Egészségügy

Egészségügy

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az éghajlatváltozás súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményekkel, például hőhullámokkal, áradásokkal vagy erdőtüzekkel összefüggő halálozást és betegségeket. Az előrejelzések szerint a változó éghajlat új egészségügyi kockázatokat is jelent az európaiak számára, különös tekintettel a kórokozó-átvivők, például a tigrisszúnyogok által hordozott betegségekre. A növény- és állategészségügyet a változó szezonalitás, az időjárási szélsőségek, valamint az új betegségek és kártevők is befolyásolják.
• Az EU koordináló szerepet játszik a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek kezelésében, beleértve az éghajlatváltozással összefüggő veszélyeket is. „Az EU az egészségügyért” program (2021–2027) új jövőképének célja, hogy felkészüljön a jövőbeli egészségügyi válságokra.
• Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudáshiány kezelése érdekében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia keretében 2021-ben létrejött az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kezeli az éghajlat szempontjából releváns fertőző betegségekre vonatkozó tudományos bizonyítékokat. A Horizont Európa kutatásfinanszírozási programja továbbra is támogatni fogja az éghajlattal és az emberi egészséggel kapcsolatos kutatást.
• A 2016. évi uniós növényegészségügyi és állategészségügyi jogszabályok a növényeket, az erdőket és a haszonállatokat érintő, éghajlatváltozás okozta kockázatokra terjednek ki. A növény- és állategészségügyre gyakorolt éghajlati hatásokkal kapcsolatos ismereteket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság CLEFSA projektje keretében gyűjtötték össze.

Hatások és sebezhetőségek

Az éghajlatváltozás új egészségügyi kockázatokat fog előidézni, és felerősíti a jelenlegi egészségügyi problémákat. Az éghajlatváltozás várhatóan közvetlen és közvetett hatást gyakorol az emberek, a növények és az állatok egészségére. A közvetlen hatások elsősorban a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és az árvizek intenzitásának és gyakoriságának változásaiból erednek. A közvetett hatások a rovarok (azaz a szúnyogok és kullancsok által okozott vektorok által terjesztett betegségek), rágcsálók vagy a víz, az élelmiszer és a levegő minőségének megváltozása révén érezhetők.  Az emberi egészségre gyakorolt hatások mellett az éghajlatváltozás várhatóan megváltoztatja a növények és állatok életciklusát is. Például a hőmérséklet várható emelkedésével sok növény tavasszal korábban kezd el növekedni és virágozni, és a növekedési időszak ősszel hosszabb ideig tart. Egyes állatok korábban ébrednek fel a hibernációból, vagy különböző időpontokban vándorolnak.

Szakpolitikai keret

Emberi egészség

Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak megelőzésével több szinten és több szakpolitikai területen kell foglalkozni. A Lisszaboni Szerződés értelmében az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása elsődlegesen a tagállamok felelőssége. Az EU egészségügyi politikája ezért a nemzeti politikák kiegészítését és az egészségvédelem biztosítását szolgálja valamennyi uniós szakpolitikában.

Az EU egészségügyi politikájának egyik fő szerepe a határokon átnyúló tevékenységek koordinálása. Az Európai Unió 2013-ban elfogadta a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló határozatot. Ez a határozat megerősíti az EU-n belüli felkészültséget és az egészségügyi veszélyekre való reagálás koordinációját. Segíti a tagállamokat abban, hogy felkészüljenek az esetleges jövőbeli világjárványokra és a fertőző betegségek, vegyi, biológiai vagy környezeti események – többek között az éghajlatváltozással összefüggő események – által okozott, határokon átnyúló súlyos veszélyekre, és megvédjék a polgárokat azokkal szemben. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia keretében az EU az új Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság keretében foglalkozni fog a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekkel, többek között az éghajlatváltozásból eredő veszélyekkel.

A szélsőséges időjárási eseményekkel és az egészséggel kapcsolatban a katasztrófakockázatok csökkentésével kapcsolatos uniós szakpolitikák az uniós tagállamok közötti együttműködés megerősítésének kulcsfontosságú területeire terjednek ki, azzal a céllal, hogy javítsák mind a polgárok katasztrófákkal szembeni védelmét, mind az újonnan felmerülő kockázatok kezelését.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia első konkrét eredményeként létrejött az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont, hogy jobban nyomon kövesse, elemezze és megelőzze az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait.

Az európai zöld megállapodás meghatározza az Európai Bizottság elkötelezettségét az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése iránt. Emellett a 8. környezetvédelmi cselekvési programra irányuló javaslat felszólít a környezetvédelmi (köztük az éghajlat-) és az egészségügyi politikák közötti kapcsolatok megerősítésére, többek között „azemberi egészség, valamint az éghajlatváltozás hatásainak és az ahhoz való alkalmazkodásnak a nyomon követése”révén.

Az Európai Bizottság javaslatot tett „az EU az egészségért” program (2021–2027) új jövőképére az egészségbiztonság megerősítése és a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés érdekében. „Az EU az egészségügyért” programról szóló rendeletre irányuló javaslat célja többek között, hogy „hozzájáruljonaz éghajlatváltozás és a környezetkárosodás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez”. Ezen túlmenően az európai egészségügyi unióról szóló európai bizottsági javaslat tovább fogja javítani a határokon át terjedő súlyos veszélyek – többek között a környezeti és éghajlati feltételekkel kapcsolatos veszélyek – koordinációját.

Növényegészségügy

2016 októberében elfogadták a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló rendeletet (növényegészségügyi rendelet), amely 2019 decemberében lépett hatályba. Célja, hogy jobb védelmet nyújtson az új növénykárosítók behurcolása és elterjedése ellen. E szabályok célja továbbá a biztonságos kereskedelem biztosítása, valamint az új kihívások – különösen az éghajlatváltozás – által a növényeink és erdőink egészségére gyakorolt hatások és kockázatok enyhítése.

Állategészségügy

2016 márciusában elfogadták a fertőző állatbetegségekről szóló rendeletet (állategészségügyi rendelet). Ez az egységes, átfogó új állat-egészségügyi jogszabály támogatja az uniós állattenyésztési ágazatot a versenyképességre, valamint az állatok és az azokból származó termékek biztonságos és zökkenőmentes uniós piacára irányuló törekvéseiben. Támogatja továbbá az állatbetegségek – köztük az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó új betegségek – jobb korai felismerését és ellenőrzését, és célja, hogy segítsen csökkenteni az állatjárványok előfordulását és hatásait.

Az „Egy az egészség” koncepció

Földbolygónk létezése és fenntartása az emberek, az állatok és a közös környezetünk közötti szimbiotikus kölcsönhatáson alapul. Az emberek egészségének és folyamatos létezésének biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az összes élő faj és a környezet összetett összekapcsolódását és kölcsönös függőségét. Az „Egy az egészség” koncepció az emberi, állati és környezeti egészségtudományok közötti szoros együttműködés szinergikus előnyein alapul. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság összegyűjti és összekapcsolja az adatokat, eszközöket és szakértelmet az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak kommunikálása, nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében, az „Egy az egészség” koncepció alapján.

Fontos, hogy az „Egy az egészség” koncepció keretet biztosít a társadalom egészére és az egész kormányra kiterjedő megközelítés biztosításához, mivel biztosítja valamennyi érintett ágazat és tudományág részvételét az „Egy az egészség” koncepció három fő összetevőjének átfogó és összehangolt kezelése érdekében: Az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet.

A tudásalap fejlesztése

Az IPCC 6. értékelő jelentésének II. munkacsoportja által készített, „Éghajlatváltozás 2022: A hatásokról, alkalmazkodásról és sebezhetőségrőlszóló jelentés egyértelműen beszámolt arról, hogy valamennyi régióban hogyan nőtt következetesen a hőségesemények miatti emberi halálozás és morbiditás, az éghajlattal kapcsolatos, élelmiszer és víz útján terjedő betegségek előfordulása, valamint a vektorok útján terjedő betegségek előfordulása. Emellett új területeken jelennek meg állat- és emberi betegségek, beleértve a zoonózisokat is. A jövőbeli éghajlattal kapcsolatban az IPCC kiemelte, hogy az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó szélsőséges események rövid és hosszú távon jelentősen növelik a rossz egészségi állapotot és a korai halálozást.

Az egészségügyi ágazat és a jóllét számára előnyösek lennének azok az integrált alkalmazkodási megközelítések, amelyek az egészséget általánosan érvényesítik az élelmiszerekben, a megélhetésben, a szociális védelemben, az infrastruktúrában, a vízellátásban és a higiéniás létesítményekben, és amelyek együttműködést és koordinációt igényelnek a kormányzás minden szintjén. Az egészségügyi ágazat rezilienciájának megerősítése érdekében valóban számos lehetőség kínálkozik a célzott beruházásokra és finanszírozásra, például a szélsőséges hőségre vonatkozó korai előrejelző és reagálási rendszerekre; az ivóvízhez való hozzáférés javítása, csökkentve a víznek való kitettséget és a szélsőséges időjárási eseményeket; valamint hatékony felügyelet és korai előrejelző rendszerek a vektorok által terjesztett betegségek nyomon követésére és csökkentésére.

Emberi egészség

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia kimondja, hogy jobban meg kell érteni az egészséget érintő éghajlati kockázatokat. Az új stratégia egyik kulcsfontosságú fejleménye az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont, az Európai Bizottság kezdeményezése, amelynek célja, hogy támogassa Európát az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülésben és az azokhoz való alkalmazkodásban azáltal, hogy hozzáférést biztosít a releváns információkhoz, többek között az európai és nemzeti szakpolitikai környezethez, az éghajlatváltozás európai egészségre gyakorolt hatásaihoz, az éghajlatra és az egészségre vonatkozó mutatókhoz, az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos információs rendszerekhez és eszközökhöz, valamint az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos korai előrejelző rendszerekhez. Előmozdítja továbbá az érintett nemzetközi, európai, nemzeti és nem kormányzati szereplők közötti információcserét és együttműködést.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felelős a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudományos bizonyítékokért és kockázatértékelésekért, beleértve a változó éghajlattal összefüggő betegségeket is. Az ECDC létrehozta az „Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai” Hálózatot, amely valós idejű megfigyelési eszközöket biztosít a meteorológiai körülményekhez a víz útján terjedő betegségek és a kórokozó-átvivők útján terjedő betegségek kockázatának értékelése céljából, valamint egyéb kockázatértékelési eszközöket is biztosít. Ezenkívül az ECDC foglalkozik az élelmiszer és víz által okozott betegségekre és zoonózisokra vonatkozó adatgyűjtési és felügyeleti rendszerrel, amelyek közül néhány az éghajlatváltozás hatásai miatt várhatóan növekedni fog. Emellett az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) házigazdája a VectorNet platformnak, amely az ízeltlábúbetegség-vektorok európai földrajzi eloszlására vonatkozó adatok cseréjére szolgál, és számos tanulmányt készített, amelyek az európai hatások és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség értékelésére összpontosítanak.

Az Európai Unió a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs programon, valamint a Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásán keresztül finanszírozta az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos releváns információk és szakértelem fejlesztését. A legfontosabb kutatási és tudásprojektekről további információk találhatók az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont erőforrás-katalógusában.

A Horizont Európa (2021–2027) kutatási keretének szerves részét képezik az uniós küldetések, amelyek a főbb társadalmi kihívások – többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – megoldására irányuló kötelezettségvállalások. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések (kutatási projektek, szakpolitikai intézkedések vagy akár jogalkotási kezdeményezések) portfóliójaként fog működni. A javasolt kiküldetés összefoglalója hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az emberi egészséget és jóllétet az éghajlati hatásokkal (többek között a magas hőmérséklettel, a szélsőséges időjárási eseményekkel és a fertőző betegségekkel) szemben, különös tekintettel a lakosság kiszolgáltatott csoportjaira. Emellett a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés magában foglalja az emberek egészségének és jóllétének javítását célzó igazságos átmenet előmozdítását olyan járulékos előnyökkel, mint a jobb levegőminőség vagy az egészségesebb életmód, hangsúlyozva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése és az egészség közötti fontos kapcsolatot.

Növény- és állategészségügy

Az „Egy az egészség” európai közös program – az uniós tagállamok nemzeti hatóságaival és politikai döntéshozóival meglévő kapcsolatok révén – 38 elismert élelmiszer-, állat-egészségügyi és orvosi laboratórium és intézet mérföldkőnek számító partnerségével büszkélkedhet, amelynek célja az élelmiszer-eredetű zoonózisok (FBZ), az újonnan megjelenő antimikrobiális rezisztencia (AMR) és az újonnan megjelenő veszélyek (ET) értékelésére és kezelésére vonatkozó megközelítések, módszertanok, adatbázisok és eljárások harmonizálása Európa-szerte. Az intézmények közötti együttműködést a transzdiszciplináris együttműködés és a tevékenységek integrációjának fokozásával erősítették meg. Ez célzott közös kutatási projektek, közös integratív projektek, valamint oktatási és képzési tevékenységek révén valósult meg.

Az éghajlatváltozás mint az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, a növény- és állategészségügyet, valamint a tápértéket érintő újonnan felmerülő kockázatok mozgatórugója (CLEFSA) projektet az EFSA 2018 és 2020 között vezette. A CLEFSA számos olyan kérdést azonosított, amelyeket az éghajlatváltozás vezérel, és amelyek hatással lehetnek az európai élelmiszer-biztonságra, ideértve egyes élelmiszer-eredetű betegségek előfordulását és intenzitását, valamint a növények és állatok egészségére káros idegenhonos inváziós fajok megtelepedését; a potenciálisan mérgező tengeri és édesvízi algák és baktériumok virágzásának előfordulása, intenzitása és toxicitása a növény- és állategészségügyre káros különböző paraziták, gombák, vírusok, vektorok és invazív fajok dominanciája és perzisztenciája tekintetében; valamint új veszélyek (újbóli) megjelenése, az ismert veszélyeknek való kitettség vagy az azokkal szembeni fogékonyság növelése, valamint az élelmiszerekben és takarmányokban található mikro- és makrotápanyagok szintjének megváltoztatása.

Növényegészségügy

2021-ben az IPCC és a FAO tudományos áttekintést készített az éghajlatváltozás növénykárosítókra gyakorolt hatásáról. Ebben a jelentésben mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseket javasolunk. Hangsúlyozta továbbá, hogy még mindig vannak hiányosságok az éghajlatváltozásnak a károsítókra és a növényegészségügyre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatások terén.

Az EU tagja a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek (IPPC), amelyben aktívan részt vesz a növényekre és növényi termékekre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások meghatározásában. Az IPPC egy több mint 180 ország által aláírt kormányközi szerződés, amelynek célja a világ növényi erőforrásainak védelme a kártevők terjedésével és behurcolásával szemben, valamint a biztonságos kereskedelem előmozdítása. Az egyezmény céljai elérésének fő eszközeként bevezette a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokat (ISPM-ek), így ez az egyetlen globális növényegészségügyi szabványügyi szervezet.

A növényegészségügyi testület (EFSA) azt követően jött létre, hogy az Európai Bizottság felkérte annak értékelésére, hogy egy adott növénykárosítót fel kell-e venni a károsítók uniós jegyzékébe a károsítók kategorizálása és/vagy a károsítókra vonatkozó kockázatértékelések elvégzése, vagy egyes esetekben a károsítókra vonatkozó, harmadik fél által készített kockázatértékelések értékelése révén. Az új növényegészségügyi jogszabály 2016-os bevezetése óta az EFSA számos, egymással összefüggő projektet indított azzal a céllal, hogy támogassa az Európai Bizottságot az EU területének növénykárosítókkal és növénybetegségekkel szembeni védelmében, valamint hogy segítse a tagállamokat a jövőbeli növényegészségügyi veszélyekre való felkészülésben.

Állategészségügy

Az EFSA interaktív betegségprofilokat készített, amelyek felhasználóbarát és bizonyítékokon alapuló információkat nyújtanak a vektorok által terjesztett betegségekről és az állategészségügyi rendeletben felsorolt betegségekről. A betegségprofilokat hét élő szisztematikus felülvizsgálat révén frissítik, amelyek a következőkre terjednek ki: 1) földrajzi eloszlás; 2) Kísérleti fertőzések; 3) A vakcinázás hatékonysága; 4) A kórokozók túlélése; 5) diagnosztikai vizsgálati pontosság; 6) vektoros vezérlés; és 7) Kezelés hatékonysága. Ha elegendő vizsgálatot találnak és felülvizsgálnak, a kinyert adatokon automatikusan metaanalízist végeznek, és az eredményeket megjelenítik a betegségprofilokban. Ezenkívül az EFSA által a betegségekre vonatkozóan végzett egyéb kockázatértékelésekre mutató linkek is rendelkezésre állnak.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

Ember-, növény- és állategészségügy

2020 decemberében az EU közzétette a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét. A következő hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU teljes összegének több mint 50%-át a modernizáció támogatására fordítják olyan szakpolitikák révén, amelyek magukban foglalják a kutatást és az innovációt, a Horizont Európa programon keresztül; méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás a Méltányos Átállást Támogató Alapon és a Digitális Európa programon keresztül; felkészültség, helyreállítás és reziliencia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a rescEU és egy új egészségügyi program révén. Ezzel összefüggésben „az EU az egészségügyért” program – az eddigi legnagyobb uniós egészségügyi program (2,45 milliárd EUR, + 3,30 milliárd EUR a többéves pénzügyi keret 5. cikke alapján) – célja a betegségek megelőzése, valamint az egészségügyi és nemzetközi egészségügyi együttműködés előmozdítása a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló intézkedések támogatása révén. „Az EU az egészségért” program – adott esetben – jelentős mértékben hozzá fog járulni a következő évekhez az „egy egészség” megközelítés révén, hivatalosan elismerve, hogy az emberi egészség szorosan kapcsolódik az állatok egészségéhez és a környezethez.

A Horizont Európa kutatásfinanszírozási program (2021–2027) 94 milliárd EUR-t fog kitenni az egészségügyi és éghajlattal kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelésére.

Átfogó áttekintés az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon található.