Erdészet

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az erdők összetett ökoszisztémák, és az éghajlatváltozás hatással van rájuk, függetlenül attól, hogy megváltoztatják-e a hőmérsékletet, a csapadékot, a légkör CO2-koncentrációját, a viharok gyakoriságát vagy az erdőtüzeket. Az éghajlatváltozás nemcsak a fák, hanem az ökoszisztéma többi részének feltételeit is megváltoztatja. Az évszakok hosszának és hőmérsékletének változása az invazív kártevők és betegségek gyakoribb előfordulásához vezethet, valamint megzavarhatja számos őshonos erdei faj életciklusát.
• Az erdők fontos szerepet töltenek be gazdaságunkban és társadalmunkban, munkahelyeket teremtenek, élelmiszert, gyógyszereket, anyagokat, tiszta vizet és egyebeket biztosítanak. Az erdők gazdag biológiai sokféleséggel rendelkeznek, és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben attól függünk, hogy képesek-e eltávolítani a szén-dioxidot a légkörből. Ezeknek a funkcióknak és szolgáltatásoknak a biztosítását befolyásolja és sok esetben veszélyezteti az éghajlatváltozás azáltal, hogy növeli a fapusztulást, csökkenti a növényzet növekedését, valamint súlyosabb viharokat és gyakoribb tüzeket okoz.
• Az EU átfogó szakpolitikai keretet hozott létre az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens erdők előmozdítása érdekében, amelyek képesek biztosítani a társadalom által igényelt számos ökoszisztéma-szolgáltatást. Tartalmazza az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiát, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégiát és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós talajvédelmi stratégiát. Emellett olyan jogszabályokat is magában foglal, mint a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet, a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály, a javasolt uniós erdőmegfigyelési jogszabály és az erdészeti szaporítóanyagokról szóló javasolt uniós rendelet.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Josef Hinterleitner, Climate Change PIX /EEA

Mintegy 160 millió hektárt (az uniós földterület 39 %-át) borítanak erdők vagy egyéb fás területek (lásd az uniós erdészet magyarázatát). A Natura 2000 hálózat fele védett erdőterület, amely 38 millió hektáron terül el.

Az éghajlatváltozás üteme gyorsabb, mint az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége. Az éghajlati és időjárási szélsőségek gyakorisága és súlyossága növekszik, példátlan eseményeket okozva, például erdőtüzeket az Északi-sarkvidéken, súlyos aszályokat a földközi-tengeri régióban és Közép-Európában, példátlan kéregbogár-kitöréseket Közép- és Kelet-Európában, amelyek pusztító hatást gyakorolnak az európai erdőkre. Nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a földhasználat megváltozása és az erdőgazdálkodás is jelentős mértékben hozzájárult az erdők megfigyelt széttagoltságához és az erdők éghajlatváltozással szembeni fokozott sebezhetőségéhez. Ennek következtében az erdők gazdasági életképessége sérül és sérülni fog. Az erdők éghajlati és nem éghajlati változásai szintén hatással vannak az erdők azon képességére, hogy olyan környezeti szolgáltatásokat nyújtsanak, mint a tiszta víz és levegő, az élelmiszerek és a rostok, a szén-dioxid-eltávolítás, a szénkészlet, az erózió elleni küzdelem és az erdők biológiai sokféleségének élőhelye. Egy közelmúltbeli EEA-tájékoztató szerint a fák lombkorona-pusztulási aránya Európában a 20. század vége óta megduplázódott, és évente az EU-27 erdőterületének 1%-át érinti. Ez az európai erdők elnyelő képességének jelentős csökkenéséhez is vezetett.

Az európai éghajlati kockázatértékelés szerint az erdőtüzek gyakoribbá és intenzívebbé válásából eredő, a biológiai sokféleséget és a szénelnyelőket érintő kockázatokat kell a legsürgetőbben kezelni, mivel Dél-Európa a hotspotok régiója, és a súlyosabb és gyakoribb melegen száraz eseményekből és a kapcsolódó rovarkártevő-kitörésekből eredő kockázatok a legsürgetőbbek. Tekintettel az erdők által nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatásra, az értékelés azonosította az éghajlat által kiváltott erdőpusztulások nagymértékű lépcsőzetes hatásainak kockázatát is.

Szakpolitikai keret

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia célja az erdők védelme és helyreállítása az Európai Unióban. Célja az erdők társadalmi-gazdasági funkcióinak támogatása, az uniós erdőterületek védelme és helyreállítása az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása érdekében. A stratégia a következőkre összpontosít: hatékony nyomon követés a javasolt erdőmegfigyelési jogszabály révén, pénzügyi ösztönzők az erdőtulajdonosok számára az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítása érdekében, a fenntartható erdőhasználat előmozdítása, készségek fejlesztése és az emberek felkészítése a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlására, a biológiai sokféleséggel rendelkező erdők újraerdősítése és erdőtelepítése 2030-ig 3 milliárd fa ültetésével. Az utolsó a természet védelmére és helyreállítására vonatkozó kötelezettségvállalás része, a 2023 végén elfogadott új uniós természet-helyreállítási törvénnyel együtt.

Az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia részeként az új új erdőstratégia intézkedéseket tartalmaz az erdővédelem és -helyreállítás megerősítésére, a fenntartható erdőgazdálkodás fokozására, valamint az erdők nyomon követésének és hatékony decentralizált tervezésének javítására az EU-ban, előmozdítva multifunkcionális szerepüket és hozzájárulva az alkalmazkodási követelményekhez.

Emellett a LULUCF-rendelet kötelező erejű kötelezettségvállalást tartalmaz a kibocsátáscsökkentésre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ig ne csak az erdőket, hanem az összes földhasználatot (beleértve a vizes élőhelyeket is) elszámolják. Ez támogatni fogja az erdészeket azáltal, hogy jobban láthatóvá teszi a fatermékek éghajlati előnyeit, amelyek tárolhatják a légkörből megkötött szén-dioxidot, és helyettesíthetik a kibocsátásintenzív anyagokat.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve az erdészeti ágazatot érintő kockázatokat is.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. sz. értékelő jelentésének II. munkacsoportja által a 2022. évi éghajlatváltozásról készített jelentésben összefoglalt közelmúltbeli bizonyítékok: A hatások, az alkalmazkodás és a sebezhetőség azt mutatja, hogy a növekvő fenntarthatatlan földhasználati gyakorlatok hátrányosan befolyásolják a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességét. Az előre jelzett éghajlatváltozás és a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok együttesen a világ erdőinek elvesztését és pusztulását fogják okozni. A biológiai sokféleség csökkenésének kockázata mérsékelt vagy magas az erdei ökoszisztémákban. Az erdőkhöz való alkalmazkodás magában foglalja a megőrzést, a védelmet, a helyreállítást, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat. A tudásalap megerősítése elengedhetetlen az erdők fenntartható kezeléséhez, tekintettel az éghajlatváltozás jelentette további kihívásokra. Az IPCC egyéb különjelentései (Éghajlatváltozásés földhasználat, valamint az 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló jelentés)súlyos hatásokat jeleznek a különböző erdőtípusokra nézve, és értékelik a fenntartható földhasználat és erdőgazdálkodás lehetőségeit.

Az európai erdészeti információs rendszer (FISE) az erdőkkel kapcsolatos európai szakpolitikák támogatására szolgáló adatok és információk egyablakos ügyintézési pontja. Olyan linkeket, eszközöket és egyéb erőforrásokat tartalmaz, amelyek relevánsak az erdők állapotával és egészségével kapcsolatos tudásalap javítása, valamint az erdők rezilienciájának javítása szempontjából, beleértve az erdészeti ágazatban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. A Climate-ADAPT „Alkalmazkodás az erdészeti ágazatban” című szakasza belépési pontot biztosít a legrelevánsabb ismeretekhez, adatokhoz, eszközökhöz és iránymutatásokhoz az alkalmazkodási intézkedések helyszíni végrehajtásához. A Forest Europe emellett fontos portál és forrás a párbeszéd és az együttműködés páneurópai folyamatairól, az európai erdészeti politikákról, többek között a fenntartható erdőgazdálkodásról, a páneurópai tűzkockázati eszközről, valamint a zöld munkahelyekről és az erdészeti oktatásról szóló információkról. Az EUROSTAT emellett országonként számos páneurópai erdészeti statisztikával is rendelkezik.

A Forest Forward alkalmazást azért is fejlesztették ki, hogy tájékoztassák a vállalkozások tulajdonosait és a műszaki személyzetet az éghajlatváltozásnak az erdészeti ágazat számára értékes fajok eloszlására gyakorolt hatásairól. Felhasználja a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásának (C3S) adatait, és más Kopernikusz-szolgáltatások felhasználhatók erdőorientált alkalmazások kifejlesztésére az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó gazdasági tevékenységek optimalizálása érdekében.

A közelmúltban számos esettanulmányt és jelentési tételt tettek közzé a Climate-ADAPT-on, hogy segítsenek leírni a különböző európai régiók erdőinek néhány adaptációját (pl. a Földközi-tenger medencéjében található erdők és a belga Sonian erdőesetében). Lásd még az arra vonatkozó legújabb bizonyítékokat, hogy az európai erdők képesek-e támogatni a biológiai sokféleséget, miközben szén-dioxidot távolítanak el és tárolnak a légkörből, vagy a természetközeli erdőgazdálkodásra vonatkozó iránymutatásokat.

Számos hálózatot és szövetséget hoztak létre az ismeretek megosztása, valamint az erdészeti szövetségek és a munkavállalók összekapcsolása érdekében: az Európai Régiók Innovációs Hálózata (ERIAFF), az Európai Erdészek Szövetsége (Union of European Foresters), az Európai Erdészeti Ház (European Forestry House), az Európai Állami Erdészeti Szövetség (European State Forest Association) és az Európai Agroerdészeti Szövetség (European Agroforestry Federation). Emellett az Európai Erdészeti Intézet és a Forest Europe kutatásokat végez és szakpolitikai támogatást nyújt az erdőkkel kapcsolatos kérdésekben, összekapcsolva a tudást a fellépéssel.

Beruházások és finanszírozás támogatása

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a valaha finanszírozott legnagyobb hosszú távú uniós költségvetés, amely a Next Generation EU-val együtt 1,8 billió EUR-t tesz ki. A többéves pénzügyi keret célja: i. az Európai Unió korszerűsítésének támogatása kutatás és innováció révén, ii. az éghajlatvédelmi és a digitális átállás előmozdítása, iii. a felkészültség, a helyreállítás és a reziliencia javítása. Az uniós költségvetés 30%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítják, különös tekintettel a biológiai sokféleség védelmére. A KAP pénzügyi támogatást nyújt az erdészetnek, például az erdőtelepítéshez, az erdősítéshez, az erdőtüzek okozta erdőkárok megelőzéséhez vagy a károsodott erdők helyreállításához. A közelmúltban készült egy támogató dokumentum és iránymutatás is az erdei ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozó köz- és magántámogatási rendszerekről.

Az erdészeti ágazatban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz más uniós finanszírozási források is rendelkezésre állnak a LIFE éghajlat-politikai programon és a közös agrárpolitika második pillérét képező vidékfejlesztési alapokon keresztül. A többi európai strukturális és beruházási alap (esb-alapok),különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), beleértve az INTERREG Európa programot is, kiegészítheti azokat.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.

Az alkalmazkodás MRE-je

Az erdők jobb megfigyelése Európa-szerte lehetővé teszi az éghajlatváltozás által súlyosbított kártevők, aszályok és erdőtüzek határokon átnyúló veszélyeivel szembeni fellépést, és támogatja az elfogadott uniós jogszabályoknak való megfelelést. Ezért a Bizottság új uniós erdőmegfigyelési jogszabályra tett javaslatot.  Lehetővé teszi a Föld-megfigyelési technológiából és a földi mérésekből származó átfogó, időszerű és összehasonlítható erdészeti adatok gyűjtését és megosztását a döntéshozatal és a szakpolitikák végrehajtásának támogatása érdekében.