Városi

Kulcsfontosságú üzenetek

• A városok földrajzi jellemzőik, nagy kiterjedésű beépített területeik és áthatolhatatlan felületeik miatt ki vannak téve az éghajlatváltozásnak, ami magasabb helyi hőmérsékletekhez és a városi esőzések fokozódó áradásához vezethet.
• A hőmérséklet előre jelzett emelkedésével, a szélsőségesebb esőzésekkel és az EU városi lakosságának a jelenlegi 74%-ról több mint 83%-ra való növekedésével egyre nagyobb szükség van arra, hogy a városok alkalmazkodjanak ezekhez a hatásokhoz.
• Az EU számos szakpolitikai kerettel rendelkezik az európai városok és lakosaik rezilienciájának növelésére, többek között az uniós alkalmazkodási stratégiával és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával. Emellett számos kezdeményezést dolgozott ki a városi sebezhetőséggel és az alkalmazkodóképességgel kapcsolatos ismeretek és adatok rendelkezésre állásának javítása érdekében, többek között a városi alkalmazkodási térkép megtekintőjét és a Kopernikusz városi atlaszát; valamint pénzügyi és technikai támogatást nyújt a politikai döntéshozóknak és a gyakorlati szakembereknek a városok reziliensebbé és alkalmazkodóképesebbé tételéhez, például a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramon és a városi alkalmazkodást támogató eszközön keresztül.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Ine Vandecasteele

Európában a lakosság több mint 74%-a városi területeken él, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja a 83%-ot. Az európai városoknak és lakosaiknak alkalmazkodniuk kell a környezetükben bekövetkező változásokhoz, az időjárási viszonyokhoz és a szélsőséges eseményekhez, például a hőhullámokhoz, a vízhiányhoz, a csapadékvíz-lefolyással járó heves esőzésekhez, az áradásokhoz és az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedéshez, és ellenállónak kell lenniük azokkal szemben. A tartós éghajlatváltozás és a szélsőséges események növelhetik a gazdasági veszteségeket, károsíthatják az épületeket, csökkenthetik a közegészséget, az életminőséget és az olyan alapvető szolgáltatások nyújtását, mint a közlekedés, a víz, az energia, a lakhatás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások a városi területeken.

A városok éghajlatváltozással szembeni sebezhetősége több okból is eltérő, többek között földrajzi elhelyezkedésük és fizikai jellemzőik miatt. A beépített területek előfordulása és a zöldterület hiánya magasabb hőmérsékletet eredményez a városi területeken (az úgynevezett városi hőszigethatás), míg az áthatolhatatlan felületek nagy része csökkenti a természetes vízelvezetést, ami súlyosabb városi árvizekhez vezet a heves esőzések során. A rossz lakhatási körülmények és a rossz levegőminőség tovább súlyosbíthatja a szélsőséges hőség hatásait a városi térségben (európai éghajlati kockázatértékelés).

Szakpolitikai keret

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (2021) előmozdítja az éghajlattal kapcsolatos tájékozott és időtálló szakpolitikai döntéshozatalt, új beruházásokat és várostervezést. Hangsúlyozza továbbá, hogy el kell kerülni az „éghajlattal kapcsolatos vak” döntéseket azáltal, hogy rögzítik, összegyűjtik és megosztják az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra és veszteségekre vonatkozó adatokat a különböző ágazatok, köztük a városok között.

A 2030-ig tartó időszakra szóló, „A természet visszahozása az életünkbe” című uniós biodiverzitási stratégia kiemeli, hogy az egészséges ökoszisztémák, a zöld infrastruktúra és a természetalapú megoldások előmozdítását szisztematikusan be kell építeni a várostervezésbe, többek között a közterületekbe, az infrastruktúrába, valamint az épületek és környezetük tervezésébe. Az Európai Bizottság felszólítja a legalább 20 000 lakosú európai városokat, hogy dolgozzanak ki ambiciózus városzöldítési terveket. A Bizottság technikai iránymutatással fogja támogatni a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, és segíteni fogja a finanszírozás mozgósítását és a kapacitásépítést. E munka megkönnyítése érdekében elindították az uniós városzöldítési platformot, a Polgármesterek Európai Szövetségével szorosan együttműködő városokkal és polgármesterekkel kötött új zöld város megállapodás keretében. Az Eurocities-szel és az ICLEI-vel együttműködésben kidolgozták a városzöldítési tervre vonatkozó iránymutatást (amely még mindig tervezetben van), és rendelkezésre fog állni a városzöldítési terv eszköztárának tervezete.

Az uniós politikán túl az ENSZ, a nemzeti és regionális kormányok támogató keretet biztosítanak a városok alkalmazkodásához. Ezenkívül Európában különböző városi hálózatok és szövetségek működnek, amelyek kapacitásépítést és támogatást nyújtanak a városok alkalmazkodásához. A Climate-ADAPT városi alkalmazkodási térkép-megjelenítője áttekintést nyújt a különböző alkalmazkodási kezdeményezésekben részt vevő európai városokról.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve a városi ágazatot érintő kockázatokat is.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. sz. értékelő jelentése, II. munkacsoport, „Éghajlatváltozás 2022: A hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás hatásai a további urbanizációval együtt növelni fogják a hőhullámok súlyosságát és az áradások kockázatát, és hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felgyorsításának fontosságát a városokban.

Az Európai Bizottság jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy rendszerszintű adatgyűjtés és -megosztás révén javítsa a tudásbázist. Az uniós tudományos világítótornyokból, például a Kopernikuszból származó valamennyi adat szabadon és nyíltan hozzáférhető a világ minden felhasználója számára. A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásának (C3S) célja, hogy kulcsfontosságú mutatókat biztosítson az éghajlatváltozásra vonatkozóan az európai alkalmazkodási és hatásmérséklési politikák támogatása érdekében. Az Urban Atlas megbízható és nagy felbontású földhasználati térképeket biztosít több mint 300 nagy városi zónához (LUZ) Európában.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése: Urban adaptation in Europe: mi működik? (2023) áttekintést nyújt a városokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikák támogatása érdekében Európa-szerte hozott intézkedésekről, az uniós szinttől a települési szintig. A városok alkalmazkodása Európában (2020) naprakész tényalapot biztosít az európai alkalmazkodási tervezéshez és intézkedésekhez a helyi kontextusban. Az EEA egy másik közelmúltbeli jelentése – A városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának finanszírozása (2017) az alkalmazkodási intézkedések finanszírozásának kihívásával foglalkozik.

Az interaktív városi alkalmazkodási térképmegjelenítő adatokat mutat be az európai városokat érintő jelenlegi és várható éghajlati veszélyekről, valamint a városok sebezhetőségéről és alkalmazkodóképességéről. Különböző forrásokból származó adatokat egyesít. Lehetővé teszi a városok számára, hogy feltárják saját és társaik éghajlati kockázatait, valamint azokat az alkalmazkodási kezdeményezéseket, amelyekben az európai városok részt vesznek.

Egy külön belépési oldal hozzáférést biztosít az összes releváns Climate-ADAPT tudáshoz, adathoz, eszközhöz és iránymutatáshoz a városi/helyi szintű alkalmazkodáshoz.

Az Európai Bizottság 2020-ban elindította az Intelligens Városok Piacterét (The Smart Cities Marketplace). A weboldalak célja, hogy összehozzák a városokat, az iparágakat, a kkv-kat, a befektetőket, a kutatókat és az intelligens városok más szereplőit, hogy megosszák egymással projektötleteiket és feltárják az együttműködési lehetőségeket.

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás részeként elindította az éghajlati paktumot, amely lehetőséget kínál az emberek, a közösségek és a szervezetek számára, hogy Európa-szerte részt vegyenek az éghajlat-politikai fellépésben.

Az Intelligens városok kihívás (ICC) weboldala információkat oszt meg az Európai Bizottság kezdeményezéséről, amely 136 várost támogat abban, hogy élvonalbeli technológiákat használjanak az intelligens, zöld és társadalmilag felelős helyreállítás élére.

Az Európai Bizottság számos kutatás- és innovációfinanszírozási programot vezetett be a városok alkalmazkodásával kapcsolatos ismeretek továbbfejlesztése érdekében. A városok számára tudásmegosztó rendezvényeket szerveznek a tapasztalatok megosztása és az egymástól való tanulás érdekében, mint például az Európai Városi Reziliencia Fórum.

Beruházások és finanszírozás támogatása

A Horizont Európa uniós kutatási és innovációs keretprogram (2021–2027) öt kulcsfontosságú küldetést foglal magában, amelyek célja az egészségügy, az éghajlat és a környezet terén jelentkező nagy kihívások kezelése. Az  éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós misszió helyi szinten foglalkozik az alkalmazkodással, többek között a városokban is. A „Climate-neutral & smart cities” küldetés célja, hogy 100 európai várost támogasson, mozdítson elő és mutasson be a 2030-ig megvalósítandó klímasemlegességre való rendszerszintű átállásuk során, és ezeket a városokat innovációs központokká alakítsa át valamennyi város számára, elősegítve az életminőséget és a fenntarthatóságot Európában.

A küldetés tevékenységeibe be lehet vonni a Horizont Európához társult országok vagy a Horizont Európához való társulásról tárgyaló országok régióit és helyi hatóságait. A vállalatok is jogosultak lehetnek a részvételre, például innovatív megoldásokat vagy éghajlati szolgáltatásokat nyújtó innovátorokként. Finanszírozási lehetőségek a finanszírozási és pályázati portálon találhatók, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramja keretében.

Az európai zöld megállapodás cselekvési tervet tartalmaz, amely felvázolja az európai klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez szükséges beruházásokat és rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket. Az EU pénzügyi támogatást és technikai segítségnyújtást is fog nyújtani a zöld gazdaság felé való elmozdulás által leginkább érintett személyek megsegítésére.

Az Európai Bizottság koordinálja a városi éghajlatváltozással szembeni rezilienciával kapcsolatos kutatásokat és beruházásokat a tagállamok között, és a Horizont Európa program keretében közös programozású, társfinanszírozott és intézményesített pályázati felhívások révén finanszírozza a városspecifikus éghajlat-változási kutatásokat. A Climate-KIC célja, hogy ígéretes éghajlati innovációkat fejlesszen ki és vezessen be a piacra. Témái között szerepel az alkalmazkodás és a fenntartható városfejlesztés is. A Horizont Európa keretében működő Európai Innovációs Tanács támogatja az innovációt, és összekapcsolja a regionális és nemzeti innovációs szereplőket. Emellett az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, valamint az ESPON 2020 és a COST programok foglalkoztak a városok rezilienciájával és alkalmazkodásával.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap legalább 5%-os forráselosztást irányoz elő a fenntartható városfejlesztésre. Finanszírozza továbbá a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés INTERREG együttműködési programjait, amelyek pályázati felhívásaikban foglalkoznak a városi alkalmazkodással.

Az Európai Beruházási Bank a JESSICA programon keresztül az integrált, fenntartható városrehabilitáció finanszírozása keretében mérlegeli az alkalmazkodást. A természetitőke-finanszírozási eszköz felhasználható a természetalapú alkalmazkodási intézkedések finanszírozására, az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze pedig lehetővé teszi az uniós tagállamok helyi bankjai számára, hogy energiahatékonysági intézkedésekhez hiteleket bocsássanak ki.

A Polgármesterek Szövetségének interaktív finanszírozási útmutatója információkat gyűjt az Európai Bizottság, a tagállamok és a kulcsfontosságú pénzügyi intézmények, például az Európai Beruházási Bank által irányított, a városok előtt nyitva álló különböző finanszírozási kezdeményezésekről.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.

Az alkalmazkodás végrehajtásának támogatása

A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (CoM) azokat a helyi és regionális önkormányzatokat tömöríti, amelyek önkéntesen elkötelezték magukat az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérése és túlteljesítése mellett. Technikai és módszertani támogatást nyújtanak a helyi és regionális önkormányzatoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiák tervezéséhez és végrehajtásához. Unió-szerte közel 9000 város csatlakozott a kezdeményezéshez.

A Polgármesterek Szövetsége tudásbázisának részét képező Városi Alkalmazkodási Támogatási Eszköz segíti a helyi alkalmazkodási szakembereket az alkalmazkodási intézkedéseik megtervezésében és végrehajtásában azáltal, hogy támogatja a teljes alkalmazkodási ciklust, a politikai támogatás megszerzésétől kezdve a kockázatok és sebezhetőségek értékelésén át a stratégia és cselekvési terv kidolgozásáig, az intézkedések finanszírozásáig, valamint azok eredményeinek nyomon követéséig és értékeléséig.

A városi övezetek kialakítása és a földhasználat tervezése az éghajlatváltozás hatásainak javítását célzó alapvető intézkedések, például az egész városra kiterjedő zöld infrastruktúra vagy természetalapú megoldások kifejlesztése. Az EU támogatja a fenntartható földhasználat tervezését. Annak érdekében, hogy segítse a városokat zöldinfrastruktúra-stratégiáik továbbfejlesztésében, az EEA számos, a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó mutatót dolgozott ki interaktív térképpel.

Az Innovatív városfejlesztési tevékenységek az Európai Unió kezdeményezése, amely Európa-szerte forrásokat biztosít a városi területek számára ahhoz, hogy új és nem bizonyított megoldásokat teszteljenek a városi kihívások kezelésére. Az URBACT program támogatja az uniós városokat abban, hogy együttműködjenek és integrált megoldásokat dolgozzanak ki az előttük álló városi kihívásokra, beleértve az éghajlatváltozást és az alkalmazkodást is. C40 Az éghajlatváltozási kockázatértékelési iránymutatás segítséget nyújt a városoknak az éghajlatváltozási kockázatértékelés elvégzésében. Az ICLEI európai rezilienciakezelési iránymutatása támogatást nyújt, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a városi reziliencia megvalósításával foglalkozó technikai személyzet számára. Az uniós városfejlesztési menetrend részét képező, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos partnerség megtalálja a legjobb módot arra, hogy a városok szükségleteit konkrét intézkedésekké alakítsa át.

Ezenkívül az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodásnak a helyi reziliencia fokozásában betöltött fontos szerepét elismerik az európai településeket érintő városi hálózatok, például a városok rezilienssé tételére irányuló kampány (UNDRR), a reziliens városok éves konferenciái (Helyi önkormányzatok a fenntarthatóságért, ICLEI) és a reziliens városok hálózata.