Ökoszisztéma-alapú megközelítések

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az ökoszisztéma-alapú megközelítések az ökoszisztéma helyreállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítására összpontosítanak, hogy megvédjék a társadalmat az éghajlatváltozás negatív hatásaitól. Ahogy az éghajlatváltozás egyre inkább érezhetővé válik például az aszályok, a szélsőséges időjárási események és az áradások miatt, egyre sürgetőbbé válnak az alkalmazkodási intézkedések.
• Az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket többcélú megoldásokként ismerik el, amelyek gyakran hatékonyabbak, mint a hagyományos technikai intézkedések. A közelmúltban aktualizált uniós alkalmazkodási stratégia nagy hangsúlyt fektet az ökoszisztéma-alapú megközelítésekre, és különösen a természetalapú megoldásokra. Ezek jellemzően az érdekelt felek által vezéreltek, és a regionális feltételekhez igazodnak. A vonatkozó szakpolitikai keretek tehát nemcsak az uniós alkalmazkodási stratégia, hanem a zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia is. Az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célok e tekintetben különösen relevánsak.
• Az érdekelt felek regionális kezdeményezéseire való támaszkodás hangsúlyozza a kapacitásépítés és a tudásmegosztás fontosságát. E célból uniós szinten számos releváns információs platformot hoztak létre. A regionális kezdeményezéseket célzott finanszírozási rendszerek és hálózatépítési kezdeményezések is támogatják.

Hatások és sebezhetőségek

Az éghajlatváltozás Európa-szerte számos ágazatot és régiót érint. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-csökkentés ökoszisztéma-alapú megközelítései széles körben alkalmazhatók, és ezért nagyon változatosak. Számos kapcsolódó koncepciót foglalnak magukban, beleértve a természetalapú megoldásokat, a zöld infrastruktúrát és a kék infrastruktúrát, az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodást, a természetes vízmegtartási intézkedéseket és a katasztrófakockázat-csökkentés ökoszisztéma-alapú megközelítéseit. Az európai természetalapú megoldásokról szóló EEA-jelentés részletes áttekintést nyújt a különböző koncepciókról.

Ezekben a fogalmakban közös, hogy céljuk a társadalmi és környezeti reziliencia fokozása az ökoszisztémák helyreállítása, fenntartása és javítása, és ezáltal a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik, például a vízmegtartás, valamint a talajerózió, az árvizek és az aszályok megelőzése révén.

Az ökoszisztéma-alapú megközelítések számos környezetvédelmi és ágazati szakpolitikai célkitűzésnek felelnek meg (pl. a biológiai sokféleség, a vízminőség vagy a mezőgazdasági és erdőgazdálkodás tekintetében), és számos társadalmi-gazdasági előnnyel járnak, amelyek gyakran túlmutatnak a technikai megoldásokon.

Szakpolitikai keret

Az európai zöld megállapodás részeként az Európai Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, amely elismeri, hogy a természet helyreállítása kulcsfontosságú hozzájárulás mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mind az ahhoz való alkalmazkodáshoz, és előmozdítja annak a várostervezésbe való integrálását.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia átfogó prioritásként határozza meg az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket. Végrehajtásuk például alapvető fontosságú a víz-keretirányelv szerinti integrált vízgyűjtő-gazdálkodás szempontjából.

A zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégia 2019. évi felülvizsgálata hangsúlyozza a zöld infrastruktúrából és az ökoszisztéma-alapú megoldásokból eredő gazdasági, társadalmi és egyéb járulékos előnyöket. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokról és a zöld infrastruktúráról szóló két közelmúltbeli iránymutatás az uniós szintű zöld és kék infrastruktúra döntéshozók számára történő végrehajtására összpontosít: a stratégiai keretről szóló uniós útmutató dokumentum és az ökoszisztémáknak és szolgáltatásaiknak a döntéshozatalba történő integrálásáról szóló uniós útmutató dokumentum.

Globális szinten a Biológiai Sokféleség Egyezmény kifejezetten támogatta a kapcsolódó célokat meghatározó ökoszisztéma-alapú megközelítéseket, és a közelmúltban önkéntes iránymutatásokat fogadott el azok kialakítására és hatékony végrehajtására vonatkozóan. A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret is ösztönzi az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket a reziliencia kiépítése és a katasztrófakockázat csökkentése érdekében.

A tudásalap fejlesztése

Az uniós finanszírozású Horizont 2020 program keretében jelentős együttműködési erőfeszítésre került sor annak érdekében, hogy a szakemberek számára átfogó NbS hatásvizsgálati keretet, valamint a NbS-ek hatásának értékelésére szolgáló megbízható mutatókat és módszertanokat biztosítsanak. Ennek eredményeként elkészült a gyakorlati szakembereknek szóló kézikönyv és a módszerek megfelelő függeléke, valamint az Európai Bizottság által finanszírozott, a zöld infrastruktúráról szóló tanulmányok és kiadványok áttekintése.

Számos portál és weboldal tartalmaz példákat és háttér-információkat az EbA-ról:

• Az OPPLA platform célja a természeti tőkével, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és a természetalapú megoldásokkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek megosztása, esettanulmányok, termékek és eszközök széles skáláját kínálva;
• A természetalapú városi innováció NATURVATION weboldala 100 európai város közel 1000 olyan természetalapú megoldásáról tartalmaz információkat, amelyek hozzájárulnak a városi rendszer éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához;
• A ThinkNature platform a természetalapú megoldásoknak szentelt esettanulmány- és erőforrásközpont;
• A természetes vízmegtartást célzó intézkedések platformja (NWRM)a fellépések és esettanulmányok széles körű katalógusával információkat gyűjt a vízügyi ágazatban alkalmazott zöld infrastruktúráról;
• Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) az alkalmazkodással kapcsolatos tudásportálon belül adatbázist tart fenn az alkalmazkodás ökoszisztéma-alapú megközelítéseiről;
• Az EbA Solution Portal elősegíti az esettanulmányok és az EbA példáinak megosztását a világ különböző régióiból és ökoszisztémáiból;
• A Természetalapú Megoldások Kezdeményezés egy interdiszciplináris program, amely az NbS tudományára, politikájára és gyakorlatára összpontosít, és két kapcsolódó globális platformot kínál (a„Természetalapú Megoldások Bizonyítékok Platformja” és a „Természetalapú Megoldások Politikai Platformja”).

A beruházások és a finanszírozás támogatása

A többéves pénzügyi keret meghatározza az EU költségvetését. A 2021–2027-es kiadási időszakban a teljes uniós költségvetés legalább 30%-át éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítják.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós kutatást a Horizont Európa finanszírozza, és a 6. klaszter a legrelevánsabb az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-csökkentés ökoszisztéma-alapú megközelítései szempontjából.

A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia kiemelte, hogy az uniós költségvetés éghajlat-politikára szánt 25%-ának jelentős részét a biológiai sokféleségre és a természetalapú megoldásokra fogják fordítani.

Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazkodás finanszírozása különböző forrásokból kombinálható, és közülük sokan támogatják az alkalmazkodás ökoszisztéma-alapú megközelítéseit is.

A végrehajtás támogatása

Az uniós tagállamok a környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek széles körét dolgozták ki a nemzeti szakpolitikai kerettel, a környezetbarát infrastruktúrának az ágazati politikákba való beépítésével, a tudásalap bővítésével és a környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos konkrét projektek végrehajtásával kapcsolatban.  Ezek az információk a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai információs rendszerben találhatók.

A természeti tőke elszámolására vonatkozó megbízható módszertan és integrált rendszer kidolgozása érdekében az EU rendelkezik az INCA projekttel, amely szorosan igazodik az ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotának feltérképezésére és értékelésére irányuló átfogó munkájához (MAES). Az INCA-MAES áttekintést és eredményjelentést tett közzé a természeti tőke számviteléről az Európai Unióban.