Üzlet és ipar

Kulcsfontosságú üzenetek

• A vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos kockázatok két fő típusával szembesülnek: közvetlen fizikai kockázatok és átállási kockázatok, amelyek a társadalom éghajlatváltozásra adott válaszából erednek.

• Az Európai Unión belül a déli országok valószínűleg nagyobb fizikai kockázatokról számolnak be a vállalkozások működését illetően, mint más régiók. Ezt követik a közép- és kelet-európai cégek, amelyek nagyobb sebezhetőségről számolnak be a fizikai éghajlati kockázatokkal szemben, mint a nyugat- és észak-európai cégek. Az átállási kockázatok kevésbé nyilvánvalóak, mivel a globális dekarbonizációs kötelezettségvállalásoktól függenek.

• Az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította az európai beruházási tervet. A terv célja az állami és magánberuházások mozgósítása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében az Európai Unióban (EU). E terv egyik része az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amely az éghajlatváltozás kérdésével is foglalkozik.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

A fizikai kockázatok akut eseményeknek vagy krónikus átalakulásnak való kitettségből erednek. Az éghajlatváltozás különböző módokon jelentős hatást gyakorolhat az épületekre, a termelésre, az ellátási láncokra, az elosztásra és a fogyasztói keresletre. Az éghajlatváltozás gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekhez, például szélsőséges hőséghez, árvizekhez és aszályokhoz vezet. Ezek az események csökkenthetik a termelékenységet a munkavállalókra, a beltéri és kültéri környezetre gyakorolt hőhatások miatt.

Az olyan szélsőséges időjárás, mint az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek, az árvizek és a nagy viharok a nyersanyagárak emelkedéséhez, az autók és az elektronika késedelmes szállításához és félvezetőhiányhoz vezettek. Emellett az EU-t az ellátási lánc globális zavarai miatt komoly veszélyek fenyegetik olyan tényezők miatt, mint a kereskedelmi partnerek sebezhetősége, a kulcsfontosságú iparágak meghatározott területekre való koncentrálódása, a fontos közlekedési hálózatok érzékenysége és a jelenlegi üzleti gyakorlatok. A belső válságok, a geopolitikai feszültségek és a nem megfelelő szakpolitikai döntések súlyosbíthatják ezeket a kockázatokat.

A nem éghajlati tényezők, például a növekvő nacionalizmus és a nagyhatalmak közötti romló kapcsolatok jelentősen befolyásolhatják az élelmiszerválságot. Ha ezek a tendenciák továbbra is fennállnak, növelhetik az EU kiszolgáltatottságát az élelmiszer-ellátási lánc globális kockázataival szemben.

Az európai éghajlati kockázatértékelés számos, a vállalkozások szempontjából releváns éghajlati kockázatot azonosított és értékelt:

• az ellátási láncokat érintő kockázat;
• a közlekedési infrastruktúrát érintő kockázatok;
• a hőhullámok során a munkavállalókat érintő egészségügyi kockázatok.

Szakpolitikai keret

Az uniós vállalkozások és iparágak éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának szakpolitikai keretét elsősorban az uniós alkalmazkodási stratégia határozza meg. A stratégia cselekvési keretet határoz meg, és számos, uniós és nemzeti szinten meghozandó intézkedést határoz meg.

Az uniós alkalmazkodási stratégia különösen azt emeli ki, hogy a vállalkozásoknak és az iparágaknak alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozáshoz hosszú távú életképességük és rezilienciájuk biztosítása érdekében. Elismeri, hogy az éghajlatváltozás hatásai hatással lesznek a vállalkozásokra és az iparágakra.

Emellett az EU számos rendeletet és irányelvet fogadott el, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések meghozatalára kötelezik a vállalkozásokat és az iparágakat. A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló uniós irányelv például előírja egyes nagyvállalatok számára, hogy számoljanak be környezeti és társadalmi teljesítményükről, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázataikat és lehetőségeiket is.

Az uniós taxonómia olyan osztályozási rendszer, amely létrehozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. Fontos szerepet játszhat abban, hogy segítse az EU-t a fenntartható beruházások növelésében és az európai zöld megállapodás végrehajtásában. Az uniós taxonómia megfelelő fogalommeghatározásokat fog biztosítani a vállalatok, a befektetők és a politikai döntéshozók számára, amelyek alapján a gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthetők, beleértve azokat a kritériumokat is, amelyeket a gazdasági tevékenységeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ily módon biztonságot kell teremtenie a befektetők számára, meg kell védenie a magánbefektetőket a zöldrefestéstől, segítenie kell a vállalatokat abban, hogy éghajlatbarátabbá váljanak, enyhítenie kell a piac széttöredezettségét, és elő kell segítenie a beruházások oda történő áthelyezését, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

A pénzügyi ágazat konkrét kérdésével kapcsolatban kérjük, látogasson el ide.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik az energia- és élelmezésbiztonságot, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát, a vízkészleteket, a pénzügyi rendszereket és az emberek egészségét, figyelembe véve az üzleti és az indutry ágazatokat érintő kockázatokat is.

A CERES projekt, amely az "Éghajlatváltozás és az európai vízi erőforrások" nevet viseli, egy olyan kutatási projekt, amelynek célja az éghajlatváltozás európai halászatra és akvakultúrára gyakorolt hatásának jobb megértése, valamint alkalmazkodási stratégiák kidolgozása ezen iparágak számára. A projekt esettanulmányokat tartalmaz Európa különböző régióiban, és arra összpontosít, hogy javítsa a halászati és akvakultúra-ágazat ellenálló képességét az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáról szóló párbeszéd célja továbbá, hogy szűkítse ezt az éghajlatvédelmi szakadékot– a veszteség és a biztosítás összege közötti szakadékot –, és módot találjon a megfelelő alkalmazkodásba történő beruházások ösztönzésére. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáról szóló párbeszéd elsődleges feladata, hogy véleménycserét folytasson arról, hogy miként lehet kezelni az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákból eredő veszteségeket, és azonosítsa, hogy a biztosítási ágazat hogyan járulhat hozzá jobban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, az olyan intézkedésektől kezdve, amelyek növelik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatbiztosítás elterjedését az ipar és az egész társadalom számára, egészen a jó alkalmazkodási megoldásokba való több beruházás feltételeinek megteremtéséig.

Beruházások és finanszírozás támogatása

Az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította az európai beruházási tervet. A terv célja az állami és magánberuházások mozgósítása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében az Európai Unióban (EU). E terv egyik része az Európai Stratégiai Beruházási Alap.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA), az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot és a Beruházási Projektek Európai Portálját azért hozták létre, hogy Európa-szerte mozgósítsák a beruházásokat. Az ESBA-nak az Európa 2020 stratégiában és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben meghatározott uniós energia-, éghajlat- és hatékonysági célkitűzésekkel összhangban álló projekteket kell támogatnia, amelyek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése. Az ESBA célja a stratégiai beruházások támogatása olyan kulcsfontosságú területeken, mint az infrastruktúra, az energiahatékonyság, a megújuló energia, a kutatás és az innováció, valamint a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

Az „Éghajlat-politikai és Infrastrukturális Alap” új üzletág az Európai Beruházási Alapon (EBA) belül. Az EBA egy 1994-ben létrehozott uniós intézmény, amelynek célja, hogy finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításával támogassa a kkv-kat. Az EBA fő célkitűzése Európa gazdasági növekedésének és versenyképességének előmozdítása az európai gazdaság motorjának tekintett kkv-k fejlődésének és növekedésének támogatása révén. Ennek elérése érdekében az EBA számos pénzügyi terméket és szolgáltatást nyújt, beleértve a garanciákat, a tőkebefektetéseket és a kockázatmegosztási finanszírozás egyéb formáit. Az EBA-eszköz jelenleg két finanszírozási forrásból áll, amelyek teljes beruházási kapacitása 2027-ig évente 400–600 millió EUR. A közeljövőben további finanszírozási források várhatók. Az EBA Éghajlat-politikai és Infrastrukturális Alapjának beruházásai elsősorban az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra összpontosítanak.

Az alkalmazkodás végrehajtásának támogatása

• COSME, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program.
• Az uniós éghajlat-politikai szolgáltatások, amelyek emberek és vállalkozások millióinak javát szolgáló szolgáltatásokat nyújtanak.
• Az Oasis Hub egy független, globális aggregátor a katasztrófára, a szélsőséges időjárásra, az éghajlatváltozásra és a környezeti kockázatokra vonatkozó adatok, eszközök ésamp; szolgáltatások számára, valamint szolgáltatásokat nyújt az adatkészletek javítása, az adatösszesítés és a kereskedelmi hasznosítás terén. Célja egy nyílt és átlátható adatplatform létrehozása, amely segít környezeti, éghajlatváltozási, katasztrófa- és kockázati információkkal ellátni az ipart és a közszférát.

Az EU a rezilienciával foglalkozó Enterprise Europe Networkön keresztül számos támogatási szolgáltatást is kínál a vállalkozások számára annak érdekében, hogy megerősítse a kkv-k üzleti rezilienciáját az olyan jövőbeli kihívásokkal szemben, mint az éghajlatváltozás és az Erasmus fiatal vállalkozóknak.