Egészségügy

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az éghajlatváltozás súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményekkel, például hőhullámokkal, áradásokkal vagy erdőtüzekkel kapcsolatos halálozást és betegségeket. A változó éghajlat az előrejelzések szerint új egészségügyi kockázatokat is jelent az európaiak számára, különösen a kórokozó-átvivők, például a tigrisszúnyogok által hordozott betegségek tekintetében. A növény- és állategészségügyet a változó szezonalitás, az időjárási szélsőségek, valamint az új betegségek és kártevők is befolyásolják.
• Az EU koordináló szerepet játszik a határokon át terjedő – többek között az éghajlatváltozással összefüggő – egészségügyi veszélyek kezelésében. „Az EU az egészségért” program új jövőképének (2021–2027) célja, hogy felkészüljön a jövőbeli egészségügyi válságokra.
• Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismerethiány kezelése érdekében 2021-ben az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia keretében létrehozták az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpontot. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kezeli az éghajlat szempontjából releváns fertőző betegségekre vonatkozó tudományos bizonyítékokat. A Horizont Európa kutatásfinanszírozási program továbbra is támogatni fogja az éghajlattal és az emberi egészséggel kapcsolatos kutatást.
• Az uniós növény-egészségügyi jogszabályok és a 2016. évi állat-egészségügyi jogszabályok a növényeket, az erdőket és a haszonállatokat érintő, éghajlattal összefüggő kockázatokra terjednek ki. A növény- és állategészségügyre gyakorolt éghajlati hatásokkal kapcsolatos ismereteket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság CLEFSA projektje keretében gyűjtötték össze.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Henny Anette Grewe

Az éghajlatváltozás felerősíti a különböző jelenlegi egészségügyi problémákat, és új egészségügyi kockázatokat teremt. A közvetlen egészségügyi hatások főként a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és az árvizek intenzitásának és gyakoriságának változásaiból erednek. Közvetett egészségügyi hatásokat okozhatnak a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek (pl. szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegségek), a víz- és élelmiszer-eredetű betegségek (pl. szalmonella és vibrió), illetve a víz-, élelmiszer- és levegőminőség változásai. Az éghajlatváltozás hatással lehet az egészségügyi infrastruktúrára és a szélsőséges éghajlati viszonyoknak kitett munkavállalók biztonságára is. Különösen a kiszolgáltatott csoportok szembesülnek az éghajlatra érzékeny egészségügyi kockázatokkal.

Az európai éghajlati kockázatértékelés megállapította, hogy a hőstressz különösen súlyos kockázatot jelent az emberi egészségre Dél-Európában. Csak 2022 nyarán 60 000–70 000 ember halt meg idő előtt Európában a túlzott hőnek való kitettség miatt. Az értékelés azonosította továbbá a földrajzi terjeszkedésből és a fertőző betegségek fokozott terjedéséből eredő kockázatot, az egészségügyi rendszerekre, például az egészségügyi infrastruktúrára nehezedő stressz kockázatát, valamint a Dél-Európában különösen súlyos fokozott hőstressz által a kültéri dolgozókra jelentett egészségügyi kockázatot.

Szakpolitikai keret

Emberi egészség

Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak megelőzésével több szinten és több szakpolitikai területen is foglalkozni kell. A Lisszaboni Szerződés értelmében az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége. Az uniós egészségügyi politika ezért a nemzeti szakpolitikák kiegészítésére és az egészségvédelem valamennyi uniós szakpolitikában való biztosítására szolgál.

Az EU egészségügyi politikájának egyik fő szerepe a határokon átnyúló tevékenységek összehangolása. Az Európai Unió 2013-ban elfogadta a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló határozatot. Ez a határozat megerősíti az EU felkészültségét és az egészségügyi veszélyekre adott válaszok összehangolását. Segíti a tagállamokat a lehetséges jövőbeli világjárványokra és a fertőző betegségek, vegyi, biológiai vagy környezeti események – többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos események – által okozott, határokon átnyúló súlyos veszélyekre való felkészülésben és az ellenük való védelemben. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia keretében az EU az új Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság keretében foglalkozni fog a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekkel, többek között az éghajlatváltozásból eredő veszélyekkel.

A szélsőséges időjárási eseményekkel és az egészséggel kapcsolatban a katasztrófakockázatok csökkentésével kapcsolatos uniós szakpolitikák olyan kulcsfontosságú területekre terjednek ki, amelyek célja az uniós tagállamok közötti együttműködés megerősítése azzal a céllal, hogy fokozzák mind a polgárok katasztrófákkal szembeni védelmét, mind pedig az újonnan felmerülő kockázatok kezelését.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia első konkrét eredményeként létrejött az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont, hogy jobban nyomon kövesse, elemezze és megelőzze az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait.

Az európai zöld megállapodás meghatározza az Európai Bizottság elkötelezettségét az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése iránt. Emellett a 8. környezetvédelmi cselekvési programra irányuló javaslat a környezetvédelmi (beleértve az éghajlat-politikát is) és az egészségügyi politikák közötti kapcsolatok megerősítésére szólít fel, többek között „azemberi egészség, valamint az éghajlatváltozás hatásainak és az ahhoz való alkalmazkodásnak a nyomon követése”révén.

Az Európai Bizottság új jövőképet javasolt „az EU az egészségért” programra (2021–2027) az egészségbiztonság megerősítése és a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés érdekében. „Az EU az egészségért” programról szóló rendeletre irányuló javaslat célja többek között, hogy „hozzájáruljonaz éghajlatváltozás és a környezetkárosodás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez”. Ezen túlmenően az európai egészségügyi unióról szóló európai bizottsági javaslat tovább fogja javítani a határokon átterjedő súlyos – többek között a környezeti és éghajlati viszonyokkal összefüggő – veszélyek koordinációját.

Növényegészségügy

2016 októberében elfogadták a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló rendeletet (növényegészségügyi rendelet), amely 2019 decemberében lépett hatályba. Célja, hogy jobb védelmet nyújtson az új növénykárosítók behurcolása és elterjedése ellen. E szabályok célja továbbá a biztonságos kereskedelem biztosítása, valamint az új kihívások – különösen az éghajlatváltozás – által a növényeink és erdőink egészségére gyakorolt hatások és kockázatok enyhítése.

Állategészségügy

2016 márciusában elfogadták a fertőző állatbetegségekről szóló rendeletet (állategészségügyi rendelet). Ez az egységes, átfogó új állategészségügyi jogszabály támogatja az uniós állattenyésztési ágazatot a versenyképességre, valamint az állatok és termékeik biztonságos és zökkenőmentes uniós piacára való törekvésében. Támogatja továbbá az állatbetegségek – köztük az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó új betegségek – jobb korai felismerését és ellenőrzését, és célja az állatjárványok előfordulásának és hatásainak csökkentése.

Az „Egy az egészség” koncepció

A Föld bolygónk létezése és létfenntartása az emberek, az állatok és a közös környezetünk közötti szimbiotikus kölcsönhatáson alapul. Az emberek egészségének és folyamatos létezésének biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az összes élő faj és a környezet összetett összekapcsoltságát és kölcsönös függőségét. Az „Egy az egészség” megközelítés az emberi, állati és környezeti egészségtudományok közötti szoros együttműködés szinergikus előnyein alapul. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság az „Egy az egészség” koncepció alapján összegyűjti és összekapcsolja az adatokat, eszközöket és szakértelmet az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak kommunikálása, nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében.

Az „Egy az egészség” koncepció fontos keretet biztosít a társadalom egészére és a kormányzat egészére kiterjedő megközelítés biztosításához, mivel biztosítja valamennyi érintett ágazat és tudományág részvételét az „Egy az egészség” koncepció három fő összetevőjének átfogó és összehangolt kezelése érdekében: Az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve az egészségügyi ágazatot érintő kockázatokat is.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. sz. értékelő jelentése, II. munkacsoport, „Éghajlatváltozás 2022: Impacts, Adaptation and Vulnerability(Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség), egyértelműen beszámolva arról, hogy valamennyi régióban folyamatosan nőtt a hőség okozta emberi halálozás és morbiditás, az éghajlattal kapcsolatos, élelmiszerből és vízből származó betegségek előfordulása, valamint a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek előfordulása. Emellett az állat- és emberi betegségek, köztük a zoonózisok is új területeken jelennek meg. A jövőbeli éghajlattal kapcsolatban az IPCC kiemelte, hogy az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó szélsőséges események rövid- és hosszú távon jelentősen növelni fogják a betegségek és a korai elhalálozások számát.

Az egészségügyi ágazat és a jólét javát szolgálnák az olyan integrált alkalmazkodási megközelítések, amelyek az egészségügyet beépítik az élelmiszerekbe, a megélhetésbe, a szociális védelembe, az infrastruktúrába, a vízellátásba és a szennyvízelvezetési politikákba, és amelyek együttműködést és koordinációt igényelnek a kormányzás minden szintjén. Az egészségügyi ágazat rezilienciájának megerősítése érdekében valóban számos lehetőség kínálkozik célzott beruházásokra és finanszírozásra, például a szélsőséges hőséggel kapcsolatos korai előrejelző és reagálási rendszerekre; az ivóvízhez való hozzáférés javítása, csökkentve a víznek való kitettséget és a szélsőséges időjárási eseményeket; valamint hatékony felügyeleti és korai előrejelző rendszerek a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek nyomon követésére és csökkentésére.

Emberi egészség

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia kimondja, hogy jobban meg kell érteni az egészségügyi éghajlati kockázatokat. Az új stratégia egyik kulcsfontosságú fejleménye az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont, az Európai Bizottság kezdeményezése, amelynek célja, hogy támogassa Európát az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülésben és az azokhoz való alkalmazkodásban azáltal, hogy hozzáférést biztosít a releváns információkhoz, többek között az európai és nemzeti szakpolitikai környezethez, az éghajlatváltozás európai egészségre gyakorolt hatásaihoz, az éghajlatra és az egészségre vonatkozó mutatókhoz, az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos információs rendszerekhez és eszközökhöz, valamint az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos korai előrejelző rendszerekhez. Előmozdítja továbbá az érintett nemzetközi, európai, nemzeti és nem kormányzati szereplők közötti információcserét és együttműködést.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felelős a fertőző betegségekre vonatkozó tudományos bizonyítékokért és kockázatértékelésekért, beleértve a változó éghajlattal összefüggő betegségeket is. Az ECDC létrehozta az „Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai” Hálózatot, amely a víz útján terjedő betegségek és a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek kockázatának értékeléséhez a meteorológiai körülmények valós idejű nyomon követésére szolgáló eszközöket, valamint egyéb kockázatértékelési eszközöket biztosít. Emellett az ECDC foglalkozik az élelmiszer- és vízeredetű betegségek és zoonózisok adatgyűjtési és felügyeleti rendszerével, amelyek közül néhány várhatóan növekedni fog az éghajlatváltozás hatásai miatt. Emellett az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ad otthont a VectorNet platformnak, amely az ízeltlábú betegségek vektorainak európai földrajzi eloszlására vonatkozó adatok cseréjére szolgál, és számos tanulmányt készített, amelyek az európai hatások és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségek értékelésére összpontosítanak.

Az Európai Unió a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs programon és a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásának fejlesztésén keresztül finanszírozta az éghajlat és az egészségügy területére vonatkozó releváns információk és szakértelem fejlesztését. A legfontosabb kutatási és tudásprojektekről további információk találhatók az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont erőforrás-katalógusában.

A Horizont Európa (2021–2027) kutatási keretének szerves részét képezik az uniós küldetések, amelyek a jelentős társadalmi kihívások – többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – megoldására irányuló kötelezettségvállalások. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések (kutatási projektek, szakpolitikai intézkedések vagy akár jogalkotási kezdeményezések) portfóliójaként fog működni. A javasolt küldetés összefoglalója hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az emberi egészséget és jóllétet az éghajlati hatásokkal (többek között a magas hőmérséklettel, a szélsőséges időjárási eseményekkel és a fertőző betegségekkel) szemben, különös tekintettel a lakosság kiszolgáltatott csoportjaira. Emellett a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés magában foglalja az igazságos átmenet előmozdítását az emberek egészségének és jóllétének javítása érdekében, olyan járulékos előnyökkel, mint a jobb levegőminőség vagy az egészségesebb életmód, hangsúlyozva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése és az egészség közötti fontos kapcsolatot.

Növény- és állategészségügy

Az „Egy az egészség” európai közös programaz uniós tagállamok nemzeti hatóságaival és politikai döntéshozóival fennálló kapcsolatokon keresztül 38 elismert élelmiszer-, állategészségügyi és orvosi laboratórium és intézet mérföldkőnek számító partnerségével büszkélkedhet azzal a céllal, hogy Európa-szerte harmonizálja az élelmiszer-eredetű zoonózisok (FBZ), a kialakulóban lévő antimikrobiális rezisztencia (AMR) és az újonnan megjelenő fenyegetések értékelésére és kezelésére vonatkozó megközelítéseket, módszertanokat, adatbázisokat és eljárásokat. Az intézetek közötti együttműködést a transzdiszciplináris együttműködés és a tevékenységek integrációjának fokozásával erősítették meg. Ez a célzott közös kutatási projektek, a közös integratív projektek, valamint az oktatási és képzési tevékenységek révén valósult meg.

Az EFSA 2018 és 2020 között indította el az „Éghajlatváltozás mint az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, valamint a növény- és állategészségügyet és a tápértéket érintő, újonnan felmerülő kockázatok mozgatórugója” (CLEFSA) elnevezésű projektet. A CLEFSA számos olyan problémát azonosított, amelyeket az éghajlatváltozás vezérel, és amelyek hatással lehetnek az európai élelmiszer-biztonságra, beleértve egyes élelmiszer-eredetű betegségek előfordulását és intenzitását, valamint a növény- és állategészségügyre káros idegenhonos inváziós fajok létrehozását; a potenciálisan mérgező tengeri és édesvízi algák és baktériumok virágzásának előfordulása, intenzitása és toxicitása a növények és állatok egészségére káros különböző paraziták, gombák, vírusok, vektorok és invazív fajok dominanciája és perzisztenciája tekintetében; és (újra)új veszélyek megjelenése, az ismert veszélyeknek való kitettség vagy az azokra való érzékenység növelése, valamint az élelmiszerekben és takarmányokban található mikro- és makrotápanyagok szintjének megváltoztatása.

Növényegészségügy

2021-ben az IPCC és a FAO tudományos áttekintést nyújtott be az éghajlatváltozás növénykárosítókra gyakorolt hatásáról. E jelentés enyhítő és alkalmazkodási intézkedéseket javasol. Hangsúlyozta továbbá, hogy még mindig hiányosságok vannak az éghajlatváltozás károsítókra és növényegészségügyre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásban.

Az EU tagja a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek (IPPC), ahol aktívan részt vesz a növényekre és növényi termékekre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások meghatározásában. Az IPPC egy több mint 180 ország által aláírt kormányközi szerződés, amelynek célja, hogy megvédje a világ növényi erőforrásait a kártevők terjedésétől és behurcolásától, és előmozdítsa a biztonságos kereskedelmet. Az egyezmény bevezette a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokat (ISPM), mint a céljai elérésének fő eszközét, így ez az egyetlen globális növény-egészségügyi szabványügyi szervezet.

A növény-egészségügyi testület (EFSA) az Európai Bizottság arra irányuló kérését követően jött létre, hogy károsítók kategorizálásával és/vagy a károsítókra vonatkozó kockázatértékeléssel, vagy egyes esetekben harmadik fél által készített, károsítókra vonatkozó kockázatértékelés értékelésével értékelje, hogy egy adott növénykárosítót fel kell-e venni a károsítók uniós jegyzékébe. Az új növényegészségügyi jogszabály 2016-os bevezetése óta az EFSA számos összekapcsolt projekttel rendelkezett, amelyek célja, hogy támogassák az Európai Bizottságot az EU területének növénykárosítókkal és növénybetegségekkel szembeni védelmében, valamint hogy segítsék a tagállamokat a jövőbeli növényegészségügyi veszélyekre való felkészülésben.

Állategészségügy

Az EFSA interaktív betegségprofilokat készített, amelyek felhasználóbarát és tényeken alapuló információkat nyújtanak a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségekről és az állategészségügyi rendeletben felsorolt betegségekről. A betegségprofilokat hét élő szisztematikus felülvizsgálat révén frissítik, amelyek a következőkre terjednek ki: 1) Földrajzi eloszlás; 2) Kísérleti fertőzések; 3) Oltási hatékonyság; 4) A kórokozók túlélése; 5) Diagnosztikai vizsgálati pontosság; 6) Vektorvezérlés; és 7) A kezelés hatékonysága. Ha elegendő vizsgálatot találnak és felülvizsgálnak, automatikusan metaanalízist végeznek a kinyert adatokon, és az eredményeket megjelenítik a betegségprofilokban. Emellett az EFSA által a betegségekre vonatkozóan végzett egyéb kockázatértékelésekre mutató linkek is rendelkezésre állnak.

Beruházások és finanszírozás támogatása

Ember-, növény- és állategészségügy

2020 decemberében az EU közzétette a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét. a következő hosszú távú költségvetés és a NextGenerationEU teljes összegének több mint 50 %-át a korszerűsítés támogatására fordítják a kutatást és innovációt magában foglaló szakpolitikák révén, a Horizont Európa programon keresztül; méltányos éghajlat-politikai és digitális átállás az Igazságos Átmenet Alapon és a Digitális Európa programon keresztül; felkészültség, helyreállítás és reziliencia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön, a rescEU-n és egy új egészségügyi programon keresztül. Ezzel összefüggésben „az EU az egészségért” program – az eddigi legnagyobb uniós egészségügyi program (2,45 milliárd EUR, a többéves pénzügyi keret 5. cikke alapján + 3,30 milliárd EUR) – célja a betegségek megelőzése, valamint az egészségügyi és nemzetközi egészségügyi együttműködés előmozdítása a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló intézkedések támogatása révén. „Az EU az egészségért” program a következő években jelentős mértékben hozzá fog járulni az „egy egészség” megközelítéshez – adott esetben –, hivatalosan elismerve, hogy az emberi egészség szorosan kapcsolódik az állati egészséghez és a környezethez.

A Horizont Európa kutatásfinanszírozási program (2021–2027) 94 milliárd EUR-t fog kitenni az egészségügyi és éghajlattal kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelésére.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.