Városi

Városi

Kulcsfontosságú üzenetek

• A városok földrajzi jellemzőik, valamint nagy kiterjedésű beépített területeik és áthatolhatatlan felületeik miatt érzékenyek az éghajlatváltozásra, ami magasabb helyi hőmérsékletekhez és fokozott városi esőzésekhez vezethet.
• Az előre jelzett hőmérséklet-emelkedés, a szélsőségesebb esőzések és az EU városi lakosságának százalékos aránya az előrejelzések szerint a jelenlegi 74 %-ról több mint 83 %-ra nő, ezért a városoknak egyre nagyobb szükségük van arra, hogy alkalmazkodjanak ezekhez a hatásokhoz.
• Az EU számos szakpolitikai kerettel rendelkezik az európai városok és lakosaik rezilienciájának növelése érdekében, többek között az uniós alkalmazkodási stratégiával és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával. Emellett számos kezdeményezést dolgozott ki a városok sebezhetőségével és alkalmazkodóképességével kapcsolatos ismeretek és adatok rendelkezésre állásának javítása érdekében, többek között a városi alkalmazkodási térképnézegetőt és a Kopernikusz városi atlaszát; valamint pénzügyi és technikai támogatást nyújt a politikai döntéshozóknak és a gyakorlati szakembereknek a városok reziliensebbé és alkalmazkodóképesebbé tételéhez, például a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramon és a városi alkalmazkodást támogató eszközön keresztül.

Hatások és sebezhetőségek

Európában a lakosság több mint 74%-a városi területeken él, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja a 83%-ot. Az európai városoknak és lakosaiknak alkalmazkodniuk kell a környezetükben bekövetkező változásokhoz, az időjárási viszonyokhoz és a szélsőséges eseményekhez, például a hőhullámokhoz, a vízhiányhoz, a heves esőzésekhez, a csapadékvíz lefolyásához, az áradásokhoz és az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedéshez, és ellenállónak kell lenniük azokkal szemben. A tartós éghajlatváltozás és a szélsőséges események növelhetik a gazdasági veszteségeket, károsíthatják az épületeket, csökkenthetik a közegészséget, az életminőséget és az olyan alapvető szolgáltatások nyújtását, mint a közlekedés, a víz, az energia, a lakhatás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások a városi területeken.

A városok éghajlatváltozással szembeni sebezhetősége számos okból – többek között földrajzi elhelyezkedésük és fizikai jellemzőik miatt – eltérő. A beépített területek elterjedtsége és a zöldterület hiánya magasabb hőmérséklethez vezet a városi területeken (az úgynevezett városi hőszigethatás), míg az áthatolhatatlan felületek nagy része csökkenti a természetes vízelvezetést, ami heves esőzések során súlyosabb városi árvizekhez vezet.

Szakpolitikai keret

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (2021) előmozdítja az éghajlattal kapcsolatos tájékoztatáson alapuló és időtálló szakpolitikai döntéshozatalt, új beruházásokat és várostervezést. Hangsúlyozza továbbá, hogy el kell kerülni az „éghajlatvak” döntéseket azáltal, hogy rögzítik, összegyűjtik és megosztják az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra és veszteségekre vonatkozó adatokat a különböző ágazatok, köztük a városok között.

„A természet visszahozása az életünkbe” című, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia kiemeli, hogy az egészséges ökoszisztémák, a zöld infrastruktúra és a természetalapú megoldások előmozdítását szisztematikusan be kell építeni a várostervezésbe, többek között a közterületeken, az infrastruktúrába, valamint az épületek és környezetük tervezésébe. Az Európai Bizottság felszólítja a legalább 20 000 lakosú európai városokat, hogy dolgozzanak ki ambiciózus városzöldítési terveket. A Bizottság technikai iránymutatással fogja támogatni a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, és hozzá fog járulni a finanszírozás mozgósításához és a kapacitásépítéshez. E munka megkönnyítése érdekében a városok és polgármesterek az Európai Polgármesterek Szövetségével szorosan együttműködő városokkal és polgármesterekkel kötött új zöld város megállapodás keretében elindították a városok környezetbarátabbá tételét célzó uniós platformot. A Eurocities-szel ésaz ICLEI-vel együttműködésben kidolgozták a városzöldítési tervre vonatkozó iránymutatást (amely még kidolgozás alattáll), és rendelkezésre fog állni a városzöldítési terv eszköztárának tervezete.

Az uniós politikán túl az ENSZ, a nemzeti és regionális kormányok támogató keretet biztosítanak a városok alkalmazkodásához. Ezenkívül Európában különböző városi hálózatok és szövetségek működnek, amelyek kapacitásépítést és támogatást nyújtanak a városok alkalmazkodásához. A Climate-ADAPT városi alkalmazkodási térképnézője áttekintést nyújt a különböző alkalmazkodási kezdeményezésekben részt vevő európai városokról.

A tudásalap fejlesztése

Az IPCC 6. értékelő jelentésének II. munkacsoportja által készített, „Éghajlatváltozás 2022: A hatások, az alkalmazkodás és a sebezhetőség hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás hatásai a további urbanizációval együtt növelik a hőhullámok súlyosságát és az árvizek kockázatát, és hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felgyorsításának fontosságát a városokban.

Az Európai Bizottság a rendszerszintű adatgyűjtés és -megosztás révén nagy erőfeszítéseket tesz a tudásalap javítására. Az EU tudományos világítótornyaiból, például a Kopernikuszból származó valamennyi adat szabadon és nyíltan hozzáférhető a világ minden felhasználója számára. A Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásának (C3S) célja, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó kulcsfontosságú mutatókkal támogassa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló európai szakpolitikákat. A Városi Atlasz megbízható és nagy felbontású földhasználati térképeket biztosít több mint 300 nagy városi övezet (LUZ) számára Európában.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Városi alkalmazkodás Európában” című jelentése (2020) naprakész tényalapot biztosít az európai alkalmazkodási tervezésről és intézkedésekről a helyi kontextusban. Az EEA egy másik közelmúltbeli jelentése – A városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának finanszírozása (2017) az alkalmazkodási intézkedések finanszírozásának kihívásával foglalkozik.

Az interaktív városi alkalmazkodási térképnézegető adatokat mutat be az európai városokat érintő jelenlegi és előre jelzett éghajlati veszélyekről, valamint a városok sebezhetőségéről és alkalmazkodóképességéről. Különböző forrásokból származó adatokat egyesít. Lehetővé teszi a városok számára, hogy feltárják saját és társaik éghajlati kockázatait, valamint azokat az alkalmazkodási kezdeményezéseket, amelyekben az európai városok részt vesznek.

Egy külön belépési oldal hozzáférést biztosít a Climate-ADAPT valamennyi releváns ismeretéhez, adatához, eszközéhez és iránymutatásához a városi/helyi szintű alkalmazkodáshoz.

Az Európai Bizottság 2020-ban elindította az „Intelligens városok piactere” elnevezésű weboldalt. A weboldalak célja, hogy összehozzák a városokat, az iparágakat, a kkv-kat, a befektetőket, a kutatókat és más intelligens városi szereplőket, hogy megosszák projektötleteiket és feltárják az együttműködési lehetőségeket.

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás részeként elindította az éghajlati paktumot, amely Európa-szerte lehetőséget kínál az emberek, közösségek és szervezetek számára az éghajlat-politikai fellépésben való részvételre.

Az Intelligent Cities Challenge (ICC) weboldala információkat oszt meg az Európai Bizottság kezdeményezéséről, amely 136 várost támogat abban, hogy élvonalbeli technológiákat használjanak az intelligens, zöld és társadalmilag felelős helyreállításhoz.

Az Európai Bizottság számos kutatás- és innovációfinanszírozási programot hozott létre a városi alkalmazkodási ismeretek továbbfejlesztése érdekében. A városok számára tudásmegosztó rendezvényeket szerveznek a tapasztalatok megosztása és az egymástól való tanulás érdekében, például az Európai Városi Rezilienciafórum keretében.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

Az EU Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramja (2021–2027) öt kulcsfontosságú küldetést tartalmaz, amelyek célja az egészségügy, az éghajlat és a környezet terén jelentkező nagy kihívások kezelése. Az  éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó uniós misszió helyi szinten, többek között a városokban foglalkozik az alkalmazkodással. A „Klímasemleges & intelligens városok” küldetés célja, hogy támogassa, előmozdítsa és bemutassa 100 európai város 2030-ig megvalósítandó klímasemlegességre való rendszerszintű átállását, és ezeket a városokat valamennyi város innovációs központjává tegye, ami javítja az életminőséget és a fenntarthatóságot Európában.

A küldetés cselekvéseiben részt vehetnek a Horizont Európához társult országok vagy a Horizont Európához való társulásról tárgyaló országok régiói és helyi önkormányzatai. A vállalkozások is jogosultak lehetnek a részvételre, például innovatív megoldásokat vagy éghajlat-politikai szolgáltatásokat nyújtó innovátorokként. A finanszírozási lehetőségek megtalálhatók a finanszírozási és pályázati portálon, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramjában.

Az európai zöld megállapodás cselekvési tervet tartalmaz, amely felvázolja a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez szükséges beruházásokat és rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket Európában. Az EU pénzügyi támogatást és technikai segítséget is nyújt majd azoknak, akiket a leginkább érint a zöld gazdaságra való átállás.

Az Európai Bizottság koordinálja a városok éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájával kapcsolatos kutatásokat és beruházásokat a tagállamok között, és a Horizont Európa program keretében közösen programozott, társfinanszírozott és intézményesített pályázati felhívások révén finanszírozza a városspecifikus éghajlat-változási kutatásokat. A Climate-KIC célja, hogy ígéretes éghajlati innovációkat fejlesszen ki és vezessen be a piacra. Témái között szerepel az alkalmazkodás és a fenntartható városfejlesztés. Az Európai Innovációs Tanács a Horizont Európa keretében támogatja az innovációt, valamint összekapcsolja a regionális és nemzeti innovációs szereplőket. Ezenkívül az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, valamint az ESPON 2020 és a COST programok foglalkoztak a városok rezilienciájával és alkalmazkodásával.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap legalább 5%-os forráselosztást irányoz elő a fenntartható városfejlesztésre. Finanszírozza továbbá a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés INTERREG együttműködési programjait, amelyek felhívásaikban foglalkoznak a városi alkalmazkodással.

Az Európai Beruházási Bank a JESSICA programon keresztül az integrált, fenntartható városmegújítás finanszírozásán belül mérlegeli az alkalmazkodást. A természetitőke-finanszírozási eszköz természetalapú alkalmazkodási intézkedések finanszírozására alkalmazható, az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze pedig lehetővé teszi az uniós tagállamok helyi bankjai számára, hogy energiahatékonysági intézkedésekre hiteleket bocsássanak ki.

A Polgármesterek Szövetsége interaktív finanszírozási útmutatója információkat gyűjt a városok előtt nyitva álló különböző finanszírozási kezdeményezésekről, amelyeket az Európai Bizottság, a tagállamok és a legfontosabb pénzügyi intézmények, például az Európai Beruházási Bank irányítanak.

Átfogó áttekintés az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon található.

Az alkalmazkodás megvalósításának támogatása

A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (CoM) olyan helyi és regionális önkormányzatokat tömörít, amelyek önkéntesen elkötelezték magukat az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérése és meghaladása mellett. Technikai és módszertani támogatást nyújtanak a helyi és regionális önkormányzatoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiák megtervezéséhez és végrehajtásához. Unió-szerte közel 9000 város csatlakozott a kezdeményezéshez.

A Polgármesterek Szövetsége tudásbázisának részét képező, a városi alkalmazkodást támogató eszköz segíti a helyi alkalmazkodási szakembereket abban, hogy megtervezzék és végrehajtsák alkalmazkodási intézkedéseiket azáltal, hogy támogatja a teljes alkalmazkodási ciklust, a politikai támogatás megszerzésétől kezdve a kockázatok és sebezhetőségek értékelésén, a stratégia és cselekvési terv kidolgozásán, az intézkedések finanszírozásán és az eredmények nyomon követésén és értékelésén keresztül.

A városi övezetekbe sorolás és a területrendezés alapvető fontosságú intézkedések az éghajlatváltozás hatásainak javítása érdekében - például az egész városra kiterjedő zöld infrastruktúra vagy természetalapú megoldások kifejlesztése. Az EU támogatja a fenntartható földhasználat-tervezést. Annak érdekében, hogy segítse a városokat zöld infrastrukturális stratégiáik továbbfejlesztésében, az EEA számos földrajzi árujelzőre vonatkozó mutatót dolgozott ki interaktív térképpel.

Az Innovatív városfejlesztési tevékenységek az Európai Unió kezdeményezése, amely Európa-szerte forrásokat biztosít a városi területek számára a városi kihívások kezelésére szolgáló új és nem bizonyított megoldások teszteléséhez. Az URBACT program támogatja az uniós városokat abban, hogy együttműködjenek és integrált megoldásokat dolgozzanak ki az előttük álló városi kihívásokra, beleértve az éghajlatváltozást és az alkalmazkodást is. C40 Az éghajlatváltozási kockázatértékelési útmutató segíti az éghajlatváltozási kockázatértékelést végző városokat. Az ICLEI európai rezilienciakezelési iránymutatása támogatást nyújt, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a városi reziliencia megvalósításával foglalkozó technikai személyzet számára. Az uniós városfejlesztési menetrend részét képező, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos partnerség a legjobb módja annak, hogy a városok szükségleteit konkrét intézkedésekbe ültessék át.

Emellett az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodásnak a helyi reziliencia növelésében betöltött fontos szerepét elismerik az európai településeket érintő városi hálózatok, például a „Making cities resilient” kampány (UNDRR), a „Resilient Cities” éves konferenciák (Local Governments for Sustainability, ICLEI) és a „Resilient Cities Network” (Reziliens városok hálózata).