All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesKulcsfontosságú üzenetek
- Az éghajlatváltozás súlyosbítja a tengeri és part menti területekre nehezedő jelenlegi emberi terhelést, ami jelentős következményekkel jár a halászatra, az akvakultúrára és a tengeri ökoszisztémákra nézve. Az óceáni viszonyok változásai már most is hatással vannak a halállományokra, a hozamokra, a fajok eloszlására és a halászterületekre, míg a szélsőséges időjárási események növekvő gyakorisága és intenzitása várhatóan a kék gazdaság valamennyi ágazatára hatással lesz.
- Az EU úgy kezeli ezeket a kihívásokat, hogy megerősíti a tengerekkel kapcsolatos tudásbázist olyan kezdeményezések révén, mint a Kopernikusz tengeri szolgáltatás és az európai tengeri megfigyelési és adathálózat, amelyek világszerte ingyenes és nyílt hozzáférést biztosítanak a kiváló minőségű tengeri adatokhoz és információkhoz. Az EU a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv révén is előmozdítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Célja, hogy megvédje azt a tengeri ökoszisztémát és biológiai sokféleséget, amelytől egészségünk és a tengerrel kapcsolatos gazdasági és társadalmi tevékenységeink függenek.
- Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (2021–2027) olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a vízi és tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és azok fenntartható felhasználásához. Olyan kezdeményezésekre terjed ki, amelyek megerősítik a rezilienciát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a halászatban, az akvakultúrában és a tágabb tengeri ágazatokban.
Miért fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a tengeri és halászati ágazat számára?
Az éghajlatváltozás alapjaiban változtatja meg a tengeri ökoszisztémákat. Az óceánvizek egyre melegebbek, savasabbak és kevésbé oxigéndúsak, ami messzemenő következményekkel jár a biológiai sokféleségre, az ökoszisztéma működésére és a tengeri környezet által nyújtott szolgáltatásokra nézve.
A tengerek hőmérsékletének emelkedése megváltoztatja a fajok eloszlását, és megváltoztatja a halpopulációk növekedését, szaporodását és bőségét. Az óceánok elsavasodása csökkenti a meszesedő szervezetek, köztük a kagylók, a korallok és bizonyos planktonfajok kagylók és csontvázak kialakítására és fenntartására való képességét, ami olyan következményekkel jár, amelyek visszhangozhatnak a tengeri táplálékhálózatokban. Ugyanakkor a csökkenő oxigénszint hatással van a fajok eloszlására, és növeli a hipoxiás és anoxikus állapotok előfordulását, különösen a zárt tengerekben, például a Balti-tengeren és a torkolati környezetben. Ezek a változások veszélyeztetik a fajok túlélését és aláássák az ökoszisztéma egészségét.
Az éghajlatváltozás a tápanyagszennyezéssel is kölcsönhatásba lép, hogy fokozza a káros algavirágzások előfordulását és súlyosságát, káros hatást gyakorolva a tengeri ökoszisztémákra, a halászatra, az idegenforgalomra, a gazdasági tevékenységekre és az emberi egészségre.
Az Északi-sarkvidéken a bolygó leggyorsabb éghajlati változásai tapasztalhatók, a hőmérséklet jóval a globális átlag felett emelkedik. Ezek a változások hozzájárulnak a tengerszint emelkedéséhez és megváltoztatják az óceáni cirkulációs mintákat, befolyásolva a tenger elsődleges termelékenységét és az ökoszisztéma dinamikáját. A régióban folytatott növekvő emberi tevékenységekkel együtt ezek a fejlemények egyre nagyobb kockázatot jelentenek az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségére, a halászatra és a helyi megélhetésre nézve.
Az éghajlatváltozás hatásai nem elszigetelten jelentkeznek. Ezeket más, ember okozta terhelések is súlyosbítják, beleértve a túlhalászást, az élőhelyek pusztulását és a tengerszennyezést, mind a nyílt tengeren, mind a part menti területeken. E stressztényezők kumulatív hatásai egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a tengeri ökoszisztémákra és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatásokra.
A halászat és a tengeri akvakultúra már most is szembesül a változó éghajlat következményeivel a termelékenység megváltozása, a célfajok megváltozása és a halászterületek megváltozása miatt. Ami a jövőt illeti, a szélsőséges időjárási események fokozódása és az egyre nagyobb kihívást jelentő tengeri körülmények várhatóan hatással lesznek a teljes kék gazdaságra, beleértve a tengeri szállítást, a kikötői műveleteket, a part menti turizmust és a tengeri megújulóenergia-termelést.
Az első európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) Európa egyik legsürgetőbb éghajlati kockázataként azonosította a tengeri ökoszisztémáknak az éghajlatváltozás és más emberi eredetű terhelések együttes hatásaiból eredő romlását. Kiemelte továbbá az ökoszisztémák összekapcsolt jellegét. Megjegyezte, hogy a szárazföldi és édesvízi környezetre gyakorolt éghajlati hatások átterjedhetnek a part menti és tengeri rendszerekre, felerősítve a kockázatokat az ágazatok és régiók között.
Fedezzen fel többet
Külső hivatkozások
Language preference detected
Do you want to see the page translated into ?









