Mezőgazdaság

Kulcsfontosságú üzenetek

• A mezőgazdasági ágazat nemcsak az éghajlatváltozás egyik fő mozgatórugója, hanem súlyosan érinti is azt. A szakpolitikai erőfeszítések ezért nemcsak a mezőgazdaságban az éghajlatváltozás mérséklésére irányulnak, hanem az ágazat erőteljesebbé tételére és az éghajlatváltozás hatásainak minimalizálására is.

• Az uniós alkalmazkodási stratégia, a LULUCF-rendelet és az EU közös agrárpolitikája olyan eszközök, amelyek felhasználhatók az alkalmazkodási megoldások ösztönzésére és a mezőgazdasági ágazat éghajlati kockázatokkal szembeni rezilienciájának javítására. Kialakultak az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek és a gyakorlati szakemberek hálózatai, amelyek megkönnyítik az információcserét és a kapacitásépítést, többek között több uniós finanszírozású kutatási programból.

• A mezőgazdasági intézkedések uniós szintű nyomon követése, jelentése és értékelése nagymértékben függ a megreformált közös agrárpolitika szerinti hivatalos jelentéstételi mechanizmustól.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Vesna Špoljar, Climate Change PIX /EEA

A mezőgazdasági ágazat az éghajlatváltozás egyik fő mozgatórugója, amely metánt (CH₄), dinitrogén-oxidot (N₂O) és szén-dioxidot (CO₂) bocsát ki, főként az állattenyésztéshez, többek között a trágyagazdálkodáshoz és a műtrágya kijuttatásához kapcsolódóan. Az európai üvegházhatásúgáz-kibocsátásból való részesedés jelenleg 10% körül van, figyelmen kívül hagyva azon országok upstream kibocsátásait, amelyekből Európa élelmiszert és takarmányt importál. Az éghajlatváltozás viszont hatással van az európai mezőgazdaságra, és alkalmazkodást követel meg a mezőgazdasági rendszerektől és a mezőgazdasági termelőktől. Az emelkedő hőmérséklet és a légköri CO₂ koncentráció, a csapadékeloszlás változásai és a gyakoribb szélsőséges események befolyásolják a terméshozamot és az állatállomány termelékenységét Európában, de a vízgazdálkodást, valamint a szállítási és tárolási feltételeket is. A növénytermesztés termelékenysége a déli régiókban általában csökkenni, északon pedig növekedni fog. Emellett a gyakoribb szélsőséges időjárási események Európa-szerte széles körű és káros hatásokat fognak okozni.

Az európai éghajlati kockázatértékelés számos jelentős éghajlati kockázatot azonosított az európai élelmiszerrendszerekre nézve. A víz- és hőstressz miatt a növénytermesztést fenyegető kockázatok a legsúlyosabbak és legsürgetőbbek, mivel Dél-Európa az egyik legveszélyeztetettebb régió. Az élelmiszer-termelésre gyakorolt éghajlati hatások átterjedhetnek a vidéki és part menti megélhetésre, a földhasználatra, a társadalmilag kiszolgáltatott népességcsoportok egészségére és a tágabb értelemben vett gazdaságra.

Szakpolitikai keret

A 2021-ben elfogadott, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy intelligensebbé, gyorsabbá (az alkalmazkodási megoldások bevezetésének felgyorsítása) és rendszerszintűbbé (integrált megoldások és tervek) tegye az alkalmazkodást. A helyi alkalmazkodás ösztönzése, a természetalapú megoldások, az édesvízkészletek fenntartható felhasználása és rezilienciája különösen fontos a mezőgazdasági ágazat számára, míg a nemzetközi fellépés fokozása elengedhetetlen az uniós mezőgazdasági behozatal zavarainak elkerüléséhez.

A földhasználatról, földhasználat-megváltoztatásról és erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendelet kiigazítására irányuló javaslatok célja a szén-dioxid-leválasztás növelése a mezőgazdaságban és az erdészetben, ami jelentős következményekkel jár a felszínborítás megváltozására nézve. Az ennek elérését célzó intézkedések – például a gyepterületek fenntartása, a karbongazdálkodás és a tőzeglápok helyreállítása – szintén hozzá fognak járulni a talajerózió megelőzéséhez és az árvízkockázat csökkentéséhez.

A mezőgazdasági ágazatban a konkrét alkalmazkodási intézkedéseket elsősorban a közös agrárpolitika (KAP) támogatja, amelynek fő célkitűzései a fenntarthatóság és az éghajlat-politika. A KAP keretében megerősítették a környezetvédelemre irányuló kötelező intézkedéseket, és több finanszírozási lehetőséget teremtettek az erdőgazdálkodás, a hátrányos helyzetű területek kezelése és az ökorendszerek számára. Például minden gazdaságban a szántóterület legalább 3%-át biológiai sokféleségre és nem termelési célú elemekre kell fordítani, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ökorendszereken keresztül támogatást kapjanak a 7% elérése érdekében. A célzott alkalmazkodási intézkedések eddig nem játszottak kiemelt szerepet a KAP-ban, de a kötelező és önkéntes zöldítési intézkedések gyakran rövid és középtávú adaptív megoldásokat kínálnak a gazdaságok szintjén. A KAP 1. pillére keretében nyújtott zöld kifizetés kiterjed a növénytermesztés diverzifikálására, az ökológiai jelentőségű területek létrehozására és az állandó gyepterületek fenntartására. A KAP 2. pillére keretében nyújtott vidékfejlesztési támogatás magában foglalja az erdőfejlesztést, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos intézkedéseket, a biogazdálkodást és a Natura 2000 kifizetéseket. A finanszírozási rendszereket a mezőgazdasági tanácsadó rendszerből, az innovációs partnerségből és az alkalmazott kutatásból származó képzési intézkedések és egyéb támogatások egészítik ki a termelékenység és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítása érdekében.

Az európai zöld megállapodással, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a biodiverzitási stratégiával összhangban a 2023–2027-es időszakra vonatkozó KAP-javaslatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépésre. Kötelező intézkedéseket és több finanszírozási lehetőséget határoznak meg a szénben gazdag talajok megőrzésére, a vetésforgóra, a tápanyag-gazdálkodásra és az ökorendszerekre vonatkozóan.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve a mezőgazdasági ágazatot érintő kockázatokat is.

Az éghajlatnak kitett ágazatok, például a mezőgazdasági ágazat különösen ki vannak téve az éghajlatváltozásnak az IPCC II. munkacsoportjának 6. értékelő jelentése (Éghajlatváltozás 2022: Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség. A szélsőséges időjárási események, az aszály, az áradások és a növekvő körülmények változásainak fokozott kockázata várható. Az alkalmazkodás hatékony lehetőségei közé tartozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemesítés, vagy a reziliens növénykultúrák/kultúrák kiválasztása, az agrárerdészet, a tájdiverzifikáció és a városi mezőgazdaság.

Az IPCC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentése különböző fejezetekben foglalkozott a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásokkal, rámutatva a kapcsolódó alkalmazkodási igényekre. Prioritás az e területekre vonatkozó ismeretek bővítése, többek között a mezőgazdasággal kapcsolatos alkalmazkodási intézkedések költségeivel és előnyeivel kapcsolatban. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) éghajlatváltozásról és földhasználatról szóló különjelentése értékeli a jelenlegi tudományos ismereteket, többek között a talajromlásról, az elsivatagosodásról és az élelmezésbiztonságról, a kérdéskör-meghatározási és alkalmazkodási lehetőségekről, valamint a mezőgazdasági ágazat előtt álló konkrét kihívásokról és lehetőségekről.

Az EEA „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az európai mezőgazdasági ágazatban” című jelentése áttekintést nyújt arról, hogy az uniós szakpolitikák és programok hogyan kezelik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és példákat tartalmaz a megvalósítható és sikeres alkalmazkodási intézkedésekre.

A Közös Kutatóközpont (JRC)támogatja az Európai Bizottságot az éghajlatváltozás mezőgazdasági ágazatra gyakorolt gazdasági hatásának modellezésében, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló szakpolitikák (pl. a PESETA-projektek) értékelésében. A LIFE (pl. AgriAdapt , ADAPT2CLIMA, LiveAdapt, stb.) és a H2020 (pl. MOSES, BINGO, COACCH, Flourish, FATIMA, RUN4LIFE, RESFOOD, IoF2020) programok keretében számos, a mezőgazdasági ágazat alkalmazkodásával foglalkozó kutatási projektet finanszíroztak.

A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása (C3S) információkat, eszközöket és adatokat biztosít az éghajlatváltozásról, többek között számos demonstrációs szolgáltatást a mezőgazdasági ágazat számára. Ingyenes és nyílt hozzáférést biztosít a Climate Data Store-ból elérhető ágazati információs rendszerhez (SIS) a regionális alkalmazkodási kezdeményezések támogatása érdekében. A vízügyi ágazat számára nyújtott további szolgáltatások olyan vízmutatókat biztosítanak, amelyek felhasználhatók a megfelelő növények kiválasztásához és az öntözési infrastruktúra tervezéséhez, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos demonstrációkhoz. A Kopernikusz szárazföld-megfigyelési szolgáltatása távérzékelési adatokat szolgáltat a felszínborításról és a felszínborítás változásairól, a növényzet fenológiájáról és a termelékenységről, amelyek segítenek a terméshozam meghatározásában. A távérzékelési adatok a jövőben tájékoztatást nyújthatnak a regionális felszínborítás alkalmazkodási intézkedésekből eredő változásairól, valamint az uniós szintű összesített tendenciákról.

A mezőgazdaságra, az élelmezésbiztonságra és az éghajlatváltozásra vonatkozó közös programozási kezdeményezés 24 országban összpontosítja a kutatást a fenntartható mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás hatásainak egymással összefüggő kihívásaira.

Számos nemzetközi hálózat, szervezet és szövetség osztja meg tudását gyakorlati közösségein belül. Ezek közé tartozik az Európai Természetvédelmi Mezőgazdasági Szövetség (European Conservation Agriculture Federation), az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (InternationalFederation of Organic Agriculture Movements, European Regional Group)és a COPA-COGECA.

Beruházások és finanszírozás támogatása

Az alkalmazkodás uniós finanszírozását a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) támogatja, amely biztosítja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések beépüljenek az összes főbb uniós kiadási programba.

A többéves pénzügyi keret e költségvetésén belül 386,6 milliárd eurót különítettek el a KAP számára. A kiadások nagy részét, 270 milliárd eurót az 1. pillér keretében jövedelemtámogatásra fordítják, további 20 milliárd eurót pedig piactámogatásra jelölnek ki. A fennmaradó részt (körülbelül egynegyedét) a 2. pillér keretében nyújtott vidékfejlesztési támogatásra fordítják.

Az EU Horizont Európa kutatási programján keresztül további források állnak majd rendelkezésre az élelmiszerekkel, a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a biogazdasággal kapcsolatos konkrét kutatás és innováció támogatására.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós küldetés támogatja a régiókat, a városokat és a helyi önkormányzatokat az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseikben, és finanszírozást biztosít a Horizont Európa, az uniós kutatási és innovációs keretprogramok részeként. A küldetés tevékenységeibe be lehet vonni a Horizont Európához társult országok vagy a Horizont Európához való társulásról tárgyaló országok régióit és helyi hatóságait. A vállalatok is jogosultak lehetnek a részvételre, például innovatív megoldásokat vagy éghajlati szolgáltatásokat nyújtó innovátorokként. Finanszírozási lehetőségek a finanszírozási és pályázati portálon találhatók, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramja keretében.

A KAP stratégiai tervekben közel 98 milliárd eurót – ami a teljes KAP-finanszírozás (uniós és társfinanszírozás) 32 %-ának felel meg – fordítanak az éghajlat, a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és az állatjólét szempontjából jelentkező előnyök biztosítására, valamint a kötelező feltételrendszeren túlmutató gyakorlatok ösztönzésére.

A KAP-beruházásokon kívül számos uniós eszköz áll rendelkezésre az alkalmazkodás támogatására:

• a LIFE Éghajlat-politika alprogram;
• az INTERREG Európa program;
• a Horizont Európa kutatási és innovációs programja, amely különösen releváns a mezőgazdasági ágazat alkalmazkodása szempontjából, az élelmiszerekkel, a biogazdasággal, a természeti erőforrásokkal, a mezőgazdasággal és a környezettel foglalkozó 6. klaszter.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.

Az alkalmazkodás MRE-je

Kidolgozták a KAP-ra vonatkozó nemzeti stratégiai tervekhez kapcsolódó jelentéstételi mechanizmust a mezőgazdasági ágazatban, és az összesített nemzeti szintű áttekintések megosztására vonatkozó teljesítményjelentéshez megfelelő mutatórendszert fogadtak el.