli a hő kölcsönhatása a diuretikumokkal és a pszichotróp gyógyszerekkel (Page et al. 2012).

A folyamatban lévő és várható éghajlati és környezeti változások okozta stressz

Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak negatívan befolyásolhatják a mentális jóllétet. Ez a „szolasztalgia”, azaz a szeretett helyet érintő környezeti változások által kiváltott szorongás formáját öltheti; „ökoszorúság” vagy „éghajlati szorongás”, azaz a környezeti kataklizmától való krónikus félelem, amely az éghajlatváltozás látszólag visszafordíthatatlan hatásának megfigyeléséből és az ahhoz kapcsolódó, az egyén jövőjével és a következő generációk jövőjével kapcsolatos aggodalmakból ered; vagy „ökoparalízis”, amelyet úgy határoznak meg, mint az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló hatékony intézkedések meghozatalára való képesség hiányának érzése (Albrecht et al., 2007; Albrecht, 2011; Clayton et al., 2017).

A gyermekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek különösen kiszolgáltatottak a környezeti változásokkal kapcsolatos szorongásnak és mentális egészségügyi problémáknak (Burke et al., 2018). Az éghajlatváltozás a gyermekek és a fiatalok egyik legnagyobb aggodalomra okot adó oka (UNICEF és Eurochild, 2019). Egy több európai országot is bevonó globális felmérésben az éghajlatváltozással kapcsolatos érzések negatívan befolyásolják a gyermekek és fiatalok közel felének mindennapi életét és működését, és a válaszadók 75%-a „félelmetesnek” ítélte a jövőjüket (Marks et al., 2021; Hickman et al., 2021).

Hatások közösségi szinten

Az, hogy az egyénekre gyakorolt mentális egészségügyi hatások hogyan jelennek meg a közösségre gyakorolt hatásokban, számos tényezőtől függ. Ezek közé tartozik az adott közösség adott típusú fenyegetésnek való kitettségének szintje (az éghajlati veszélyek intenzitása, időtartama, ismétlődése vagy tartóssága). Például a magas hőmérsékletnek kitett városok erőszakosabbá válhatnak (Cianconi et al., 2020). Tanulmányok rámutatnak a hőmérséklet és a bűncselekmények közötti összefüggésre (Murataya és Gutiérrez, 2013), például a párkapcsolati erőszakra (Sanz-Barbero et al., 2018). Egy másik tényező a közösség sebezhetősége, azaz a népesség összetétele, amely hajlamossá teheti a negatív mentális egészségügyi eredményekre. A kiszolgáltatott személyek - a nők, az idősek, a gyermekek, a korábbi pszichiátriai betegségben szenvedők, az alacsony jövedelmű vagy rossz szociális hálózattal rendelkező emberek, valamint az őslakos és bennszülött közösségek - nagyobb valószínűséggel alakulnak ki pszichopatológiák (Cianconi et al., 2020).

Közösségi szinten az éghajlatváltozás az erőforrások hiánya miatt is megterhelheti a közösségeket, ami lakóhelyelhagyáshoz, erőszakhoz és bűnözéshez vezet (Hayes és Lengyelország, 2018). Ez különösen érvényes lehet az őslakos és hagyományos közösségekre, valamint azokra a régiókra, ahol a környezeti változás gyors ütemben halad előre (pl. az Északi-sarkvidéken vagy a Földközi-tenger medencéjében).

Az éghajlatváltozás várható hatásai az egészségre

A szélsőséges hőhullámok gyakorisága és intenzitása az előrejelzések szerint minden üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyv szerint tovább növekszik (IPCC, 2021). Emellett Dél-Európában a melegebb és szárazabb körülmények megfigyelt tendenciája a következő évtizedekben is folytatódni fog, ami az erdőtüzek súlyosságának és előfordulásának növekedéséhez vezet, ami valószínűleg fokozott hatást gyakorol a mentális egészségre.

Árvizek esetén a mentális problémák súlyossága arányos az árvíz által az ember életére gyakorolt hatás nagyságával – a veszteségek és károk szintjével, a napi rutin megzavarásával stb. (Fernandez et al. (2015). Így az árvizek előre jelzett megnövekedett gyakorisága és nagyságrendje valószínűleg nagyobb hatást gyakorol a mentális egészségre a jövőben. Az előrejelzések szerint a part menti áradások önmagukban évente további ötmillió enyhe depressziós esetet okozhatnak az EU-ban a 21. század végéig a tengerszint emelkedésének forgatókönyve mellett és alkalmazkodás nélkül (Bosello et al., 2011).

A földközi-tengeri térségben a növekvő népesség és az éghajlatváltozás hatásainak kombinációja kritikus erőforrások hiányát idézheti elő, veszélyeztetve a víz- és élelmezésbiztonságot, ami potenciálisan veszélyeztetheti a közösségi kohéziót és ronthatja az egyének mentális egészségügyi eredményeit (MedECC, 2019). Az északi országokban, például Finnországban az előrejelzések szerint csökken a hó és nő a felhőtakaró, ami további mentális egészségügyi kihívásokat okozhat a csökkent fényerő és a szezonális affektív zavarok gyakoribb előfordulása miatt (Burenby et al., 2021; Meriläinen et al., 2021).

Szakpolitikai válasz

Annak ellenére, hogy Európában léteznek a mentális egészség általánosabb kezelésére irányuló politikai erőfeszítések, kevés olyan szakpolitika létezik, amely kifejezetten az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásait célozza. Például az Európai Bizottság új, „Egészségesebben,együtt” elnevezésű, nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezése (2022–27) segíteni fogja a tagállamokat a nem fertőző betegségek jelentette terhek csökkentésében, és a mentális egészség a tervezett öt munkaterület egyike lesz. A WHO Európai Regionális Irodája a mentális egészségre vonatkozó közelmúltbeli, 2021–2025-ös európai cselekvési keretben (WHO/Európa, 2021) elismeri a mentális egészség jelentőségét a fenntartható fejlődési célok elérése szempontjából. Ezek a stratégiák azonban nem terjednek ki kifejezetten az éghajlatváltozásra.

Egyre több európai ország rendelkezik általános mentális egészségügyi stratégiával (OECD és Európai Bizottság, 2018). A nemzeti alkalmazkodási és egészségügyi politikák EEA-elemzése szerint azonban az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásait csak a szakpolitikai dokumentumok kis részében ismerik el, és még kevesebb ilyen szakpolitikai dokumentum tartalmaz konkrét intézkedéseket.

Lawrance et al.: Ajánlások a politikai döntéshozók számára az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésére. (2021) magában foglalja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó azon szakpolitikák rangsorolását, amelyek járulékos előnyökkel járnak a mentális egészség szempontjából és csökkentik a társadalmi egyenlőtlenségeket (pl. a természethez való jobb hozzáférés); proaktív alkalmazkodási beavatkozások a legkiszolgáltatottabb közösségek számára; a források hozzárendelése a vonatkozó kutatáshoz; és gondos kommunikáció az éghajlatváltozás témájában.

Futher információ

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.