European Union flag

Kulcsfontosságú üzenetek

Urban_icon.png
  • A városok különösen ki vannak téve az éghajlati kockázatoknak az emberek, az épületek, az infrastruktúra és a gazdasági tevékenységek koncentrációja miatt. A beépített területek és a korlátozott zöldterület fokozhatja a hőt, míg az áthatolhatatlan felületek csökkentik a természetes vízelvezetést és növelik az áradások kockázatát heves esőzések során. Az éghajlati hatások megzavarhatják az alapvető szolgáltatásokat is, beleértve a közlekedést, az energiát, a vizet és az egészségügyi ellátást. Az EEA elemzése szerint a sűrűn lakott városi területek különösen ki vannak téve a hőség és a szélsőséges csapadék kockázatának.
  • Az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a városok alkalmazkodására. Az EU városi területeken élő lakosságának aránya az 1980-as 70 % alatti értékről 2024-re 75 %-ra nőtt, és az előrejelzések szerint 2050-re eléri a 84 %-ot. A hőhullámok, a heves esőzések, az áradások, az aszályok és a vízhiány súlyosbodásával a városoknak fel kell készülniük a jelenlegi hatásokra és a jövőbeli éghajlati viszonyokra. A hatások nem egyenlően oszlanak meg: az idősek, a gyermekek, az egészségügyi problémákkal küzdők és az alacsonyabb jövedelmű közösségek különösen kiszolgáltatottak lehetnek.
  • A városok az alkalmazkodási intézkedések széles körével csökkenthetik az éghajlati kockázatokat. Az éghajlatváltozással kapcsolatos információkon alapuló területrendezés és épülettervezés, a zöld és kék infrastruktúra, a természetalapú megoldások, a korai előrejelző rendszerek és a felkészültségi intézkedések csökkenthetik a kitettséget és a kiszolgáltatottságot, miközben egészségesebb és élhetőbb városi környezetet teremtenek. Az EEA elemzése A városok kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európa szempontjából, az erősebb alkalmazkodási célok fellendíthetik az előrehaladást, és azt mutatja, hogy a sikeres városi alkalmazkodást tartós politikai elkötelezettség, hosszú távú finanszírozás, jó kormányzás, polgári szerepvállalás és tudásalapú döntéshozatal támogatja.
  • Az uniós szakpolitikák, kezdeményezések és eszközök támogatják a városi rezilienciát. Az uniós alkalmazkodási stratégia előmozdítja a rendszerszintű alkalmazkodást, a helyi fellépést és a természetalapú megoldásokat. Az alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés és a Polgármesterek Szövetsége támogatja a regionális és helyi önkormányzatokat, míg a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia megerősíti a városi ökoszisztémák és a zöld infrastruktúra szerepét. A városi alkalmazkodást támogató eszköz lépésről lépésre nyújt iránymutatást az alkalmazkodási terveket kidolgozó, végrehajtó és nyomon követő városok számára. A Horizont Európa további pénzügyi és technikai támogatást nyújt az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens megoldások kidolgozásához és végrehajtásához.

Miért fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a városi ágazatban?

Az európaiak többsége városi területeken él, ahol az emberek, az épületek, az infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások koncentrálódnak. Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent a hőhullámok, az áradások, a csapadékvíz elfolyásával járó heves esőzések, az aszály, a vízhiány és a tengerszint emelkedése miatt. Ezek a kockázatok potenciális következményekkel járhatnak az egészségre, a megélhetésre, az infrastruktúrára és az olyan alapvető szolgáltatások nyújtására, mint a víz, az energia, a lakhatás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások a városi területeken (első európai éghajlati kockázatértékelés, EUCRA). Az EEA értékelései, például az EEA „Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia Európában, 2025 – előrehaladás és kihívások” című jelentése, valamint az EEA „Kis, de hatalmas – az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia Európa kis településein” című tájékoztatója azt mutatják, hogy az európai városok már most is éghajlati hatásokkal szembesülnek, és hogy a sűrűn lakott területek különösen ki vannak téve a hőségnek és a szélsőséges csapadéknak.

A városok tervezésének, építésének és irányításának módja növelheti vagy csökkentheti ezeket a kockázatokat. Az éghajlatváltozással kapcsolatos információkon alapuló város- és területrendezés, a reziliens épületek és infrastruktúra, valamint a zöld és kék terek segíthetnek csökkenteni a kitettséget és a kiszolgáltatottságot. A természetalapú megoldások – például a városi fák, parkok, zöldtetők, helyreállított vízi utak és fenntartható vízelvezetés – hűtést biztosíthatnak, megtarthatják a vizet és csökkenthetik az árvízkockázatokat, miközben támogatják a biológiai sokféleséget, az egészséget és az életminőséget is.

Az alkalmazkodásnak figyelembe kell vennie a társadalmi sebezhetőséget és egyenlőtlenségeket is. Az éghajlati hatások nem mindenkit érintenek egyformán, és az olyan tényezők, mint az életkor, az egészség, a jövedelem, a lakhatási feltételek és a zöldterülethez való hozzáférés befolyásolhatják az emberek azon képességét, hogy felkészüljenek a szélsőséges eseményekre és megbirkózzanak azokkal. Az inkluzív tervezés és a helyi közösségekkel való együttműködés ezért segítheti a városokat a sebezhetőségek azonosításában és olyan alkalmazkodási intézkedések kidolgozásában, amelyek mindenki számára megerősítik a rezilienciát.

Fedezzen fel többet

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.

Felelősség kizárása
Ezt a fordítást az eTranslation, az Európai Bizottság által biztosított gépi fordítóeszköz készítette.