Természetalapú megoldások

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az Európai Bizottság meghatározása szerint a természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, ugyanakkor környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel járnak, és hozzájárulnak a reziliencia kiépítéséhez. Az ilyen megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természeti és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba, a tájakba és a tengeri tájakba.” A természetalapú megoldásoknak a biológiai sokféleség javát kell szolgálniuk, és támogatniuk kell számos ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtását.
• Az ENSZ 2022 márciusában az ENSZ ötödik Környezetvédelmi Közgyűlésén (UNEA 5) megállapodott a természetalapú megoldásokról szóló határozatról, amely számos hasonlóságot mutat az Európai Bizottság fogalommeghatározásával.
• A természetalapú megoldásokat többcélú megoldásokként ismerik el, amelyek gyakran nagyobb járulékos előnyökkel járnak, mint a hagyományos technikai intézkedések. A 2021-ben aktualizált uniós alkalmazkodási stratégia nagy hangsúlyt fektet az ökoszisztéma-alapú megközelítésekre és különösen a természetalapú megoldásokra. A vonatkozó uniós szakpolitikai keretek tehát nemcsak az uniós alkalmazkodási stratégia, hanem a zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégia és a biodiverzitási stratégia is. Az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célok különösen fontosak e tekintetben.
• Ahhoz, hogy a regionális és helyi hatóságok és az érdekelt közösségek képesek legyenek a természetalapú megoldások azonosítására és végrehajtására, kapacitásépítésre és tudásmegosztásra van szükség. E célból uniós szinten több releváns információs platformot hoztak létre. A regionális kezdeményezéseket célzott uniós finanszírozási rendszerek és hálózatépítési kezdeményezések – többek között az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés – is támogatják.

A természetalapú megoldásokban rejlő lehetőségek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikák és fellépések terén

Az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás az ökoszisztéma helyreállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítására összpontosít a társadalomnak az éghajlatváltozás negatív hatásaival szembeni védelme érdekében. Ahogy az éghajlatváltozás hatásai – például az aszályok, az áradások vagy a szélsőséges hőmérsékletek – egyre nyilvánvalóbbá válnak, az alkalmazkodási intézkedések egyre sürgetőbbé válnak. Az éghajlatváltozás Európa-szerte számos ágazatot és régiót érint. A természetalapú megoldások számos ökoszisztéma-alapú megközelítést foglalnak magukban, amelyek célja az éghajlatváltozással szembeni reziliencia növelése. Az NbS-t jellemzően az érdekelt felek irányítják, és a regionális feltételekhez igazítják (azIPCC 6. jelentése; Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az európai természetalapú megoldásokról szóló jelentése részletes áttekintést nyújt a természetalapú megoldások különböző fogalmairól és azoknak a szakpolitikai ágazatokban való alkalmazásáról.  Az NbS egyike annak az öt kulcsfontosságú alkalmazkodási intézkedéstípusnak, amelyekről a tagállamok önkéntesen beszámolnak az alkalmazkodási intézkedésekről.

Az NbS jellemzően a part menti övezetek védelmét, a vizes élőhelyek helyreállítását, a folyók/árterek helyreállítását, az agrárerdészetet, a természetközeli erdőgazdálkodást, a (peri)városi zöldítést és a talajvédelmet foglalja magában. Az NbS így olyan szolgáltatásokat tud nyújtani, mint az erózió elleni védekezés, az aszály- és árvízmegelőzés, a szénmegkötés, a hűtés és az erdőtüzek megelőzése. Az e többszörös előnyökre és gyakorlati know-how-ra vonatkozó tudományos bizonyítékok gyorsan bővülnek Európában, amit az EU Horizont 2020 és a Horizont Európa által finanszírozott kutatási projektek is támogatnak.

Az NbS hatékonysága nagymértékben függ a helyi körülményektől. A technikai standardok, az együttműködésen alapuló irányítás, a tudástranszfer, a kapacitásépítés és a megfelelő finanszírozás javítani fogja végrehajtásukat. Kulcsfontosságú a helyi érdekelt felek bevonása.

A helyreállított ökoszisztémákat, például a tőzeglápokat és az erdőket is érintheti az éghajlatváltozás, ami hosszú távon potenciálisan csökkenti az NbS hatékonyságát. Ezért az NbS-projektek tervezésének az éghajlatváltozás várható hatásaira vonatkozó előretekintő tanulmányokra kell épülnie.

Szakpolitikai keret

Globális szinten az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye kifejezetten támogatta a kapcsolódó célokat meghatározó ökoszisztéma-alapú megközelítéseket, és a közelmúltban önkéntes iránymutatásokat fogadott el azok kialakítására és hatékony végrehajtására vonatkozóan. A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret is ösztönzi az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket a reziliencia kiépítése és a katasztrófakockázat csökkentése érdekében.

Az európai zöld megállapodás részeként az Európai Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, amely elismeri, hogy a természet helyreállítása kulcsfontosságú hozzájárulás mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mind az ahhoz való alkalmazkodáshoz, és előmozdítja annak a várostervezésbe való integrálását is. Az Európai Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett jogilag kötelező erejű uniós természet-helyreállítási célokra, amelyek célja a biológiai sokféleség növelése, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a természeti katasztrófák hatásainak megelőzése és csökkentése.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó, nemrégiben frissített uniós stratégia nagy hangsúlyt fektet a természetalapú megoldásokra mint átfogó prioritásra. Végrehajtásuk például alapvető fontosságú a víz-keretirányelv szerinti integrált vízgyűjtő-gazdálkodás szempontjából.

A nagyszabású természetalapú megoldások fontos szerepet játszanak az árvízvédelmi irányelvben említett szolidaritási elv előmozdításában, mivel olyan stratégiákat igényelnek, amelyek a határokon átnyúló tájakon vagy joghatóságokon átnyúló területgazdálkodással foglalkoznak, a szereplők és az érdekelt felek széles körének bevonásával.

A zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégia 2019. évi felülvizsgálata hangsúlyozza a zöld infrastruktúrából és az ökoszisztéma-alapú megoldásokból eredő gazdasági, társadalmi és egyéb járulékos előnyöket. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokról és a „Zöld I”infrastruktúráról szóló két útmutató dokumentum az uniós szintű zöld és kék infrastruktúra döntéshozók számára történő megvalósítására összpontosít: a stratégiai keretről szóló uniós iránymutatás, valamint az ökoszisztémáknak és szolgáltatásaiknak a döntéshozatalba történő integrálásáról szóló uniós iránymutatás.

A tudásbázis fejlesztése

Az EEA európai NbS-megoldásokról szóló jelentése azt vizsgálja, hogy az NbS hogyan segíthet megelőzni az éghajlatváltozás, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma csökkenésének legsúlyosabb hatásait. Ez a kiadvány aktuális és időszerű elemzést nyújt az NbS-ről, ugyanakkor azonosítja az ismeretbeli hiányosságokat és azokat a fennmaradó kihívásokat, amelyek megakadályozzák a szélesebb körű helyi szintű végrehajtást. Az uniós finanszírozású kutatási projekteket, amelyek többsége az alkalmazkodással foglalkozik, egy infografika sorolja fel. Emellett az IUCN globális szabványt dolgozott ki az NbS-re vonatkozóan, és NbS-eszközöket biztosít az éghajlatváltozás kezelésére.

Az NbS égisze alatt a zöld infrastruktúra fogalma esik. Az uniós tagállamok a nemzeti szakpolitikai kerettel kapcsolatos tevékenységek széles körét dolgozták ki, a zöld infrastruktúrát beépítve az ágazati politikákba, bővítve a tudásbázist és konkrét környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos projekteket hajtva végre.  Ezek az információk megtalálhatók az Európai Biodiverzitási Információs Rendszerben(BISE).

Az uniós finanszírozású Horizont 2020 program keretében jelentős együttműködési erőfeszítésre került sor annak érdekében, hogy a szakemberek átfogó NbS hatásvizsgálati kerettel, valamint az NbS hatásának értékelésére szolgáló megbízható mutatókkal és módszertanokkal rendelkezzenek. Ennek eredményeként létrejött egy gyakorlati szakembereknek szóló kézikönyv és a módszerek megfelelő függeléke, valamint az Európai Bizottság által finanszírozott, földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tanulmányok és kiadványok áttekintése.

Számos portál és weboldal szolgál példákkal és háttér-információkkal az NbS-ről:

• Az OPPLA platform megosztja a természeti tőkével, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és az NbS-sel kapcsolatos gyakorlati ismereteket, és esettanulmányok, termékek és eszközök széles skáláját kínálja;
• A természetalapú városi innováció H2020 NATURVATION projektje kulcsfontosságú forrásokat dolgozott ki az éghajlatváltozással kapcsolatos NbS-re vonatkozóan, beleértve egy városi természeti atlasz létrehozását, amely közel 1000 példát tartalmaz az NbS-re 100 európai városból, amelyek hozzájárulnak a városi rendszer éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához, valamint az NbS előnyeinek európai értékelési térképeit a városi hősziget csökkentésére az EU 775 városi területén;
• A H2020 Network Nature projekt forráskönyvtárávalés esettanulmány-keresőjével támogatja a rendszerszintű tudástranszfert. Mindkettő tartalmaz információkat az éghajlatra vonatkozó NbS-ről;
• A természetes vízmegtartó intézkedések (NWRM)platformja információkat gyűjtött a vízügyi ágazatban alkalmazott környezetbarát infrastruktúráról, intézkedések és esettanulmányok széles katalógusával;
• Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) az alkalmazkodással kapcsolatos tudásportálon belül adatbázist tart fenn az alkalmazkodás ökoszisztéma-alapú megközelítéseiről;
• Az NbS kezdeményezés egy interdiszciplináris program, amely az NbS tudományára, politikájára és gyakorlatára összpontosít, és két kapcsolódó globális platformot kínál („NbSEvidence Platform” és „NbS Policy Platform”);
• Az EbA Solution Portalelősegíti az esettanulmányok és az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás példáinak megosztását a világ különböző régióiból és ökoszisztémáiból;
• A Knowledge4Policy (K4P) az Európai Bizottság platformja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez a platform többek között az NbS gyakorlati szakemberekre gyakorolt hatásáról szóló kézikönyvhöz ésa Természetvédelmi Pénzügyi Államhoz kapcsolódik;
• A BiodivERsA adatbázistartalmazza a biológiai sokféleséggel és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos európai kutatások jelenlegi állását a projektek, a programok és a finanszírozás tekintetében. A BiodivERsA folyamatban lévő projektjei a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozásra vonatkozó kifejezett felhívás eredményeként valósulnak meg. Az NbS/ökoszisztéma-alapú adaptáció a felhívás négy témájának egyike volt.

Finanszírozás és beruházás támogatása

A többéves pénzügyi keret meghatározza az EU költségvetését. A 2021–2027-es kiadási időszakban a teljes uniós költségvetés legalább 30%-át éghajlat-politikai célkitűzésekre különítik el. A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia kiemelte, hogy az éghajlat-politikára szánt uniós költségvetés jelentős részét a biológiai sokféleségre és a természetalapú megoldásokra fogják fordítani. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazkodás finanszírozása különböző forrásokból kombinálható, és sokan közülük az NbS-t is támogatják az alkalmazkodáshoz.

Az NbS szempontjából releváns, 2030-ig tartó uniós kutatást a következők finanszírozzák:

• Horizont Európa, ahol a 6. klaszter a legrelevánsabb az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a katasztrófakockázat-csökkentéssel és a katasztrófakockázat-csökkentéssel kapcsolatos környezetvédelmi megközelítések szempontjából,
• Life Climate Action, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállás támogatása.
• Az európai strukturális és beruházási alapok, és különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap
• COST-tevékenységek, alulról felfelé építkező, nyílt kutatási és innovációs hálózatok finanszírozása.

Az NbS-hez az uniós kohéziós politika vagy az EU közös agrárpolitikája  keretében is nyújtható pénzügyi támogatás.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós küldetés támogatja a régiókat, a városokat és a helyi önkormányzatokat az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseikben, és finanszírozást biztosít a Horizont Európa, az uniós kutatási és innovációs keretprogramok részeként. A küldetés tevékenységeibe be lehet vonni a Horizont Európához társult országok vagy a Horizont Európához való társulásról tárgyaló országok régióit és helyi hatóságait. A vállalatok is jogosultak lehetnek a részvételre, például innovatív megoldásokat vagy éghajlati szolgáltatásokat nyújtó innovátorokként. Finanszírozási lehetőségek a finanszírozási és pályázati portálon találhatók, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramja keretében.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.

A végrehajtás támogatása

Az Európai Bizottság iránymutatást nyújtott az NbS vízbiztonsági végrehajtásának kézikönyvében, amely kézikönyv a szakemberek számára az NbS és számos más, a területrendezéssel, a közbeszerzéssel, a finanszírozással, az üzletvitellel és az NbS irányításával kapcsolatos, az NbS-re vonatkozó Network Nature EU platformon átcsoportosított erőforrás hatásának értékeléséhez.

A tagállamok, régiók és városok részvétele döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy az EU rezilienssé váljon az éghajlatváltozás hatásaival szemben, mivel kulcsfontosságú szerepet játszanak az új technológiák bevezetésében, a helyi igényeket kielégítő innovatív megoldások kísérletezésében, valamint a különböző érdekelt felek zöld átállás felé történő irányításában. Az Európai Bizottság ezért az uniós alkalmazkodási misszió ezen új eszközét arra használja fel, hogy felgyorsítsa az uniós tagállamokban az alkalmazkodási erőfeszítéseket. A küldetés az európai zöld megállapodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtási mechanizmusa. Az NbS-t a rendszerszintű átállást célzó innovatív megoldások központi elemének tekintik.

A Polgármesterek Szövetsége olyan uniós kezdeményezés, amelynek célja, hogy bevonja és támogassa a városokat az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós célok elérésében. A Polgármesterek Szövetségének új szakpolitika-támogató eszköze keretében az Európai Bizottság 12 kiválasztott ország esetében segíti a helyi és regionális önkormányzatokat alkalmazkodási stratégiák végrehajtásában. Az NbS használata az egyik támogatandó tevékenység.

MRE a természetalapú alkalmazkodás alkalmazása terén elért előrehaladásról

Számos tagállam árvízkockázat-kezelési tervében figyelembe veszi az éghajlati hatásokat. A 2019. évi uniós vízügyi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata azt mutatta, hogy mind a 26 schengeni ország belefoglalta az NbS-t (azaz a természetes vízmegtartási intézkedéseket) az éghajlatváltozás kezelésére irányuló árvízkockázat-kezelési terveibe. A hatodik víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv végrehajtásáról szóló jelentés országonként tartalmazza a természetes vízmegtartási intézkedések terén elért eredmények nemzeti értékelését.

A természeti tőkére vonatkozó számvitel megbízható módszertanának és integrált rendszerének kidolgozása érdekében az EU elindította az INCA projektet, amely szorosan kapcsolódik az ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotának feltérképezésére és értékelésére irányuló átfogó munkájához. Az INCA-MAES áttekintést és eredményjelentést tett közzé a természetitőke-számvitelről az Európai Unióban.

2022 áprilisában az Európai Bizottság közzétette a „Thevital role of nature-based solutions in a nature positive economy” (A természetalapú megoldások létfontosságú szerepe a természetbarát gazdaságban) című jelentést, amelya természetalapú megoldások potenciális gazdasági előnyeivel kapcsolatos ismeretbeli hiányosságokkal és a természetalapú vállalkozások előtt álló kihívásokkal foglalkozik (pl. új munkahelyek és készségek létrehozása, innovációk és szélesebb körű gazdasági hatások a környezet és a közösségek igényeit tiszteletben tartó természetalapú megközelítés révén). A jelentés megvizsgálja az érdekelt felek előtt álló néhány kulcsfontosságú kérdést, többek között a „zöldrefestést”.